Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-07 / 66. szám

2. cldai BACSMEGYEI NAPLÖ 66. szám. A magyarországi mozdonyjavitások ifiért sem javítanak több mozdonyt Budapesten Ma már nem kell arról beszélni, tőgy a vasúti forgalom megbénulá­sa milyen mérhetetlen és alig hely­rehozható károkat okozott az or­szág gazdasági életében. A minden­napi panaszok közhellyé taposták szét. azt a tapasztalatot., hogy a for­galom megbénulása u középkor ál­lapotába taszítja vissza a modern állam gazdasági jólétét, mely ezer artériával és vénával kapcsolódik a gyors és megbízható forgalomhoz. Az uj állam átvette a régi mo­narchia kocsiparkjának Őt megillető részét. Az ipari termelés mai álla­potában azonban nem lehetett azo kát. a műhelyeket megszervezni, amelytk ily nagyarányú vasúti for­galom zavartalan lebonyolításához elengedhetetlenek. Az már sokszor tárgyalt, közismert tény, hogy a ju­goszláv kormány ezen a bajon úgy kívánt segíteni, hogy szerződést kö­tött a magyar kormánnyal a vasúti kocsik és mozdonyok javítása tár­gyában. E szerződés alapján a ma gyár kormány az Államvasutak bu­dapesti gépgyárában javíttatta ki a jvasuti kocsikat s a javítás költsé­geit a jugoszláv kormánytól eleinte meg is kapta. Az S. H. S. államból állandóan küldték Magyarországba a kijaví­tandó kocsikat, melyek ma a Kele­­kia—Budapest-i vonalon minden el­foglalható helyet betöltenek. A ko­csikat azonban a magyar kormány már nem javíttatja. A jugoszláv kor­mány ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel Szerbiá írak Magyarországtól jóvátételi kö vetélése van, a •javításért !'i zetendő összegeket a jó­vátétel} követelésbe fog­ja b e t u d n i s azért a magyar kormánynak nem fizet semmit. Ezzel szemben a magyar kor­mány arra hivatkozik, hogy vele a ■jóvátételi követelés összegét még nem is közölték, beszámításnak már csak ezért sem lehet helye. De ezenkívül,' ha nem kapja meg a ja­vítási költségeket, nem tudja a ja­vításokat sem eszközöltetni, mert sem az anyagárakra, sem a munka­bérekre nincs fedezete. Az S. H. S. kormány a jóvátételi bizottsághoz fordult intervencióért, a magyar kormány pedig beszüntette a javítási munkálatokat. így áll most a mozdonyjavitások ügye. Az enyhére fordult idő már reményt nyújtott arra, hogy a szénhiány nem lesz a további forgalmi korlátozás­nak oka, most pedig az a veszély válik állandóvá, hogy ha szén lesz is, vagon és mozdony nem lesz s az ország gazdasági életének tovább kell nyögnie minden terhes konzek­venciáját a vagonhtánynak. Mit nem szabad az országba behozni? — Müliárdokra menő kár éri az országot, a kereskedőt, a fogyasztót — Ügy látszik, mindinkább rendszerré válik, hogy az ország pénzügyi egyen­súlyát olyan intézkedésekkel akarják megjavítani, amelyekről már egyszer bebizonyosodott, hogy a gyakorlat­ban nem válnak be. A forgalmi adó beszedésrt abban a formában rendelte el a pénzügymi­niszter, ahogy az 1920-ban egy hó­napon át érvényben volt, amikor be­bizonyosodott róla, hogy az adórend­szer abszurd és kivihetetlen. A tanul­ságokat az adó egy hónapi érvényes­sége alatt levonták. 1921-ben az adót ugyanúgy léptették érvénybe, mint ahogy 1920 ban megbukott. Ugyanez a helyzet a luxus-cikkek behozatalának tilalmával is. Ezzel is kísérleteztek egyszer, — s megállapít­ható. hogy a kísérlet a valuta lerom­lásával, a drágaság hallatlan fokozá­sával járt együtt, hamarosan fel is függesztették a rendelkezést, de mert beigazolódott, hogy az intézkedés rossz, életbe léptették még egyszer. Alább közöljük a luxusáruknak dek­larált cikkek Jegyzékét. A legutóbbi rendelkezés értelmében nem hozhatók be az országba : Gomba, friss és szárított, ananász, banán, füge, datolya, kávé pótlékok: cikória, makk, árpa,, maláta, dísz és élővirág, kaviár, nagy • alkoholtartal­mú szeszes italok: arab, rum, konyak, likőr, gyümölcs- és szölőpálinka, 15 %-nál nagyobb alkdholtartalmú bor: malaga, sherry, madeira, porto, mar­sala, wermut, pezsgő, must, kétszer­sült, ostya, biskvit, mindennemű cu­korka, kakaó és csokoládé, kávé, li­monádé. és . egyéb