Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-29 / 88. szám
88. szám. B ACS MEGYEI NAPLÓ 7. oldal »égtó!, akár a legyek, az országukat legalább fölemelik. Csak azok tűnjenek trf. akik nem alkalmazkodnak a cevtlizástóbvz. Civilizáció, civilizáció, európaiak büszkesége és ártatlanok temetője, Rabindranath Tagore, a hindu költő, egy napon Tokióban megmondotta, hogy mi vagy! Te az országodat hullákra épited. Bármit akarsz, bármit teszel, hazugságokban mozogsz. Láttodra kibugygyannak a könnyek és ordit a fájdalom. Te vagy az erő, mely megelőzöd a Jogot. Nem vagy fáklya, hanem tűzvész vagy. Amihez hozzá érsz, azt elemészted . . .“ Érthető, hogy ez a szózat nem nagyon kellemes a győző füleknek s a féltékeny francia Írók kemény mozgalmat kezdtek a Batuaia szerzője ellen s igyekeztek őt irodalmilag és politikailag — oefeketiteni. Paul Sonclai,. a „Temps" kritikusa, hosszú cikkbenI támadja a Batualát, különösen Paul Ajalbert-t, a Goncourt-akadérriia elnökét, aki a dijat néki ítélte s nem a Chardon Epithalamé-jának. Ellenben, amint történni szokott, a harc csak a támadottnak használ, a néger írónak egyre több a fehér olvasója, a francia regények pedig nem kelnek. A Batuaia fordítása minden európai nyelven készül. Most rendezik sajtó alá a spanyol, olasz, svéd, lengyel, orosz kiadást s a németek maguk adják ki angol nyelven is, sok százezer példányban, hogy Amerikában, ahol a néger-kérdés különösen izzó, agitáljanak vele a francia gyarmatositási politika ellen. így lett világhíres a Batuaia s így nő napról-napra René Marunnak, a francia gyarmati hivatalnoknak hire is, ki évekkel ezelőtt még egy szerény Íróasztalnál másolgatta a hivatalos aktákat az ismeretlenség homályában és álmodozott fajtája felszabadulásáról. Amerika újra berendezkedik az európai piac meghódítására Az amerikai kormány kiküldte M. Louis Mihailt, a washingtoni egyetem világhírű professzorát, hogy tanulmányozza a kontinens gazdasági viszonyok. A tudós tanár, aki most Erdélyben jár, érdekes nyilatkozatot adott az egyik ottani lapnak, amelyben megvilágítja az Egyesült Államok gazdasági krízisét és a washintoni kormánynak azt a tervét, amely lyel a túltermelési és kiviteli válságból ki akarja szabadítani a megrendült amerikai kapitalizmust. — Ma, amikor az országhatárok eltolódtak és az agrárreformok megváltoztatták az országok mezőgazdasági produktivitásának rendjét, a termelés ugrásszerű hullámzásokat mutat fel. Amikor Amerika a termelés tendenciáját akarja 5—10 évre előre kiismerni, ez azért történik, hogy Amerika termelő erői az európai szükségleteknek megfelelően rendezkedjenek be a világhábou megszűnése után előállott változott helyzetben. Ma az a helyzet, hogy nemcsak Európa, hanem Amerika felett is a gazdasági válság Damokles kardja lebeg. A háború okozta gazdasági válság ma nem országos, sem nem európai, hanem világjelenség. — A helyzet ma ugyanis az, hogy a hatalmas európai importra Az olasz külpolitika kudarca — Az „olasz Adria élete és halála“ — A fiumei kérdésben mutatkozó olasz politika nem érte váratlanul azokat, akik a Facta-Schanzer kabinet külpolitikai karakteréről némikép is tájékozva voltak. Kérdés azonban, hogy miképen le* hetséges a Schanzer-féle politika zavartalan érvényesülése a szélső nacionalizmus felé hajló Olaszországban? A rapallói szereződés igen kiterjedt érvényű joglemondást jelent; Az »Olasz Adria" jelszavával takaródzó imperalizmus ha-Íyományával való gyökeres szaítást. A magyarázatot az olasz ipari terjeszkedés természetében és történelmében találhatjuk meg. Az olasz nagyipar ugyanis sem gazdaságos termelési