Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-30 / 89. szám
Ára 1 dinár XXIII. évfolyam Subotica, csütörtök 1922 március 30 89 szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁMI Kiaddhivstsl 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési irt negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadőkivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palota) -t>. «.•; -i ! \ ' , : ' ; -• * •- >í; Városi politika Bármilyen nagyjelentőségű is az az ügy, ami a telekeladás, földeladás és a kölcsönfölvétel komplexumával a suboticai közigazgatást foglalkoztatja, a feladatok jelentősége mégis messze kiemelkedik a helyi eljntézés hatásának és érdeklődésének keretei közül. A város vezetősége a város birtokában lévő iqga|lanoknak olyan hasznositási módját keresi, ami a szociális, pénzügyi és városfejlesztési követelményeknek egyként megfelel. Ez ellen a törekvés ellen nem is lehet szőt emelni. De az az eljárás, amivel azt. a célt el kívánják érni, a tapasztalatokon alapuló és a tudományos vizsgálódás által approbált követelményeknek nem felel meg mindenben. A város el akarja adni telkeit s árverés utján keresi a vevői Mindkét irányban kifogásolható a választott megoldás módja. Ne adja el a város telkeit, hanem adja örökhaszonbérbe s ne árverés utján keresse ki az örökhaszonbérlőt, hanem válogassa ki azok közt, akik a Jelek beépítésére a legtöbb garanciát nyújtják. Minden földterületnél, főképpen azonban a városi beltelkeknél számba, keU venni azt az ugrásszerű emelkedést, amit a telkeik forgalmi árai mutatnak. Ez az emelkedés csak részben tulajdonítandó azoknak s az okoknak, amelyek általában felhajtják az árakat. Éppen olyan iijtenzivitással hat egy másik és állandó ok is: a városiasság fejlődése. ; Értéktelen és földművelésre alkalmatlan homoksivatag megfizethetetlen értékűvé válik, ha véletlenül egy virágzó város épül körülötte. A berlini Schönberg városrész példája ma már iskolakönyvekben szerepel, száz évyel ezelőtt krumpliföld volt és pájr .száz tallérért vásárolta meg akkori veyője, ma nem megfizethetetlen, de fölbecsülhetetlen a városrész telkeinek értéke pusztán annak következtében, hogy a többi ember szorgalma, munkája, találékonysága és áldozatkészsége fölépítette rá a néínet . főváros egy részét. Az önkormányzat szükségleteinek legter•miszetesebb fedezete az az érték, amit az összeség, a városi polgárság egyeteme osztatlanul és személytelénül termel. Ez az érték ajándékul jtjt; a telektulajdonosok birtokába, ez az a megszolgálatlan jövedelem, mely a legcélszerűbben és legigazságosabban kínálkozik a közterhek számára igénybevételre. Az amerikai, angol és francia városokon s már. a német városok legnagyobb részében is nem a pótadórendszer segítségével gondoskodnak a városi szükségletek fedezetéről, hanem olyan adónemet valósítottak meg, amelyik az összlakosság szükségletére az összlakosság által produkált éjrtéket foglalja le, Ez a te-. lekértékadó alapja, ami már egypár magyar városba is diadallal vonult be. Azok a meggondolások, melyek ennek az adónemnek igazságos, kielégítő, átháritbatatlan, a tőke renyheségét büntető s a termelő tőkét jutalmazó voltát igazolják, tiltakoznak a köztulajdonban levő föld magántulajdonba való adása ellen. A megoldás kézenfekvő: örökhaszonbérletbe kell adni a városi telkeket. Az örökhaszonbér a telek mindenkori piaci értékének alacsony (3—4) százaléka legyen. Ez a mód egyrészt biztosítja a város, tehát a városi lakosság számára azt az értéknövekedést, amit nem a tulajdonos egyéni tevékenysége, hanem a városi polgárság osztatlan munkája, a városiasság fejlesztése produkált, másrészt a használat örökletes volta biztosítja azt az állandóságot is, ami lehetővé teszi az építkezést. S ezáltal elkerüli a város vezetősége azt is, hogy a telkei telekspekulánsok kezébe kerüljenek, akiknek az az érdeke, hogy az építkezés ne induljon meg s akik azáltal, hogy a telkek vételárában stipulálják a várható értékemelkedést is megnehezítik a telkek forgalmát s ezáltal az építkezés megindítását. Kívánatos lenne, hogy ezek a nagy kérdések, melyek nemcsak a ma élő, hanem a jövendő generációra is kihatnak, a tudomány Útmutatásai alapján oldassanak meg. Zecsevics tábornok ügye a Qzkupstina előtt — Maradnak a muzulmán miniszterek — A belpolitikai helyzetben szerdán bizonyos nyugalom állt be az e’öző napok izgatott és bizonytalan han'ula áboz képest. A muzulmán klubban beállt szakadás hullámai uffyan nem simultak még el. Akormányhü muzulmánok csoportja Spaho volt miniszternek a kormánnyal szemben t nusitott magaviseletéért iiloyalisnak bélyegzik. Spaho válaszolt erre és kijelentette, hogy ez< két a kérdéseket a sarajevói központi bizottság előtt fogja t sztázni. A muzulmán miniszterek lemondásával beállott válság is elhárult, amennyiben Vilovics és Omorozovics muzulmán miniszterek párthiveik és a kormány kívánságára továbbrp is ieijesiteni fogják funkciójukat. Ezzel a részleges kormány elintézést nyert. Újabb súrlódásokra ad azonban okot a Zecsevics