italok és ételek készítésére szolgáló kivonatok és esz­szenciák. gyümölcs- és növényned­vek, befözőtt cs konzervált gyümöl­csök, alkoholtartalmú gyümolcsned­­vek, mindennemű konzerv, sajt: rok­­fort, ementáli, trapista, kamambert, cidámi, parmezán, imperial stb., puha és kemény szappan, illatosított és il­­latosilatlan, poralakban is, viasz és cercsináru (gyertya, mécses és viasz­­gyújtó kivétetével), szappan, stearin, paraffin és egyéb hasonló gyártmá­nyok, illatos kenőcsök és ásványola­jok, illatosított éüier- és alkoholtar­talmú vizek, púder, arckenőcs, haj­­festő, íüatölöpapir, por, gyertya, haj­kenőcs, ajk- és arckenőcs, glicerin­krém, vazelin és lanolin, Lorglicerin, beretválő szappan és krém, fürdősó és főrdötabletta, haj-, arc- és száj­víz, illatosított papirok, illatosított pe­csétviasz, rakéták, vadásztöltények, antimon, magnézium és cinkfáklyák, gyutacsok, géppel előállított függö­nyök, kendők, kész áru tüllböl és ha­sonló anyagból, mindennemű csipke, hímzések, tüll-, bobinet-, perinek, ken­der- és lendiszmüáru, szőnyeg, pa­­szoinántáru, selyemfonalak nyersen és festve, vastag selyem- és félse­lyemszövetek, bársony, plüss, tült, gáz, krepp, flór és hasonló anyagik, egész és félselyem kötőit- és szövött (méter) áru, egész és félselyem kötött és szövött készáru, egész és félselyem szalagok, viaszkos vászon anyagok, ■művirág, csipke, lxajháló és minden­féle lószőrtermék, selymem és félse­lyem ruha, fehérnemű kiszabva és készen, fériikalap, női kalap, koszo­rúk, nap- és esernyők, egészen vagy félig selyemből készített vagy díszí­tett cipők, szarvasbőr, lakkozott, Könyuek ŠfontLm jnta Literarum, első sorozat. — A n?agyar költészet remekei Balassitól Tóm* pálg. — Kner Izidor köuyvnvomtató kiadványai Gyoma 1921. 'A kulturálist órikus feladata lesz Sadatokat és bizonyít ökokat keresni a mai magyar könyvpiac jelenségei között annak a közszellemnek ki­­analizálásához. ami, mint napfény ,a tárgyakon, elömlik a magyar élet minden megnyilatkozásán. íme: a kiváló hirü Knér-nyomda, amelyik a háború alatt Kosztolányit, Balázs Bélát. Thomas Mannt, Lesznai An­nát, Lányi Saroltát, Erdős Renéet, Lukács Györgyöt adta a magyar bibliofileknek, most az irodalom­történetbe nyúlt vissza szerzőkért. Botor lenne, aki ezen fennakadna. fA mai magyar olvasók csak az iro­dalomtörténeti ítéleteket ismerik, de az irodalmat nem. Azt tudják, hogy Beöthy Zsolt mit mondott Zrínyi Miklósról és GyöngyösirőJ, ide azt nem tudják, Zrínyi Miklós és .Gyöngyösi mit mondtak. Már pedig el kell egyszer végezni az irodalom­­történeti exhumálás kegyeletes mun­káját. El kell végezni már csak azért, is, mert avult, szempontok, szükhorizontu mérlegelések szerint 'ffétfefc ez az Ítélkezés .és sokszor a nacionalista felfogás, a faji öntu­dat legyőzte benne a művészet szem­pontjait. Az csak találékonyságra vall, hogy Kner Izidor olyankor kezdte meg ezt a munkát, amikor a közhangulat levegőjében biztató jelenségeket észlelhetett arra, hogy nemcsak a könyvraktára, vagy a métermázsánkint. vásárló ódondá­­szok számára öli könyvekbe tudását, áldozatkészségét és hozzáértését. 'Bátor elhatározással arra vállal­kozott, hogy kiadja a magyar klasz­­szikusokat. S ez az elhatározás méltó cselekedetben valósult meg. Megilletődve s könyvektől, magyar könyvektől elszokott szemem és ta­pintásom, meghatva turkál ezek kö­zött a pompás könyvek között. Ba­lassi Bálint: őszi harmat után, Zrí­nyi Miklósnak a Szigeti Veszedel­me, Koszorú a magyar költészet ta­vaszi virágaiból (Faludi, Ányos, Ba­­csányi, Dayka, Verseghy, Virág, Kisfaludy Sándor. Kazinczy, Sze­mere, Kölesei és Berzsenyi munkái­ból), Csokonainak Lillája, a Bánk bán, Anthologiák Vörösmarty lirai és kisebb hőskölteményeiből, a Csongor és Tünde, egy kötet Petőfi lírai költeményeiből, a János Vitéz, egy kötet Kisfaludy, Bajza, Eötvös, Czuczor, Garay h ÍKsfflEa jpveU bői összeválogatva és az Ember Tragédiája — ez a Kner klassziku­sok tizenkét kötete. A Monumenta Literarum tizenkét kötete a világirodalom kisebb re­mekműveit hozza. Salamon király­inak