Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-04 / 63. szám
63. szám. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. előadást tartott, amelyben a következőket mondotta: „A tömeg zsarnokságánál szívesebben látom, ha a hatalom egy ember kezében van, mert egy Nérót el lehet távolítani, de sok Néróhoz sok puska és sok golyó kell. Minél több politikai jogot adni az összeségnek és minél több társadalmi jogot és szabadságot az egyeseknek, — ez az igazi szabadság.“ Rákosi Jenőnek ezt a kijelentését nagyon sokféleképen kommentálják s a legaktuálisabb politikai eseményekhez keresnek benne vonatkozást. A tozsdesztrájk hatása a gazdasági életre — Változatlanul tart a pénzintézetek sztrákja — Az ország pénzintézeteinek most már negyednapja tartó harca a kormány deviza-rendeleíe ellen változatlanul tart tovább : pénteken is tovább folyt a tőzsde-sztrájk a beogradi és zagrebi tőzsdén és még magánforgalom ee volt. Csupán a Narodna Banka kináit eladásra néhány tételt, azonban erre sem akadt vevő. A Narodna Banka által piacra dobott tétetekből mégis kialakult a beogradi tőzsdén néhány árfolyam és pedig: Napóleon 265, Páris 660, Milano 384.45, Prága 135. Ezekből az árfolyamokból megállapítható, hogy a külföldi valuták árfolyamát mesterségesen le akarják nyomni. A bankok és pénzintézetek szokatlanul hosszú ideig tartó passzív magatartása azonban egyébként a legkedvezőtlenebb hatással van a gazdasági életre. Ritkán van példa ilyen hosszú tőzsde-sztrájkra, mint a mostani, legutóbb Bécsben volt hasonló sztrájk az ottani börzén, a mely egy hétig tartott és ép akkor mutattak rá a szakkörök, hogy erre már évtizedek óta nem volt eset. Az SHS. tőzsde-sztrájknak ha nincs is követlenül valuta-rontó hatása, közvetve mégis kihat a dinár árfolyamának Zürichben való alakulására is. A tőzsdesztrájk elsősorban az amúgy is nagy nehézségekkel küzdő kereskedelmi életre van rossz hatással, amennyiben érzékenyen sújtja a kereskedelmi forgalmat, Az utolsó napokban már több esetben megtörtént, hogy a kereskedők npm teljesíthették rendes ritkán olyan bátor, aminönek látszani óhajt s ez a legnagyobb hősökre éppen úgy áll, mint a pipogyákra. Még a hitvány gyilkosok is, amikor a vesztőhelyre viszik őket, komédiát játszanak s a »közönségük«-kel azt akarják elhitetni, hogy szívesen és könnyen halnak meg. Csak a tulnaivnak és a hiperöszinték vallják be naivul és őszintén, hogy félnek a haláltól. De hát a naivak és az őszinték száma napról-napra csökken, anélkül hogy azoknak a száma is kevesbedne, akik félnek a haláltól. 4j ’ rjf gyilkos néha jót tesz az ejnfcerrejj időben külföldi fizetési kötelezettségeiket, miután a bank, amelyet meg akartak bízni a pénznek külföldre való átutalásával, nem vállalták cl ezt a megbízást, tekintettel arra, hogy a bankok semmiféle deviza-üzletet nem kötnek, így tehát a kereskedők tisztán csak a Narodna Bankára vannak utalva, a mi egyrészt sok kényelmetlenséget okoz azoknak, akik egy más pénzintézettel állanak összeköttetésben, másrészt pedig lassabban is megy igy az átutalás, mivel a Narodna Banka nem tud gyorsan eleget tenni a rengeteg ilynemű megbízatásnak. A pénzforgalomra is kihat, ha a kereskedő nem dolgozhat azzal a bankkal, amelynél hitelt élvez. Sok gondot és kellemetlenséget okoz a tőzsdesztrájk azoknak a kereskedőknek, akiknek okvetlenül szükségük lenne valamelyes külföldi valutára üzletkötéseikhez. A kereskedelmi forgalomra bénitólag hat a hosszúra nyúló tőzsdesztrájk. A pénzintézetek passzivitásának tehát mindenképpen káros hatása van s igy kívánatos volna, ha a kormány és a pénzintézetek között végre már létrejönne a megegyezés. Erre nézve már meg is történt az első