Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-07 / 66. szám
Ára 1 dinár BAGSMEGYEI XXIII. évfolyam Suhotica, kedd 1922 március 7 66, szám Megjelenik minden réggé!, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁES: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90’— dinár SZERKESZTŐSÉG j Kralja Alexandra nlita 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palotai A kereskedők panasza Vannak helyek, melyek a panaszok gyűjtő medencéi. A polgármesteri előszobák, a rendőrbiztosságok — nem akarunk tréfálkozni, hogy a sóhivatalok is — ilyen öszszegyiijtői a panaszoknak. Egy idő óla a szerkesztőségeknek ez az állandó szerepe kezd dominálóvá válni. írják ki kérem, — panaszkodik a rokkant, aki nem kap hadisegélyt, a btrlö, akit kitettek a lakásból, a nyugdíjas, aki nem kap nyugdijat. Írják ki kérem, — jönnek a panaszok a vidékről is azoktól, akikkel összekülönbözött a nagy közigazgatás valamelyik kis szerve, a csendőr, a jegyző, a szoigabiró. Sok érdekes adatot lehetne összegyűjteni a jövendő történetírói számára, ha összegyűjtenék és megőriznék a szerkesztőségekhez intézett leveleket. Most azonban szinte túlnyomóan a kereskedői osztályhoz tartozókból kapjuk a panaszokat, S ezek a panaszok nem vélt, hanem valódi sérelmekről szólnak s akik írják, fölül tudnak emelkedni az egyéni érdekek kizárólagosságot parancsoló szempontjain. Az állam pénzügyi politikája kereskedelemellenes. Hogy ez egy nagy koncepciójú, egy previdenciális gazdasági terror eredménye-e, mely le akarja rombolni a nemzetközi forgalmat, hogy helyébe fölépiihesse a nemzeti termelést, vagy egy koncepciótlan pénzügyi politika nyilatkozik-e meg benne, amelyik mást nem tud, csak rombolni s amelyik ahelyett, hogy a kiadások és bevételek egészséges egyensúlyát megteremtené s ahelyett, hogy a bevételek forrásait úgy keresné föl, hogy ne tömje is el azonnal — mit tartozik ennek a kérdésnek eldöntése a kereskedelemre, mely nyög, verejtékezik és gyöngülve pusztul a sulyosodó terhek alatt. Van olyan elmélet, amelyik azt hirdeti, hogy az a kíméletlen szigorúság, amivel minden behozatali lehetetlenné akarnak tenni, annak a belátásnak eredménye, emit a háborús tapasztalatok érleltek meg. Egyik minapi cikkünkben rámutattunk arra, hogy nincs az az öllet, gondolat, terv, tanulság, világnézlei politikai cél, amire a háborús évek jelenségei ne szolgálhatnának bizonyítékokat. Most azt mondják, mind n országnak úgy kell berendezkednie, hogy évekig képes legyen a saját erejével ellátni a szükségleteket. Meg kell tehát teremteni a belföldi ipart. Lehetetlenné kel! tenni/ az árucikkek behozatalát. A már' meg sem lévő belföldi termelést már eleve mentesíteni kell a külföld: versenytől. A be földi szükséglet, amit a külföldi termelés eredményével nem lehet kielégíteni, majd, mint egy óriási elevátor, a föld alól is ki fogja emelni a műhelyeket és gyárakat. Azt ma már nem az obstrukciók mániákusai, de középiskolai tankönyvek tanítják, hogy védvámokkal, tiltó vámokkal és behozatali tilalmakkal nem lehet elővarázsolni a belföldi termelést. Mindmt meg lehet mesterségesen csinálni, lehet tőkét teremteni, szakerőket importálni, de ipari telephelyekké nem lehet közigazgatási intézkedésekkel tetszés szerinti területeket kijelölni. Ahol nincs szén s nincs vas, ott rentábilis vasgyárat soha nem tudnak megszervezni. A hol nincsenek erdőségek, jelentős papíripar sohasem lesz. Gyapjú és gyapot nélkül nincs szövőgyár. Gyárakat csak olt lehet felállítani, ahol gondoskodni tudnak nyersanyagról és szénről. De a gazdasági elzárkózás rendszere nem ennek a gondoskodásnak eszköze. Ily módon lehet nemzeti ajándékokat adni egy pár üzemnek, amelyek már megvannak s lehet azokat mentesíteni attól a kényszertől, hogy a verseny hatása alatt fejlődjenek s igyekezzenek minél olcsóbban, minél többet termelni, de egészséges termelést életre hivni nem lehet. Az egyik ország gazdasági elzárkózását — kényszerből és retorzióképen — követi a többi ország és igy megindul az országok között az a vámháboru, amelyik, tudjuk a precedensekből, hogy mit jelent: drágaságot és éhsége», munkanélküliséget és a termelés b zonyialanságát, tulprodukciót és fegyverkezést — s talán ne is nézzünk messzebbre. A következő cikkekben íogialkozni fogunk konkrét panaszokkal is. 9 9 9999999 m 9 9-9-99-9999999 Az antantminiszterek tanácskozása Londonból jelentik: A szövetséges pénzügyminiszterek március 8-iki párisi értekezletén Sir Robert Horne pénzügyminiszter fogja Angliát képviselni. Az értekezleten a jóvátételekre vonatkozó bizonyos kérdések kerülnek tárgyalásra, AIRárísban. pénzügyminisztert David Glackett és Edward Grigg fogják Párisbr elkisérín Félhivatalos körok nézete szerint az angol, francia és olasz külügyminiszter tanácskozása a keleti kérdésről március 13-án lesz *999999999999* *99999 9999999999999 A Vajdaság uj közigazgatási beosztása A parlamenti