Énekek Éneke Holtai Gábor .fordításában, Apuleiusnak: Amor és Psyche meséjét a kr. u. II. század­iból, aztán egy ófrancia néphistóriát a XII. századból Aucasin és Nico- Jette-t, Bocaccionak, Lionardo Bra ninak és Giovanni Vilanni egy fü­zetbe gyűjtött följegyzéseit Dante életéről, Gyergyai Albert széphis­­któriáját: az Argirus és Tündér Ilo­nát, Doktor Faustus históriáját, Mil­ton kisebb költeményeit, Moliere vigjátékát : Les Precieuses Ridicu­­,Ies-t a Mucsai szép lelkek címmel, S. T. Coleridge Vén Tengerészét, Stifternek egy novelláját: A pusz­tai falu-t, Vörösmartynak Cseriia- Jomját és egy Tolsztoj elbeszélést tartalmaz ez a sorozat. Akármennyire is korlátozza a hely szűkös volta mondanivalóink terje­delmét, szólni kell ezeknek a köny­veknek kiállításáért, mert ezek uj irányt jelentenek a nyomdai ipar­művészet terén. Király Györgynek, a lectornak hibátlan erudiciója, Koz­ma Lajogpak, a grafikusnak ifituj-. bronzírozott, aranyozott és ezüstőzött börcipők, börkeztyük, botok, ostorok., .nyergesáruk, böröndösáru, nemes pré­mek, kitömött állatok, gummi- és kaucsuk kerékpántok, mindennemű kaucsukáru, mindennemű fonott (ko­saras) áru, kefe és söprű, elefántcsont, gyöngyház s ebből készült anyagok, gyöngy, korall s imitációk, szarvas­agancs s mindennemű szaruiru, bot, keret és bútor! éc simán, idomolva, be­vonva, párnázott bútorok. Mint már cgyizben rámutattunk, ezek között a cikkek közt sok olyan van, amit az országban nem állítanak elő. Ezeket legális utón nem lehet behozni, behozzák tehát csempész­­utón s eladják drágán, de az állam­nak sem lesz a behozatalból Jöve­delme. Azok az árak, amelyek a bel­földön előállithatók, megszabadulnak a konkurenciától s megdrágulnak. Van a luxuscikkek behozatalát tiltó rendeletnek még egy egészen különös intézkedése. Kimondja a rendelet, hogy azok a lux «árok, amelyek március 2-ika után jöttek át a vámhatáron, nem vámolhatok el s a dnuettsk­­nck nem adhatók fai. Február végéh Ausztriából, Cseh­országból, Németországból miMrdo­­kat kitevő árukat Indítottak útnak az SHS. királyság kereskedői. A tavaszi és a húsvéti szezon áruejkkei most vannak útban s a megvett és kifize­tett áruknak csak igen kis része jutott át március 2-ig a vámhatáron. A kereskedőknek sejtelmük sem volt arról, hogy újból feléled a luxosáruk behozatalának tilalma. A kereskedők az árukat kifizették, a pénzüket elköl­tötték s most — a legjobb esetben — fizethetik a vámfekbéreket, ha Ugyan egyszer majd hosszú utánjárás után kikaphatják az árujukat. Egy suboticai kereskedő cégnek Olaszországból nagyobb élővirág kül­deménye érkezett. A virág március 3-án jött át a határon s most nem adják ki a vámhivatalban. Mire hozzá lehet jutni, akkorra természetesen a virág megrothad már. így javítják a valutát nálunk. Á sikeres valutajavitásnak már érez­hető a hatása. A zagrebi deviza Zü­richben öt ponttal esett. Egy év óta felére csökkent pénzűnk értéke. dója, stilusérzéke, pompás művé­szete és Kner Imrének nyomdai tu­­plása, szakértelme és kiadói áldo­zatkészsége kellett ahhoz, hogy ezek a könyvek ilyen zavartalan harmóniával tegyenek eleget a köny-. vekkel szemben támasztható irodal­mi , művészi és tipográfiái követel­ményeknek. Ezeknek a könyveknek létrehozásában valóban nem szere­pelt más szempont, csak az áldozat­kész hozzáértésé. Megható megfi­gyelni, hogy mennyi törődéssel ol­dottak meg egy-egy tördelési prob­lémát, mennyi nemes felfogás törő­dött egy-egy könyvdisz megteremté­sével és kiválogatásával, hogyan válogatták ki a legjobb fordítókat, milyen magas szempontok szerény­kednek Király György magyaráza­taiban — végig lehet kisérni ezt a munkát a müvek kiválasztásától egészen addig, amíg a könyvkötő sajtója alól kikerült: az anyagnak és szellemnek nemes testvériesülé­sét találjuk mindenütt. Szeretettel ajánljuk e könyveket .minden könyvbarát figyelmébe. A könyvek igen kis példányszámban készültek, ezért rövid idő múlva kétségtelenül ritkasági becsük is lesz. E könyvek nélkül magyar könyvtár nem lehet teljes. (d. ].} i

Next

/
Thumbnails
Contents