Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-24 / 83. szám
83. szám BACSHEGm NAPlö 7. d8M MOZAIK. A kérőiét jelöltet kér. ^ Migvarorszigon mást választásra készülnek. A választások előkészületeiből jegyezték fel ezt a kis történetet. f Az önjelölt, akit a párt nem jelölt, egész héten fenyegetőzött a klubban: •— Majd én megmutatom! így bánni el egy elvhü kerülettel! így szembehelyezkedni a közóhajjal! Ha egyszer engem kívánnak! Ha egyszer hallani sem akarnak másról! Vagy engem jelölnek, vagy megy az egész kerület Ras savhoz. Ma reggel bejelentette, hogy estére háromezer íönvi küldöttség jön fel a kerületből. Délben közölte, hogy a küldöttségből ezeré íszáz ember már megérkezett. Estére csakugyan megjelent a pártkor udvarán vagy har'minc ember. A jelölt önkívületben rohan végig a termeken:. — Hol az elnök? Azonnal jöjjön le az elnök. Jöjjön le az alelnök is. Jöjjön le a bizottság, — az. egész elnökség jöjjön le! , Mivel senki nem mozdul, a jelölt az ablakhoz rohan, felszakitja és eszeveszetten dolgozni kezd kézzel-lábbal, mire a deputáció az udvaron vad orditozásba kezd. A jelöltet éltetik,'a hivatalos jelöltet pedig ahcugolják. — Szent Isten.! — keveri a hangulatot a jelölt — szétszedik a házat! Csak engem akarnak, forradalomba •mennek, ha nem engem jelölnek. A deputáció ragyogóan dolgozik és a visszhangos udvaron, az esti homályban, úgy tűnik, mintha legalább ezer ember menne rohamra. Végve is, lemegy a választásvezető, de beletelik niég vagy negyedórába, míg a lelkesedéstől mámoros küldöttség elcsendesedik. Ekkor a szónokuk, olyan páthosszal, mint egy falusi színész, előadja, hogy a kerület egyhangúlag állást foglalt az önjelölt mellett és lesz, ami lesz, de ők inkább pártot változtatnak, semhogy elfogadják a hivatalos jelöltet, aki idegen a kerületben és nem kel! se testüknek, se lelkűknek. — A mi jelöltünk hús a mi húsúnkból, vér a mi vérünkből, 6 tudja a nép baját és mi egyek vagyunk ve- 1 le életre, halálra! — Éljen, éljen! — visszhangozza a folyosó, éltetik a jelöltet, a pártot, a választásvezetőt, az egyik küldöttben régi reminiszcenciák tolakodnak föl és az általános, titkos választójogot élteti. — Nem tudom, — súgja a válasziásvezető egy mellette álló volt képviselőnek — olyan egyformák ezek a deputátusok. Például ez határozottan ismerősnek tetszik. Mondja, barátom, — szólítja meg az egyiket — maga a Jászságból való? — Onnan, uram, — kiáltja büszkén a megszólított és katonásan összevágja a bokáját. — Ilyen eredeti jassz vagyok, — teszi hozzá és fölemelt balkezét beszorított ököüel szögbe hajtja. —. Jassz? Hm, hm! Az elnök megígér minden tőle telhetőt és a küldöttség olyan éljenzésswi, mely még sokáig ott hömpölyög a bejárat ivei alatt, krvonui az utcára. Az utca néptelen és sötét, csak néhány álldvgáló autó lámpái hasítanak bele élesen. A küldöttség, alaktalan fekete tömeg ként, ott tanácskozik a kerítés mellett — Még magra mer beszélni,.— haliluk a jelSJG hangját — még maga kevesli a kétszáz koronát? Hiszen maya a nevemet is rosszul kiáltotta, ~• Én-e! — hallatszik egy fenyegető hang a sötétből. Én kiáltottam a legjobban, hogy éljen a Hacsek ur. — A nyavalyáti ,— dühöng a jelölt. Vanicsek! A nevemet se tudja és kevesli a kétszáz koronát! Hát maga? HiszeD maga megőrült, — maga v- it az, aki egyre a titkos választójogot é:tette — ebben a pártban! — Nagyságos uram, — veti közbe egy éles hang — de olyan messziről bejönni! — Hol lakik? -— Angyalföldön. — Hát maguk? V. — A Lehmann-teiepen, — Maga is? — Én Újpesten. — Nagyságos uram, én eredeti jassz vagyok. —Az ördög vigye el a maga jássz* ságát! Zugnak, morognak, valahogy megegyeznek. A jelölt elköszön, a tömeg mozdulatlanul áll. — Maguk nem