Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-01 / 60. szám
4. (Mal BACSMEGYEI NAPLÓ 60. számennek a gyámkodásnak vége legyen. Követeli, hogy az újságírókat engedjék be a bizottságok üléseire. Követeli továbbá, hogy külügyi és hadügyi bizottságot állítsanak fel. Pártja nevében nem fogadja el a javaslatot. Zsujevics Alexa radikális-disszidens a kormány javaslatát nem fogadja el. Hosszú beszédében tárgyi adatokra nem támaszkodik, inkább eteí kifogásokat emel, mert a javaslat szerinte nem nyújt egész biztosítékot arra nézve, hogy az ellenzék véleménye szabadon megnyilvánulhat. Reflektál Sztájics szavaira, mire a földmivespárt egyes tagjaival élénk szócsatája támad. A következő felszólaló Protics Sztoján, kinek beszédét élénk figyelemmel kiséri az egész Ház. Protics sorra veszi a javaslat egyes pont* jait és kritizálja azokat. A külügyi és hadügyi b zotiság felállítását, a kormány álláspontjához hasonlóan, nem tartja szükségesnek. Egyébként a javaslat részleteiben a szólásszabadságot nem látja biztosítottnak. A kormány, szerinte, a parlamenté ris munkát a házszabályok alapján bármikor megszakíthatja. Attól fél, fiogy a ház zabály olyan hatalmat ad a kormány kezébe, amely alkalmas lesz a képviselők akaratának meghamisítására. A javaslatot általánosságban elfogadja, de részleteiben nem. Cigány temetés Becsben Két é» fát m Ilid a koporsóért és az egyházi szertartásért — Bécsi levél — JBécs egyik külvárosának, a Her- Ualsnak, amelynek eltörpülő házai mai’ a Wienerwaldba nyúlnak bele, tegnap különös szenzációja volt. Cigányíemelés volt, olyan, amely pompájával csodálatba ejtette nemcsak a külváros lakóit, hanem a pompához szokott belvárosiakat is. Félesztendővel ezelőtt a karcagi cigánysorról Becsbe vetődött Vajda Károly cigány a családjával együtt. ‘Az üzlet, a lókereskedés úgy látszik jobban ment. mint lent Karcagon mert a hernalsi »cigánysora: uj lakójáról hamarosan azt rebesgették a szomszédok, hogy nagyon gazdag ember. Vasárnaponkint csömörlesztő zeirezag fodrosodon ki Vajda cigányék kéményén, arról tanúskodván, hogy bent a konyhában az öreg cigányassaony bő és jó vasárnapi ebédet készít. Ebéd után pedig a szomszédos korcsmából liter számra hordták a bort. A hirek, amelyek Vajda cigány gazdagságáról keringtek. tényleg nem voltak alaptalanok. Néhány nap előtt egyik fia, a tizenhétéves Károly spanyolban hirtelen meghalt. A temetés napján már a délelőtti órákban a kiváncsiak óriási tömege lepte el a ház környékét és akiknek sikerült, a halottasházba bejutniok, csodálattal beszéltek a különös pompájú ravatalról, a koszorúk nagy tömegéről, s a hihetetlen összegbe kerülő koporsóról. Tényleg úgy is volt. A ravatalt egy ezüsttel átszőtt, selyemtakaró borította. A koporsó kettős érc lapból állott. A halott vitézkötéses magyar fekete ruhában, a lábán lakkcsizmával, az wjján vastag aranygyűrűkkel és az egyik kezében ozöstfejii lovaglópálcával kiterítve feküdt. A feje felett élő virágból készült köszönik hegye ékeskedett. Egy óra után, a Karcagról megérkezett »nagy családi Bécsben szokatlan siratása közben helyezték el a ház előtt álló Szent Mihály lovára a koporsót. A gyászolók nagy tömegét. Bécs legelőkelőbb temetkezési vállalatának halottkisérő, furcsa egyenruhás emberei zárták el. Fejükön olyan csákót viseltek, amilyet békében az arisztokrata családok groomjai. Kezükben feszesen alabárdot tartottak. A halofctaskocsi, amely elefántcsont figurákkal volt díszítve, csak arisztokratákat vitt valamikor utolsó útjukra. Nyolc hófehér ló földigérő fehér selyemlepellel letakarva lassú ünnepélyes lépésekkel húzta a kocsit. Közvetlen a »nagy család« sorai előtt egy husztagu fúvós zenekar játszotta a hirtelen betanult magyar halottas indulót: t »Mért oly borús ...