lépés, amennyiben — beogradi munkatársunk Jelentése szerint — a beogradi kereskedelmi kamara pénteken elhatározta, hogy szombaton a kereskedők, iparosok, valamint a pénzintézetek konferenciát tartanak a tőzsde épületében, amelyen Kumanndi pénzügyminiszter is gon) már últalestünk? Aligha. Mert hiszen akkor a halálnak kellett volna az életet megelőzni, ami abszolút lehetetlen és vallásos szempontból is képtelenség, mert hiszen élet csak életből fakadhat s a halálból soha.. • De ha lehetetlen is, s ha képtelen is, mégis igaz s főleg költöileg igaz, hogy az élet csak egy másik 'halál, mert a költő szemében távolról sincs olyan különbség az élet és a halál között, mint mi, hétköznapos emberek gondolnánk s előttük az élet éppen olyan szürke, mint a halál s a halál éppen olyan színes, mint az élet. Hiszen az ö életük jóformán csak akkor kezdődik, amikor halhatatlanok lettek, ázni Az élet csak egy másik halál, — mondja Hebbel, aki igen sokat gondolkozott és irt az életről s igy természetesen a halálról is. Mert hiszen mindaz, ami az Életről szól, a Halálra is vonatkozik s ez utóbbi mindig ,a nyomában van az életnek, amelyből ö — a Halál — születik... De nem egyszerűen a forditottja-e ez a mon'dás annak a másiknak, amelyet a hívők hirdetnek egymásnak a vigasztalására s a maguk megnyugtatására, hogy t. i. a halál csak egy másik (túlvilági) élet? Vagy úgy gondolja a költő, hogy az élet, amelyet itt élünk ezen a földtekén, csak foiytatása egy halálnak, amelyen valahol (a tulviláaz, mikor már meghaltak. * Mikor a Halállal vívódunk és még öntudatnál vagyunk, arra kérjük a .Teremtőt, hogy siettesse a processzust, hogy engedjen bennünket meghalni gyorsan s ha lehet: azonnal. He pedig a szeretteink közül haldoklik valaki, azért imádkozunk, hogy a szegény szenvedő még néhány hétig vagy legalább néhány napig éljen, önzés ez vagy önzetlenség? Mindenesetre kegyetlenség. *■ A Halál az ember legjobb barátja s igy nagyon érthető, hogy az ember mért nem szereti öt. Az ember a természeténél fogva háiátlan. résztvesz, aki részletes főlviiágositást fog adni a kormány álláspontiéra vonatkozólag. Ez a konferencia lesz remélhetőleg az első lépés a megegyezés felé. A bankok egyébként csütörtök este gyűlést tartottak, amelyen a valuta- és deviza-rendelettel foglalkoztak. A gyűlés elhatározta, hogy komünikét fognak kiadni, amelyben kifejtik a rendeletnek a gazdasági életre való káros hatásait ; a parlamenthez feliratot intéznek, amelyben kérik, hogy a jövőben a parlament törvényhozással döntsön valutáriá és kereskedelempolitika kérdésekben. Elhatározták még,, hogy a bankok maguk fognak egy szabályrendeletet kidolgozni, a va’ufakérdés rendezésére. A bankok komunikéje már meg is jelent a beográdi sajtóban. A bankoknak az a kérése, hogy fontos és az ország egész gazdasági életére kiható kérdésben törvény intézkedjék, mindenesetre olyan, aminek nemcsak a devizaforgalom szabályozásánál kellene érvényesülni. Az bizonyos, hogy egy ország, amely valutáját javítani akarja, a legszerencsétlenebb módot választja, ha a belföldön erőszakos rendszabályokhoz nyúl. t A román; kormány leíöríe a magyar képviselő] elöléseket Huszonöt kerület közül huszonnégyben utasították vissza « jelölést; A kormányközejfek visszaélései — Brutális játék a választói joggal Röviden beszámoltunk már arról a példátlan választási visszaélésekről, amelyekkel a román kormány exponensei a magyar jelöléseket letörték. Eddig csak az volt ismeretes, ahogy a bihari választói kerületben hiúsították meg a magyarok választói jogát. Kolozsvári tudósítónk ma érkezett jelentéséből azonhau inár egész méreteiben kibontakozik az az eljárás, amivel a román kormány erőszakot