mennek? szól megfigyeléseim alapján alapos me?győződést szerezhettem. Amerika jelenleg több jóindulatot tanúsít Németország iránt, mint a volt európai ellenségek, s Németország már ezért is a newyorki piacon bonyolítja le valutamüveleteit, ahol Németország exportja révén tekintélyes dollármennyiséget tud koncentrálni. — Németország jóvátételt kötelezettségei s az ezek teljesítésére szükséges valutamüveletek Eszakamerikábnn való lebonyolítása a valutapiac vezetését New- Yorknak biztosítják. Németország termelése, kivitelének iránya és valutaszükségletének nagy méretei New.Yorknak biztosítják a döntést a valuták fölött. Az európai valuták árfolyamát a jövőben még sokkal inkább mint eddig, A/etv- York fogja meghatározni. A bor dicsérete Az alkohol körül eddig csak azok fejtettek ki hevesebb tevékenységet, akik a szesz élvezete ellen volvissza az önjelölt. — Nem mehetünk, — hallatszik a válasz. — A jelöltet várjuk. — Miféle jelöltet? — Aki kilenc órára rendelt ide bennünket Ez nem kroki. így volt. Newyork fog dönteni az európai valutákról A zürichi kurzusok mindenhatóságának napjai meg vannak számlálva. Ez az egész európai pénzgazdaság helyzetére kiható hír a szakkörök számára is újságként fog hatni, bár ezekben a körökben bizonyára nem kelthet meglepetést. Amerika a háború alatt és az ezt kővető időkben Európa hitelezőjévé vált; csak természetes, hogy magához akarja és magához tudja ragadni a valuták árfolyamszabályozását. Amikor a legutóbbi időben New-Yorkban váratlanul és egyidejűén csökkentek az összes európai valuták, ez az esemény az Egyesült Államok értéktőzsdéjének eljövendő világuralma árnyékát veti ki Európa felé. New- Yorkban Zürich is esik: Amerika megdönti Zürich fokmérő hatalmát. Amerika valutáris előretöréséről s annak előzményeiről egyik kiváló pénzügyi szaktekintélynek berlini pénzügyi körökben szerzett következő értesüléseit közölhetjük : — Svájc a háború folyamán, mint az antant és a központi hatalmak közé ékelt egyetlen semleges állam mint'egy gazdasági döntő birájává vált az ellenséges hatalmi csoportok valutáinak. Ezt a vezető pozicióját a háború után is megtartotta; ám a zürichi pénzpiac korlátolt méretei nem alkalmasak azoknak a pénzügyi tranzakcióknak lebonyolítására, amelyek ma a világforgalom legjelentősebb teendői. Zürich nem az a pénzpiac, amelyen pl. Németország a jóvátételi kötelezettségből eredő valutaszükségletét fedezni tudná. így tesz szert egyre nagyobb tekintélyre a new-yorki piac, ahova Németország kivitele irányul. — A németeknek Amerikával való szoros együttműködéséről berlini utamon beszélgetéseim és tak. E tevékenységnek meg is volt* az eredménye. Nem egy ország törvényhozás utján tiltotta meg a szeszesitalok gyártását és forgalomba.hozatalát. Legutóbb a hatalmas Amerikai Egyestül Államok lakossága lépett az antialkoholizmus zászlaja alá. Igaz, ott a harcok még nem ültek el, de a legtöbb állam már törvényben mondotta ki, hogy szeszes italokat forgaiombahozni vagy azokat elfogyasztani, büntetés terhe alatt tilos. Ezek a törvények, természetesen nem csupán azoknak kellemetlenek, akik a bor, vagy az alkohol izét elfelejteni nem tudják, hanem azoknak is, akik a bort termesztik vagy a szeszes italokat gyártják. Az amerikai szesztilalom, példának okáért, erős csapást mért a francia bortermelésre. A francia borvidékek legjobb vevői egyike Amerika volt. A pompás champagnei borok jórészét a dollárok hazájában hörpintették fel. Minthogy most az amerikai vevő nem jelenik meg a Cbampagneban, ez persze lényeges kárt jelent a franciáknak. A champagnei bortermelők néni hajlandók ezt összetett kezekkel nézni. Mint Párisból jelentik, nagy értekezletre gyűltek össze, s ezen kimondották, hogy