« A kiváncsiak olyan nagy tömege követte a gyászmenetet, hogy az egyes útvonalakon, ahol átvonultak, a villamos- és kocsiforgalom megakadt. Az egyházi szertartást öt pap végezte. Három órakor ért ki a Céntral-Friedhofba a gyászmenet. Mindenütt, ahol elvonultak, nemcsak a 'temetési pompával keltettek feltűnést, hanem a kísérők a bokorugró fekete selyemszoknyás cigányasszonyok. a szegényebbsorsu rokonságbeli cifraruliáju férfiak, meg a mezítláb anyjuk szoknyájába kapaszkodó purdék ragadták meg a járókelők figyelmét. Egy vén cigányasszony, akinek ráncos arcából egy kml.aszáru kispipa bámészkodott ki. az sírta — Ilyen romacsávó nem volt soha Karcagon! Ezt el is lehel hinni, mert a cigány famíliának két és félmillió koronájába került a koporsó és a temetési szertartás, — igaz, hogy ősz trák valutában. Az egészség tizparancsolatja Äz amerikai Egyesült Államok az egészséges, gazdag és jóllakott emberek országa ünnepi tisztelettel beszél mindig az egészségről és ebben a bitben neveli a kis iskolásfiukat is. Mostanában az Egyesült Államok minden iskolájában az alábbi érdekes egészségi szabályt osztották szét, (iz pontba foglalva: 1. Ne igyál se teát, se kávét, de minél több tejet. 2. Ebéd alatt a különböző fogások között vizet igyál. 3. Naponta sok főzeléket és gyümölcsöt egyél, semmi vagy csak na gyón kevés cukorkát. 4. IígéRz éjjel nyitott ablaknál aludj. 5. Nagyon gondosan tisztogasd fogaidat, reggel és este. 6. Mosd meg kezedet minden étkezés előtt s körmeid mindig legyenek tiszták, rövidre nyírtak. 7. Ne tégy a szádba semmiféle fémet, akár ezüstöt is és a kezedet amennyire csak teheted, tartsd távol az arcodtól. 8. Mindig egyenesre húzd ki magad. válladat vesd hátra, még akkor is. ha ülsz. í>. Lassan egyél és jól rágd meg a táplálékot. Végül vidám légy. Ez a kis tízparancsolat, melyet iskoláefiuk kaptak meg, mindenesetre figyelemreméltók. Elkelne nálunk is. Az iskolásfiuknak és a felnőtteknek. Régi bűnjelek a sukoticai rendőrségen — A raktárban összegyűlt régi bűnjeleket átadják a törvényszéknek —• Á' városháza harmadik emeletén van a rendőrségnek a raktára, amelynek egyik sarkában egészen furcsa holmikra akad az, aki gyanútlanul belép ebbe a raktárba. Rozsdás bicskák, együkét konyhakés, szinehagyott rongyok, egy teljesen vörösre rozsdásodott fegyver, sok spárga és kötél hever egy halomban és több megner&ezhetetlen, alaktalan tárgy. Ezek a múzeumi ócskaságoknak is beillő dolgok régi bűnjelek, amelyek már évek óta ott hevernek és porladnak a rendőrségi raktárban, anélkül, hogy valaki is hasznukat venné. Nagyrészt még háború előtti kisebb bűnügyeknek az itt felejtett emlékei, amelyekről évek hosszú során keresztül nem vett tudomást senki. Hogy a törvényszéken annak idején hogyan tárgyalták le ezeket a biinpereket, hogy miképpen hozták meg az ítéletet a bűnjelek nél„kül, azt ma már nehéz volna megállapítani, de tény, hogy annak a rozsdás késnek a tulajdonosa, aki egy részeg estén ezzel a ma már nagyon ártatlannak látszó szerszámmal bicskázott valamelyik korcsmában. már rég ki is töltötte talán a rászabott büntetést, azoknak a piszkos rongyoknak az egykori viselője talán már éppen úgy elporladt, mint maguk ezek a valamikor ruháknak nevezett maszatos szövet-darabok. Azóta a patkányoknak és egereknek volt kiváló lakomája ez a sok limlom, különösen