téve a legelemibb alkotmányos jogokon, nem >s leplezett erőszakkal ütötte el a magyar nemzetiséghez tartozókat alkotmányos joguk gyakorlásától. Azok az esetek, amiket alább részletezünk, fényt vet azokra a kíméletlen politikai eszközökre, amelyekkel az uralmon levő román kormány le akarja tiporni az ellenzékét. Kolozsmegyében minden magyar jelöltet visszautasítottak Gyaluban Bokor Mártont. Az elnök kijelentette, hogy a jelölő-iv átadóinak személyazonosságát nem látja igazoltnak. Bánffyhunyadon Sándor József, az Emke alelnöke volt a jelölt. Az aláírásokat nem vették helyeseknek. Kolozson Nagy Endre dr. jelöltet letartóztatták. Letartóztatásának ideje alatt tudta nélkül kinevezték választási helyettes elnöknek. Mikor a jelölő-ivet beadták, akkor kijelentette az elnök, hogy választási funkcionárius jelölését nem fogadja el. Ahol minden hiábavaló. A visszauíasitási szándék ellen a legnagyobb munkát, gondosságot és erőfeszítést fejtették ki Csíkszeredában. Gyárfás Elemér dr. és Görög Joachim voltak a jelöltek. Már néhány nappal a szombati határidő előtt, tudomására hozták Gyárfás Elemérnek, hogy a jelölést nem fogják elfogadni. Három j 3- 1 ö 1 ő-i v e t készítettek Csíkszeredában a Gyárfás számára, azonkívül előkészítették még két jelöltnek a jelöltségét arra az esetre, ha Gyárfást visszautasítják. Ajánlatot tettek Gyárfásnak, többek között azf, hogy lépjen be a liberális pártba és akkor beengedik — a gyergyószentmiklósi kerületben. Egy Gyárfás, mint Görög Joacbimnak bizonyítványokat kellert hogy csatoljanak a jejölő-ivhez arról is, hogy nem elmebetegek, , nincsen bordélyházuk és nyereségvágyból elkövetett bűntettért .nem ültek fegybázban és hogy nincsenek gondnokság alatt. Tudták, hogy ilyen bizonyítványokat* kérnek és beszerezték. Csikszere-. dában egymásután három igy felszerelt jelölő-ivvel ajánlották Gyárfást. Az elsőt azzal utasította viszsza Ciurea elnök: — Úgy látszik, hogy az utcanevet és házszámol az aláírók néni sajátkezüleg Írták be. A második iv visszautasításának indoka még különösebb. Gyárfás ok-* mánnyal igazolta, hogy min), kereskedelmi iskolai előadó esküt tett, ügyvédi esküt, azonban azért nem tett, mert nem ügyvéd. Az .elnökkijelentette, hogy a rendőrséf érdesítése szerint azért nem ügyvéd,* jnert nem akart esküt tenni. *A harmadik jelölő-ivet azon a címen utasították vissza, mert nem volt, hoz.zája csatolva elegendő okmány. Elcsapták az elnököl, Ha elfogadta a jelölést. Gyárfás Elemérnek a végleges .visszautasítáát nein ez nr, elnök" mondotta. Az utolsó jelölő-ivre kijelentette, hogy abban nem leheí semmi hibát találni, még olyant sem, hogy az i fölött magasan áll a pont. Kénytelen a jelölést elfogadni. S liberális párt jelöltje haragra lobbant s erős szavakkal fakadö ki az elnök ellen. Előlépett a subpreíektus és kihúzott zsebéből egy táviratot: — Áz elnök' ur —■■ mondotta —* e távirat értelmében fel van mentve az elnökségtől. Hogy mikor érkezett a távirat? Kéznél volt. Rögtön kéznél volt íz uj elnök is, aki készen volt az uj jelöléssel. Györgyószentnnklóson Görög Joachimoí jelölték elsősorban. Azt mondották rá, hogy tévesen került be a névjegyzékbe, mert a G betűvel kezdődő nevek között eggyel több név van, mint ahány számot feltüntetnek a sorszámok. És ez a név biztosan a jelölté. * Erre beadták Gáspár ipartestületi elnöknek a jelölő-ivét, de erre is azt mondták, hogy szintén G betűs, tehát ő az, aki tévesen került be az ívbe. Gyárfás Elemér jelölőivét adták be, de azt mondták rá, hogy akármit mond az igazolvány, a rendőrség értesülése szerint nun csen választójoga. P é t e r f f y dr, ügyvédet jelölték, aztán Elekes szocialistát, továbbá Precup dr.-t, aki