módszereinél berendezkedett Egyesült-Államok a túltermelés következtében felhalmozott óriási feleslegeit nem tudja elhelyezni, miután a kontinens számtalan cikkre már nem vevő többé. A kormány célja, hogy először megállepitsa, Európában a termelés mely ágát hanyagolják el, milyen mezőgazdasági termékeket nem állítanak elő kellő mennyiségben és meddig nem fogják ezeket előállíthatni. Ennek alapján uj alapokon rendezkedünk be Európa ellátására. Rengeteg gyár épült fel Amerikában Európa hadicikkeinek elő állítására. Ma Európa már nem vásárol se ágyút, se srapnellt, e gyárak tehát állanak, a munkások munkanélkül vannak. Az óriási készlet miatt mindenütt érezhető a pangás. Egy buschel (36 liter) búzának az ára e háború alatt 2 és fél dollár volt, ma leesett 1 és fél dollárra. A mai helyzetben a termelési költségek meghaladják a piaci árakat. A termelésnek tehát uj irányt kell szabni, ha el akarjuk kerülni a gazdasági katasztrófát. Hogy a világ gazdasági helyzete mikorra javul meg, azt ma senki megmondani nem képes, mert nincs olyan alap, amelyre támaszkodva, erre vonatkozólag Ítéletet merhetne bárki is mondani. fogva, sem pedig Olaszország' gazdasági erőferrásaittekintve nem bírja a világpiaci versenyt az amerikai, angol, német vagy egyéb nagyhatalom iparával. Az ipar foglalkoztatása és a kivitel mindenkor égetően fontos érdeke volt Olaszországnak. Az olasz gyarmatháboruk, az abeszsziniai kaland, a tripoliszi és a görög szférában való próbálkozások, mind Italia görcsös igyekezetei mutatják, mellyel gyarma tok megteremtéssére törekedett. Ez a hóditó politika azonban megbukott. így jutott Olaszország fokozatosan a balkáni piacok megszerzésének kényszerűségéhez, mint ultima rációhoz. Olaszország külügyi irányítását egyre határozottabban kezdte dominálni az „Olasz Adria" jelszava. Ezt a célt azonban a történelem végzése következtében nem sikerült Olaszországnak elérnie. Az olasz külpolitika pedig egy csapással abba a sajátságos helyzetbe került ezáltal, hogy a tegnap ellenségeit ma az antant által elismert szövetséges kormányoknak tekintettek. Az o'asz igényeket le kellett szállítani. A rapallói szerződés az olasz Adria álmának szétfoszlását jelentette Ezzel párhuzamosan az olasz külpolitika ban egészen a legújabb időkig a kisantant ellen irányuló ellenszenvet lehetett megállapítani. Azok a növekvő veszélyek, melyek az SHS. királyság, illetőleg a kisantant és Olaszország között felmerülő érdekellentét kiélesedéséből származtak, másrészt pedig a belső piacokon dúló eladási krízis Olaszországot arra kényszeritették, hogy ipari expanziójának uj szelepet találjon. Ez pedig: Déloroszország, melyhez a viziutnál fogva az olasz iparnak sok lehetősége nyílik. Az olaszok megbuktak a Balkánon s most kísérleteznek Oroszországban. A dunai hajóforgalomért Az a gazdasági konferencia, a mely e génuai konferenciának egyik legfontosabb tárgya lesz, tudniillik a dunai államoknak egymáshoz való közelebb hozása, eiőreveti árnyékát abban a harcban, amelyet a Duna megszerzése érdekében a különböző államok folytatnak. Csehország anynyira megy, hogy hajózási monopóliumot akar Cseh-Szlovákiában létesíteni és minden társaságot az állam vezetése alatt álló szindikátusban tömöríteni. A csehszlovák terv annyira messzemenő, hogy aránylag elég drágán még Romániától is átvállalta a békeszerződés értelmében ezen országoknak odaítélt hajókat, amelynek kifizetésére Romániának nem volt elég pénze Cseho-Szlovákia sietve vette át az összes hajókat és a magyar hajóstársaságoknak svájci frankban kifizette minden járandóságát, csakhogy minél nagyobb hajóparkkal