bizottság javaslata Az ország kerületi beosztásáról a pártkörökben már hetek óta tárgyalnak. Bár a különböző személyi érdekek nem egyszer ellentéteket okoztak a pártok között, sőt az egyes oáriok keretein belül is, mindamellett a tervezet egy jelentékeny része már elkészült. Csupán a régi Szerbia uj kerületi beosztása okoz még sok gondot a kormánynak és a pártoknak. A parlamenti bizottság, amely a kerületi beosztásról tárgyalt, nem fogadta el mindenben a kormány javaslatát. A bizottság által elkészített tervezet sem végleges még, miután azt a nemzetgyűlésnek is el kell fogadni, de, amennyiben mé? ez a parlament tárgyaljaié a javaslatot, valószínű, hogy el fogják fogadni. A kormány javaslata éppúgy, mint a bizottságé, nem hagyja meg a Vajdaság jelenlegi beosztását. Sem Torontál, sem Bácsmegye nem maradnak meg jelenlegi formájukban, azonfelül ide csatolódnék még Szerémmegye jelentékeny része is. A kormányjavaslat szerint a ti• szamelléki kerület állana a jelenlegi Torontál megyéből, Fancsevo, Bélaerkva, Vrsac, a kovacsicai és az alibu ári járás egy részének kivételével. Azonfelül idetartozna még Bácskából Senta város, a sentai, staribecsei és tPéli járások, valamint a szerémségi Dunakönyökben levő pár község. A tiszamelléki kerület székhelye Velikibecskerek lenne. A bácskai kerület Bácskából állana, a tiszamelléki kerülethez tartozó járásoknak, ezenfelül az apatini és a hódsági járás egy részének kivételével, valamint Szerém megyéből. A parlamenti bizottság nem fogadta el a kormányjavaslatot. A bizottsági javaslat szerint a kovacsicai járás is a tiszamelléki kerülethez tartoznék, ellenben nem tartoznék oda Senta város és a szerémmegyei községek. Egyebekben a ké» javaslat megegyezik. A bácskai kerület, a bizottság szerint Senta, Subotica, Starikanizsa, Sombor, Novisád, Vukovár és Vfnkövei városokból, Bácsmegyének topolai, kulai, sombori, palankai, novisádi járásaiból, valamint a hódsági járás egy részéből fog állani. Idetartozik azonkívül az egész Szerém-megye, Zemun, Mitrovica émég nehány dunaménti község kivételével. A bácskai kerületnek a székhelye a tervezet szerint Novisád lenne. A tiszamelléki kerületi székhely ügye még nincs végleg elintézve. Síaribecsej lakossága mozgalmat indított, hogy a kerül’ti székhely Staribecsejen legyen. A napokban deputáció is járt lenn Beográdban ebben az ügyben és a parlamenti klubok támogatását kérték. A vajdasági radikális képviselők, tániogátják a staribecseiek mozealmát. Valószínű azonban, hogy Velikibecskerek marad mégis" a kerület székhelye. Jugoszlávia és az uj olasz kormány Háromhetes vajúdás, öt fiaskóval végződött kísérlet után végre megalakult az tij olasz kormány. De Facta kabinetje, Megalakult, ruég pedig súlyos külpolitikai nyomás alatt alakult meg. Poincaré a francia kormányelnók volt a De Facta-kormánynak a bábája, aki hogy az alakulás folyamatát megsürgesse, erélyes eszközökkel avatkozott be az olasz politikába s annak legérzékenyebb területén: a külpolitikában szerzett érvényt a francia akaratnak. A Qutji D'Orsay kisantant-barát politikájának első látható megnyilvánulása a De Fact a-kormány létrejötte, Del! a T or e 11 a politikájának bukása. Az uj miniszterelnök Giolitti híve és földije. A kormányban az elnökön kivul még négy G i o 1 i tt i-párti politikus vesz részt: Schanzer. a knhigyminiszter. F e a n o és T e o f i! i, Rossi mi Díszterek. Poincaré, hogy akaratának érvényt szerezzen, azzal fenyegette meg Olaszországot*, hogy nem lévén stabil kormánya, ki fogják zárni á legfőbb tanácsból és It e 1 y ette a k i s a n t képviselőjét hívják m e g. Az uj olasz kormány külpolitikai törekvéseit a jugoszláv közvéleménynek különös figyelemmel kell kísérnie, hisz az olasz külpolitikának intranzingensebb vagy megértőbb" volta a jugoszláv költségvetésben is nyomot fog hagyni. A kompromiszszum alapján létesült hadakor mánjnak S c h a n z e r szenátor lei» a külügyminisztere, az a Schanzer, aki a washingtoni konferencián képviselte Olaszországot, még pedig nem minden eredmény nélkül. Schanzer egészen uj ember a külpolitikában, de az a tény, hogy Giolitti embere, reményt nyújt arra, hogy az eddig elintézetlen adriai kérdés és a végrchajtatlanul maradt rapallói szerződés nem marad sokáig választófal és jövő üszszetüzések indoka Olaszország és az SHS királyság között. G i o I i f - t i csak a múlt héten szögezte le »Stampaci-ban, hogy az olasz külpolitikának a k i s antant hoz való közeledése vezetheti csak le az olasz k ti 1 ü g y e k mai feszült idegességét .és ez az az ut, amely a. végre hosszabb - rövidebb valószínűségét megadhatja. Schanzer szenátor különben még nem nyilatkozott a terveiről. Hogy a Giolitti politika nem fog simán megvalósulhatni, az azért nagyon valószínű, mert az olasz politikában most egy langyos korszak következik, amely nem bizonyos, bőgj' a rapallói szerződéshez fog visszatérni, ^ —
