Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-28 / 87. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 87. szám, kisebbségek jogi és politikai egyenjogúságának kérdésében, sőt abba a négyes bizottságba, melyet a demo.ktata pártkor a nemzeti kisebbségek kérdésének »tanulmányozására« ^kiküldött, ennek az irányzatnak egyetlen képviselője sem került bele. . **. ,* Érdemek és sérelmek. Ez a magyarázata annak, hogy bár a helyes nemzetiségi politika hirdetői teljes nyíltsággal és nem törődve a soviniszta táborból feléjük zuduló támadásokkal szálltak szembe a soviniszta kilengésekkel szemben, még apártsajátreszort .minisztereinél sem tudták — az anyanyelven való oktatás kérdésétől eltekintve — jelentősebb eredményeket elérni és nyilván a pártfcgyelem akadályozta meg őket abban, hogy nézetüknek parlamenti felszólalásokban hangot adjanak. Az agráneform megvalósítása hosszú ideig a demokrata párt kezeibe volt letéve és az agrárreformnak olyat én keresztülvitele, amely a magyar nagybirtokot a törvényes mértéken tulmenve vette igénybe, viszont a magyarságot (éppúgy, mint a többi nemzeti kisebbséget is) a reform jótéteményeiből kizárta, a demokrata párt első agrárminisztereinek és agrárbiztosokból képviselővé választott agrárapostolainak tulajdonítható. A demokrata párt tehát a maga összeségében részben támogatta, részint passzivitással tűrte az egyesülés óta váltakozó kormányoknak a nemzőit kisebbségekkel szemben folytatott politikáját, ezért a politikáért a radikális párttal egyformán viseli a felelősséget és éppen ez az oka annak, hogy a magyarság minden hálás rokonszenv és őszinte nagyrabecsülés mellett is, melyet a nemzeti kisebbségeknek a pártban helyet foglaló barátai iráni érez, a maga egészében most épp oly kevéssé csatlakozhatott ehhez a párthoz, mint a radikális párthoz. De nem csatlakozhatott a magyarság a parlamenti ellenzék egyik pártjához sem. A fcldmives párt és a szociáldemokraták váltig hangoztatják, hogy a magyar földmivelőnek és a magyar munkásnak osztályérdekei egyformák a szerb paraszt és a szerb munkás osztályérdekeivel és ők ezeket az osztályérdekeket védik, ezeknek az érvényesítéséért küzdenek. Hát nézzük csak. mit tett ez a két párt a magyar földműves és a magyar munkásosztály érdekében. Eltekintve a földműves párt vojvodinai orgánumának tajtékzó magyargyülöletétől és egyes boszniai paraszt képviselőknek a parlamentben elhangzott hasonló szellemű kirohanásaitól, követelt-e ez a két párt valaha is földet és szavazati jogot magyar osztályostársai részéve, hallott-e valaha valaki egy szót kát _ találni még a kommunista párttal is, de eszébe se jutott soha érintkezést keresni a parlamentből kirekedt más nyelvű osztályostársaival, a szociáldemokrata pártról pedig elég megjegyezni, hogy ölbe tett kezekkel nézte kommunizmus jogcímén magyar nyelvű vojvodinai párt- Japjának széjjelrobbantását, holott tudta és tudnia kellett, hogy ez a ,lap soha semmiféle vonatkozásban és összeköttetésben nem állott sem a hazai, sem a külföldi kommunistákkal, Korosec pártja. . A magyar földművesnek, a magyar munkásnak még na sincsen helye sem a földműves pártban, sem a szociáldemokrata pártban éppen ply kevéssé, mint a kathóliküsoknak a jugoszláviai néppártban, (Korosec-pártban), mely a horvát egyesüléssel együtt ült már miniszteri bársonyszékeken is, de akkor soha sem .jutott eszébe, bogy magyar katolikusok is élnek ebben az országban és amely párt még mikor ellenzékbe szorult is, a nemzeti kisebbségeknek nem tudott egyebet kínálni, mint a Vojvodina tartományi különállását, amiből pedig azok nem kérnek. A magyarság külön politikai szervezkedését az országos pártok