rendelkezzék. A csehszlovák mellett még két külföldi tőke harca fog nemsokára erősebb hullámokat vetni. Az államok erősíteni igyekeznek pozíciójukat és a kisebb társaságok is egyéni vállalatokat igyekeznek magukhoz felszívni. Az olaszok is igyekeznek pozíciót biztosítani, legújabban Návigazione Generale Italiana létesített Budapes Jen irodát és Magyarországon át akarja a tengeren túli kereskedelmet megteremteni Egy jugoszláv társa ág bekapcsolásával az árak szárazföldön jönnének a magyar Dunáig, ahol azután ugyancsak a Navigazione továbbítaná a Balkánra az árukat. Az SHS. királyság majdnem minden erdőségét a Nasici Tannin-gyár vásárolta meg.Mint szakkörökből halljuk, az utolsó időben a jugoszláviai versenytárgyalásoknál a legtöbb esetben a Nasici Tannin-gyár lett a győztes. A glinai vagyonközség és a körösi vagyonközség erdőségeit is a Nasici Tannin-gyár vásárolta meg. A krizeváci vagyonközség legutolsó versenytárgyalásánál is az összes faanyagot — amelynek 4'2 millió jugoszláv korona volt a kikiáltási ára — 12'5 millió koronáért vette meg a Nasici.* A bródi vagyonközség vinkovcei faárverésén 4 3 millió koronáért vásárolt faanyagot a Nasici. Érdekes, hogy ugyanezen a versenytárgyaláson a Guttmann faipari rt.-nak és a Szlavóniának egy ajánlatát sem fogadták el. •••»«•••••••••»o********** MAGUN ii RÓL Péter naplójába Magyar Írónak finom és mély írását ovastam egy diákkal való beszélgetéséről, egy — évei száma szerint — sugárzó fiatnlságu diókkal, aki 22 éves, egyetemi hallgató s duzzadó erői értelmének és izmainak.rugékonysógával most készülődnek az életre. Régen nem olvastam könnyesebb írást ennél. A diák elbeszéli életét. Ősszel feküsznek le ezek gyerekek és tavasszal kelnek föl. ősszel lefeküsznek az ágyba, két keztyüt húznak a jobb kezükre és tanulnak. Nagy néha egy-egy demonstrációs órára kibújnak gyorsan az ágyból, de aztán sietve feküsznek vissza, Kevesebb kalóriát és kevesebb ruhát fogyasztanak igy s honnan lenne ennyi pénzük, hogy fűteni tudják szobájukat és szervezetüket. Legalább nem kopik a ruhájuk se ősztől tavaszig. Ez az élet, nemde, kicsit kezd hasonlitani a téli álmot alvó állatokéhoz. • Fantáziánk, amit gondunk láncával a holnapokhoz kötözünk, elcsavarog most egy kicsit a múltba. Hiszen mi is voltunk diákok, fiatalos aranyporos emlékei átködlenek még a múltból s az emlékezés aranykapcsos bibliájába a legszebb képeket a fiatalság színeivel festettük be. De milyen más volt ez a fiatalság. Havi harminc forint — ez volt a gondtalanság, havi negyven forintból már futotta a mindennapi kávéházi élet s az első sejtelmei ekkor tárultak föl a billiárdnak és kalábernek. Havi hatvan forint — kinek volt ennyi vagyona! Mi is melengettük az ujjúnkat petróleumlámpán s a lelkünket, amit a rátalálások szűz örömei forralta« föl, Shakespearen és Goethenf Az emlékezés rózsaszínbe vonja a megtett utat: ha mór emlékezünk, akkor nyomorúságnak is csak a poézisét látjuk, csak aranyport, amit fölvet a csorda az élet országutján. És valahogy mégis irigyelni tudom ezt kínnal, keserűséggel, a lélek és test kielégítetlen lázsdozással küzködő fiatalságot. Mert az életük teljesebb lesz mint amilyen a mienk — csináljunk rezümét s adjuk össze fejben azt, a mit még papíron nem lehet leírni — mint a mienk volt. Bennünket a szépség pólyáiba takargattak és kardot adtak a kezünkbe. Bennünket a mesék világéba vezettek és megtanítottak ölni. Bennünket jónak, tisztának, szépnek neveltek és kivezettek a harctérre. Arra tanítottak, hogy a tudomány szent és összerongálták a tudósunkat. Arra neveltek, hogy a hit magasztos és összemocskol