ezek a szakadozott’ kötelek, amelyekről valamikor talán elkeseredett öngyilkosokat vágtak le, ’Á sok ócskaságot most is csak úgy fedezték fel a rendőrségen, hogy nagytakarítást rendeztek a régi raktárban és eközben akadtak rá ezekre az érthetetlen módon a' rendőrségen felejtett régi bűnjelek-: re. Miután azonban hivatalos őrizel alatt álló dolgokat semmiesetre se szabad eldobni, a rendőrség ezeket a lim-lomokat annak rendje és módja szerint átadja a suboticai törvényszéknek, vagyis a tulajdonképpeni rendeltetési helyére jutatt minden bűnjelet szépen leltár szerint« Hogy azonban a törvényszék mit fog kezdeni ezekkel a nagyrészt kísérő akta nélküli ócskaságokkal, az más kérdés, mert hiszen a hozzájuk fűződő törvényszéki tárgyalások már rég lezajlottak. A legvalószínűbb, hogy újra padlásra kerül minden és újabb néhány esztendő múlva megint olyan csodálkozva fog rájuk bukkanni valaki, mint most. Az ujj lakástörvény Kiknek kel! építkezni — A £e mondás és béremelés uj szabályozása — Az adóhátralékosok büntetése A most érvényben ievő lakásrendelet hatálya május elsején megszűnt volna. Ezért szükségessé vált a lakásügyek újabb szabályozása. A hivatalos lap most közli az uj lakástörvényt, mely a tegnapi napon életbelépett. Az uj törvény visszaállítja az 1914-es évi jogállapotot, a következő megszorításokkal: A mai rendelet 1923 január elsejéig marad érvényben. A 24. §. azonban, mely a vállalatok építési kötelezettségéről szól, az 1925. évig érvényben marad. Mindazoknak lakását el leltet rekvirálni, akik másfél millió dinár vagyonnal, vagy 60.000 dinár rendes évi jövedelemmel rendelkeznek s a királyság területén nincs házuk. Ezeket is lehet házépítésre kötelezni. 1925 január elsejéig a bérlők megtartják bérleményüket az eddigi, illetve a felek által megállapított bér mellett. Ha a felek nem tudnak megállapodni, választott bíróság dönt. A választott bíróság döntése ellen a szociálpolitikai minisztériumhoz lehet fordulni jogorvoslatért. Külön rendelet fogja megállapítani, hogy az albérlők által fizetett bérben a háztulajdonosok hogyan fog nak részesedni. A lakáshivatalok elrekvirálhatják a megüresedő lakásokat s az uj házak tulajdonosainak a régi házakban bérelt lakásait. Lakásokat csak akkor lehet felmondani, ha a bérlő a bérleti szerződést megszegi, ha magaviseleté tűrhetetlen, vagy ha két hóuapon túl adós maradt a házbérrel. Korlátozás nélkül felmondhat a háztulajdonos, ha a régi háza helyén uj házat akar építeni. Felmondhat akkor is, ha bérelt helyiségben lakik és a saját házába akar beköltőzködni. Az uj házakra semmiféle korlátozás nem áll fenn. A rendelet ellen vétőket 15.000 dinárig terjedhető pénzbüntetéssel lehet sújtani. Minden kérelmező az általános Illetékeken felül köteles az egy havibérösszeg 2 százalékát külön illetékként előre lefizetni. A vagyontalanok ez alól felmentést nyerhetnek. Senki nem hivatkozhatik e törvényre és nem folyamodhatta a hatóságokhoz, ha az utolsó három hónapról adóhátraléka van. Lakásügyekben a városok nem alkothatnak szabályrendeletet. A kormány gondoskodni fog a kislakás építési akció propagálásáról és ered m ényességéről. 1923. évig a bérfelemélés kérd« sében a mai jogszabályok szerűit kell határozni. Ezek az uj lakástörvény lényege sebb intézkedései. Állandó betétekre fizetünk tisztán 6\ karhatot. A tőkekamat- és rokkantadót a kamatok után mi fizetjük SZERB BANK ZA GREB Alaptőke 108 millió, tartalékalap 37 millió, betétállomány 300 millió K felül I FIÓKÜZLET SUBOTICA (P a š i ć e v a u lie a 4. szám.)