kényszeritették ki. A parlamenti pártoknak a nemzeti kisebbségekkel szemben követett politikája belekényszeritette a magyarságot a külön pártban való tömörülésre, csak úgy, mint a nagyon is opportunus és az ellenzékieskedéstől irtózó németségét. Ez a külön pártalakitás azonban, koránt, sem jelent fakciózus ellenzékieskedést. Ellenkezőleg. A két kormányzópártok bármelyike azonnal megtalálja majd a magyarság parlamenti képviseletével az együttműködést és csatlakozást, ha levonja programmjdnak elvi kijelentéseiből a gyakorlati konzekvenciákat és magáévá teszi a nemzeti kisebbségeknek alkotmányban és nemzetközi szerződésben gyökeredző kivánságait, nem tűri és megtorolja a polgári szabadságok ellen elkövetett jogsértéseket, gondoskodik arról, hogy a kisebbségek jogi és politikai . egyenjogúsága az alkotmány ég törvény bolt betűjéből élő valósággá váljék és elvonultatja a politika szinteréről azokat az elfogult gyiilölködőket, akiknek mentalitása eddig is akadálya volt és ezután is akadálya lesz az őszinte testvéri megértésnek. És ha ez bekövetkezik, nyomban meg szűnik a magyarság külön politikai pártban való megmaradásának szükségessége. A magyarság lesz a legboldogabb, ha egyenjogúságát, gazdasági és kulturális fejlődését, anyanyelvének szabad használatát biztosítottnak látva, életnézeteinek és osztályérdekeinek megfelelően fog elhelyezkedhetni az egyes országos pártokban. is a parlamentben a nemzeti kisebbségek érdekében. Az ő nagy demokráciájukkal hallgattak, holott prograramjuk betűje és ellenzéki mivoltuk erre százszor inkább kötelezte őket, mint az általuk reakciósoknak bélyegzett korrnányzópártokat. A földműves párt parlamenti küzdelmeibeg tudott érintkezési pontoA magyar párt szervezkedő gyűléseinek alkotmánysértő módon való betiltása, a párt és a magyarság állambűségének, lojalitásának irre# denta tendenciákkal való alaptalan és rosszhiszemű meggyannsitása azonban aligha alkalmas arra, hogy ennek a beolvadási folyamatnak útját egyengesse. De amig ez a processzus bevégződhetik, a magyar nép és annak parlamenti képviselete, külön pártállása mellett is minden tudását és erejét megfeszítve, hűséges segítőtársa lesz annak' a munkának, amely ,ezt az országot gazdaságilag erős nemzetközi tekintélynek örvendő demokratikus jogállammá akarja kiépíteni,’ Lloyd George lehetetlennek tartja a német jóvátétel teljesítését — A jóvátétel! követelés a német parlament előtt — Wirth kancellár részvétele mellett került ma a jóvátétel kérdése a birodalmi gyűlés elé. A kancellár kijelentette, hogy teljes lehetetlen az előirt határidőn belül az uj hatvan militärdos adótöbblet törvénytervezetét elkészíteni és azt a parlamentben letárgyalni. Ez csupán technikai akadály lenne, van ázonban olyan akadálya is a teljesítésnek, amit nem lehet elhárítani és pedig az, hogy a német nép képtelen a rárótt terhek viselésére. A kormány mindezek dacára bizonyítani akarja a teljesítés iránti szándékát s olyan irányú javaslatot tesz a jóvátéteti bizottságnak, amely javaslatból megállapítható, hogy Németország nem tagadja meg a jóvátétel! összeg kifizetését, csak annak csökkentését kéri. Paris. A Chicago Tribuna írja: Angol pénzügyi szakemberek és kereskedők aggodalommal nézik a német jóvátételi kérdés fejleményeit. Általában az a felfogás uralkodik, hogy a jóvátételi bizottság követelésének teljesítése Németország teljes gazdasági csődjét jelentené. Ebben az évben még tudná Németország a rirótt összeget kifizetni, de a következő évben már befejezett tény lenne gazdasági összeomlása. London. Lloyd George egyik beszédében kijelentette, nem hiszi, hogy lenne olyan német kormány, amely megkísérelné a jóvátételi