nemzetközi akciót indítanak a »száraz ostobaság« ellen. A legnevesebb orvosokat fogják felszólítani, nyilatkozzanak a szeszes italok, de főképpen a bor előnyeiről és az egészségre való jó hatásáról. Ugyancsak nagy propagandát óhajtanak kifejteni az antialkoholizmus hátrányairól, felvilágosítják az emberiséget, mennyi örömről mond le akkor, amikor a gyöngyöző poharat érintetlenül hagyja. A jelenlévő bortermelők, természetesen, kitörő lelkesedéssel fogadták az indítványt s elhatározták, hogy anyagi áldozatoktól sem riadnak vissza, csakhogy az emberiség e sajnálatos ballépését jóvátegyék. Ugyancsak ezen az értekezleten a legfinomabb francia borokat mutatták be s az egyik előadó arról értekezett, miképpen kell ezeket a borokat mcgizlelni. Tudományos érvekkel világították meg, miért kell az egyik fajtából csak egy kortyot a szájba venni és miért kell a másikból kettőt. A jelenlévők lelkesedéssel fogadták ezeket a fejtegetéseket. í? Ir" ÍK- »• ' V * <■—>' Aki nem iszik borii, —-» tóáftdtták többen, —■ az nem bjdja, ho# mily bűnt követ el maga es az emberiség ellen, <**Az antialkoholizmus elleh megindított akciótól, úgy mondják, • franeía kormány sem áll távol, EB-* vatalosan ugyan nem támogatja, đ* munkájában kezére fog járni, ah*. Magyar rozs az orosz éhezőknek — A közélelmezési tanács fog dönteni — A világ valamennyi állama részt vesz mér az orosz éhínség borzalmai által sújtott embermilliók segítésében. Magyarország még hiányzott eddig a népek koncertjéből, Az illetékes magyar forum még a múlt év folyamán elvi nyilatkozatban jelentette ki, hogy Magyarország nem kivan az orosz szovjettel semmiféle gazdasági összeköttetésbe lépni. Azóta azonban az európai helyzet jelentékenyen megváltozott. Azok a hatalmas nyugati államok, melyek nagyszabású fegyveres felkeléseket indítottak és támogattak pénzzel és fegyverrel, a mai orosz rendszer megdöntésére, kivétel nélkül szerződő feleivé lettek vagy lesznek a legközelebbi időben Oroszországnak. Az európai egyetemes nyomorúság irtózatán keresztül egyetemes belátássá emelkedett az a tétel, hogy Európa országai nem tekinthetők elszigetelt egyedeknek, mert egész Európa egyetlen összefüggő probléma. A legközelebbi jövő vezető gondolata az Eorópa-gondolat. Azóta Magyarországra nézve is megváltozott a helyzet. Az az európai felismerés, hogy a válság kataklizmájában vergődő európai termelésen csak úgy lehet segíteni, ha az európai termelés az orosz újjáépítésben vezetődik le, Magyarországon is gyökeret fogott. A magyar ipari termelés, elsősorban a mezőgazdasági és gépipari termelés életbevágóan rá van utalva az orosz piacra. Csak a napokban utazott Berlinbe dr. Fenyő Miksa, a Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója, hogy a berlini orosz képviseletekkel és a német-orosz szindikátusokkal tárgyalásokat foly tasson a magyar exportnak Oroszország felé való megnyitása érdekében. A magyar kormány múlt évi elvi álláspontja tehát most kell. hogy nagy hajlandóságot tanúsítson, amikor egyfelől az ipari szükség kényszerítőén lép fel, másfelől a régi ellenzés szeretné álláspontját megőrizni. Az uj orientálódás kulcsát az az alkalom tűzi napirendre; hogy a lembergi magyar kereskedelmi muzeum levelezője megkeresést intézett a magyar kormányhoz, engedne át 1500 vagon rozslisztet az orosz éhezőknek. A megkeresés eljutott a közélelmezési minisztériumba, onnan áttették a közélelmezési tanácshóé. Emlékeztetnek most itt a tavalyi precedensre. Akkor néhány exportcég 60 vagon kása Oroszországba való szállítására kért kiviteli engedélyt. A kormány akkor megtagadta a kiviteli engedélyt azzal az indokolással, hogy a magyar kormány semmiféle gazdasági Összeköttetést nem kíván a szovjotkormány-