tábornok ellen intézett ellenzéki akció, mert e kérdésben való parlamenti állásfoglalás tekintetében a demokrata klubon belül lényegesebb differenciák merültek fel. A szociáldemokrata pártnak vasárnap szétravart adai gyűlésének ügyében Brkity szociáldemokrata képviselő kérdést fog intézni a belügyminiszterhez. Ha a belügyminiszter nem ad érdemleges választ, akkor a párt interpelláció formájában fogja az ügyet szóvá tenni. A parlament ülése A szkupstina ülését délután 5 órakor nyitotta meg Ribar elnök. A napirend előtt elsőnek Krisztelj vallásügyi miniszter válaszolt! Janks a görögkeleti papok második házasságára vonatkozólag intézett kérdést a miniszterhez, akitől választ kért arra nézve, hogy igaz-e az, hogy a görögkeleti papok házassága ügyében a konstantinápolyi egyházi hatóság felhatalmazta a szerb patriarchát a döntés jogával. A vallásügyi miniszter válasza után, amelyet Jenics tudomásul vett, a közlekedési miniszter válaszolt Pribicsevics Milánnak a Zagreb—-banjalukai vasút ügyében elmondott interpellációjára, majd Rafailovics erdészeti miniszter Stankovics földmüvespárti képviselő interpellációjára válaszoii. A parlament ezután áttért a napirendre, amelyen az ellenzéki képviselőknek Zecsevics tábornok, volt hadügyminiszter ellen benyújtott vádinditványa szerepelt. Jánics, a szkupstina titkára felolvasta Zecsevics tábornoknak a képviselőház entire beküldött védő iratát, amelyben a volt hadügyminiszter azzal védekezik, hogy azért volt kénytelen behívni az újoncokat, mert az akkori helyzetben gondoskodni kellett az elbocsájtoltak sürgős pótlásáról. A nemzetközi helyzet abban az időben olyan kritikus volt, hogy az SHS királyságnak készen kellett állni minden lehetőségre és a hadsereg létszámát és harci erejét föltétien oiztositani kellett. A vádirat felolvasása után Gonovies köztársasági képviselő hosszú, patéiikus beszédben indokolta meg az ellenzék vádinditványát. Követelte, boey a súlyos mulasztásban bűnös Zezsevics tábornokot, a miniszteri felelősségről szóló törvénycikk alapján állitsák bíróság elé. Gyonovics javaslatát támogatta Lázics földmivespárli, Matics klerikális és Ivanics Momcsillo disszidens radikális, aki beszédét azzál fejezte be, hogy aha a parlament ki tudta adni a kommunista képviselőket, akkor Zsezsevics tábornok bíróság elé állítását is el kell határoznia." Zsezsevics tábornokot csupán a radikálisok vették védelmükbe, akiknek nevében Gyurtsics fejtette ki a párt álláspontját. A szkupstina ülését az elnök ezután berekesztette és a vita folytatását csütörtökre halasztotta. Rádiós Istvánt kiadják a bíróságnak Beograd. Nagy horderejű határozatot hozott ma a parlament men* .A telmi bizottsága. Ugyanis, a .mentelmi bizottság Markovics igazságügyi miniszter javaslatára elhatározta, hogy a parlamentnek javasolni fogja Radios Istvánnak, a horvát blokk elnökének kiadatását a bíróság részére. A javaslatot a parlament elé terjesztik. Németország nem fizet Wirth kancellár nagy beszéde a birodalmi gyűlés előtt A kancellár a birodalmi gyűlés tegnapi ülésén válaszolt a jóvátér teli bizottság jegyzékére. Tömött karzatok, túlzsúfolt képviselői padsorok, a kormány teljes számú megjelenése impozáns jelleget adott a gyűlésnek. A német birodalmi gyűlés történetében kevés olyan nap volt, mint a tegnapi. Az összes parlamenti pártok egy frontba tömörültek, amely front az egységes pé-. met nép acélos öntudata. Berlin. A kancellár beszédének bevezető részét kéziratból olvasta fel. Beszéde egyike volt a legerősebbeknek és leghatalmasabbaknqk, amelyeket Wirth kancellár eddig tartott. Pontról-pontra kimutatta az antant jegyzék képtelenségét. Mondanivalóját azon kijelentésben összegezte, hogy a génuai konferencia előestéjén nagy kiábrándulást jelent a jóvátételi bizottság jegyzéke. Génuában választani kell a jóvátételi bizottság presztízse és Európa újjáépítésének lehetősége között. Amig ilyen szigorúan ;ragaszkodnak a jóvátételi követelésekhez, Középeurópa valutáit nem lehet megóvni a sülyedéstöl. |Az árak felemelése és stabilizálása nélkül pedig nem lehet Európa i#jáépitéséről beszélni. Vagy bukásra ítélték Génuát — fejezte be beszédét a kancellár — vagy a szövetségeseknek össze kell egyeztetniük a génuai célokkal a jóvátételi bizottság szándékát. Berlin. A kancellár beszéde a nagynémetek és kommunisták kivételével valamennyi pártnál osztatlan tetszést váltott ki, amely néha valóságos tapsviharokban nyilvánult meg. Amikor a kancellár az antant követeléseinek teljesithetetlenségéről beszélt, a nagynémetek is tapsoltak és amikor Wirth tiltakozott az antantnak a német belügyekbe való beavatkozása ellen, percekig nem tudott tovább beszélni a tapstól. Csak azok a passzusok, amelyek a teljesitőpolitika folytatásáról és a génuai értekezlethez fűzött reményekről szóltak, nem tetszettek a nagynémeteknek. Wirth helyzetét a mai Beszéd megerősítette, s most az egé§z birodalmi gyűlés támogatására számíthat. Bécs. A Frankfurter Zeitung értesülése szerint a New-York Tribuae tudósítója azt Írja, hogy Har.i