követelés teljesítését. Az utolsó három esztendőben egyetlen kérdésben sem volt olyan egységes a német közvélemény, mint most a jóvátétel kérdésében. A teljesítés a márka árfolyamának lezuhanását jelenti s a német kormánynak most legalább ötven százalékkal drágábban kellene megvásárolnt a jóvátétel tejesítéséhez szükséges devizákat. A debreceni ébredők véres verekedéssel hiúsították meg a függetlenségi párt gyűlését A magyar egységes párt programja — Betiltották áz Andrássy-párt pécsi gyűlését — Nem indították a pécsi gyorsot, hogy Andrássy ne utazhassék Pécsre Bethlen István gróf végre elmondotta Hódmezővásárhely népe előtt az egvsé es-párt programját. Akik azt várták, hogy ebben a beszédben a magyar miniszterelnök főlvilágositást fog adni a magyar politika legégetőbb kérdéseire, azok csalódtak várakozásukban. Ez a programbeszéd csak programbeszéd volt. Szépen, szürkén, langyos semmit mondással beszélt azokról a feladatokról, amelyekről normális időkben neszélni szokás. De, amikor a királykérdés, a választójog, a választási harcok s at uralomért való keserű birkózások kötnek le minden érdeklődést s amikor minden ténykedést, szót és mulasztást ezeknek \z égő aktuaüfási kérdéseknek marékével mérnek, kinek érdeklődését elégíti ki annak a munkafeladatnak taglalása, amit harminc év óta mindegyik magyar párt ígért, de egyik se teljesített. A szenzációk nesszé elkerülték a hódmezővásárhelyi piacteret. Nagyatádi Szabó Istvántól is azt várták, hogy a kisgazdák ellenzéki szervezkedésérő tog beszélni, azt várták, hogy beszéde tele lesz fenyegetéssel, csak azt nem tudták, a kormányt fogja-e fenyegetni, vagy az ellenzéki mozgolódást, de ugyiátszik Nagyatádinak elszürkült már a hangja is. A Bálvány lassankint megnémul teljesen. A hódmezővásárhelyi szürkeségbe véres sikoltással harsog bele a debreceni ébredők tüntetése. A debreceni ébredők olyan módon akadályozták meg a függetlenségi-párt gyűlését, mely még az ébredők krónikájában is ritkítja párját. U y látszik, a magyar politikára legközelebbi eseményeinek nem a miniszterelnök programjának szavai, hanem a debreceni ébredők tettei adják meg az impu'zust. Az egységes-párt programja Bethlen István a programbeszédében a következőkben vázolta a egységes-párt programját: — A nemzetgyűlés elég munkál végzett, bár a kirá'ypuccsok sok időt vettek el idejéből. De a kormány igyekezett megoldani az országra súlyosodé legnagyobb feladatokat. De hosszú idő fog addig elmúlni, amíg a konszolidáció műn• káját befejezik. A takarékosság legvégső határáig el kell menni. Egyszerűsíteni kell a kormányzatot s el Kell bocsátani a feleslegessé váll tisztviselőket. — De a társadalomnak is el kell menni az áldozathozatal terén a legvégsőbb határig. Lehetővé kell tenni a kisgazdatársadalomnál a többtermelést. — Magyarország nemcsak mezőgazdasági állam, hanem ipari állammá is kell, hogy fejlődjék. Megvan az országban a kulturfok is, amely az ipar fejlesztéséhez szükséges, megvan a városi fejlettség, vannak szakembereink, pénzintézeteink és megvan az önálló vámterület. Beszédének végén annak a reményének adott kifejezést, hogy a génuai konferencián meg fogják hallgatni Magyarországot és teljesíteni fogják azokat a követeléseket, amelyek nélkül Európában, Magyarországon és a legyőzött államokban uj élet nem fakadhat. Utána nagyatádi Szabó István mondott beszédet, amelyben a földbirtokreformmal, az adózás kérdésével fogla kozott és kifejtette, hogy miért támogatja Bethlen István programját. Betiltották az Andrássypárt pécsi gyűlését Az Andrássy-párt vasárnap délutánra Pécsett népgyülést hivott össze, amelyen a párt jelö tjének, Hornyánszky Zoltánnak kellett volna
