Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-24 / 83. szám
4. oTdaí, BÁCSMEGYEI NAPLÓ 83. szám. Újabb mimkásnaozgaimak Sxuboiicáp A nehéz megélhetési viszonyok és a közszükségleti cikkek fokozatos drágulása következtében a suboticai ipari munkásság körében tovább terjednek a bér mozgalmak. Ma a Zorka műtrágyagyár és a Ferrum vasöntöde munkásai adtak be béremelési kérelmüket az iparhatósághoz elintézés, illetve tud másul - vétel végett az iparhatóságokhoz. A hét gyár munkássága a következőket kívánja: 1. Az órabér 4 koronával való fölemelése, de legalább 13 korona; 2. a szakszervezeti munkásközvetités és a bizalmi-rendszer elismerése; 3. május elsejének, mint municásűnnepnek elismerése. Ezenkívül a Ferrum öntőmunkásai egy rend dolgozó ruhát kívánnak, mert jövedelmükből ezt nem tudják megvásárolni. A munkások kikötik továbbá, hogy e bérmozgalombói kifolyólag senkit el ne becsássanak. Az iparhatóságok Tikvicki István iparügyi rendőrkapitány vezetése mellett megkezdték a békéltető eljárást. Mivel a munkaadók is megértéssel viseltetnek a munkások méltányos kívánságai iránt, remélhető, hogy a fönnálló differenciákat sikerül ki«üszObölni és a tárgyalások mindkét fél megegyezésével rö* videsen befejezést nyernek. Tojás-krachSvájebao A tojás-exportőrök Mekkája: Svájc. Minden tojás-kviteli vállalat Svájc részére »szedi a tojást«. A falusi asszony, amikor — a piac mellőzésével — direkt a tojásnagykereskedőhöz viszi a tojást, pontosan tudja, hogy azt hová szállítják, tisztában van az üzleti irányzattal, meglepően tájékozott az árképződés ravasz fondorlataiban és fogásaiban. Ez a nagy tájékozódottság okozta, hogy ezelőtt két héttel itt Suboticán, a legnagyobb tojásközponíbau 10 koronába kerüli egy darab tojás. Nem tudjuk, hogy eléri-e Még valaha a tojás ezt a rekord-árat, éppen ezért jegyezzük föl, mint érdekes »kortörténeti« adatot, hogy volt olyan idő, — a mostani, — amikor egy darab tojás »öt forintba« (ahogy a piacon mondják) került Suboticán. Azonban ezeknek a — szószoros értelmében vett — aranyidőknek, hirtelen és alaposan vége szakadt. Volt alkalmunk egy nagy tojásexportőrrel beszélni, aki ma jött Suboticára Budisból és Zürichből. Érdeklődtünk a svájci tojás viszonyok felől. — Svájcban — mondotta — óriási tojás-krach van. Egy láda, 1440 drb tojás ára tizennégy nappal ezelőtt Budisban és Zürichben 320 frank volt, ma egyszáz frank! Két hét alatt tehát 220 frankkal esett az ára egy láda tojásnak. Ha egy svájci frankot 58.50 kurzuson számítunk, akkor ez az áresés jugopénzben kifejezve, ládánként 12870 koronát- tesz ki, egész kocsirakománynál pedig százezrekre megy. A nagy árzuhanás okára nézve azt mondotta informátorunk, hogy jiagy a kínálat tojásban, viszont a kereslet lényegesen megcsappant. Tóiéit exportálnak Svájcba az S. H. S. államból, Romániából és Bulgáriából. Most elsoizben jelentkezett Lengyelország az export-államok között. A Zürichben és Buchsban el nem adott árut eddig tovább szállították angol piacra, de most ott is lefelé esnek az árak. Itt nálunk ezidőszerint '4 korona egy tojás, de ez is horribilis drága. A tojáskereskedők 3 koronáért »szedik«, de nem szívesen. A piac általában még mindig roppant drága és fantasztikus árak vannak. Egy pár pulyka 1000 korona! TJgy mondják, hogy a libaüzletben is »válság« van. A kereskedők nem tudják semerre se elküldeni az árut, a vasút nem szállít és ezért nem »szedik« a libát, de a piacon azért mégis fantasztikus árakat kérnek' a libáért, tyúkért. A tej ára éppen ma szökött fel 16 koronára literenként. így tehát olcsóbbodásról nem lehet beszélni. Dp az áru meg van, itt van a termelőknél, elszállítani nem lehet: kell, hogy az árak essenek, két, melyeket azelőtt a beogradi igaz* gatóság területén át irányítottak egyes vajdasági állomásokra, most & suboticai igazgatóság vonalain keresztül küldik, mert a beogradi igazgatóság mozdonyihiány és túlzsúfolt^ ság miatt csak korlátolt számú küldeményeket vesz át A vámkezelési nehézségeken kívül ,tehát elsősorban a mozdonyhiány napról-napra mindjobban megakadályozza a forgalom zavartalan menetét» Ez a helyzet pedig egyre rosszabbodik, mert a ■ használható mozdonyok rohamosan fogynak, újak pedig nein készülnek. Budapesten nagyszámú kijavított vasúti kocsi és mozdony vár elszállításra a S. H. S. királyságba, azonban, ezeknek átadását egyelőre pénzügyi differenciák akadályozzák. Pedig ezeknek a mozdonyoknak az üzembehelyezése legalább egyidóre meg tudná szüntetni az egyre fokozódó szállítási mizériákat. A szállítási nehézségeknek másik oka a vagonhiány, amit a fent említett árutorlódások is fokoznak. Két évvel ezelőtt még 38.000 teherkocsi állt a forgalom lebonyolításának rendelkezésére; a folytonos leromlás é* a javítások hiánya folytán ma csak tizenkétezer a hasznavefoető vaggonők száma a suboticai igazgatóság területén. Ennek a kocsiparknak a fele, 6000 vaggon, pedig összetorlódva, kirakatlanul áll, úgy, hogy csupán hatezer vaggon áll a napi forgalomnak rendelkezésére. Ezeknek a kocsiknak' is majdnem fele többé-kevésbbé hibás. Nemrégiben a hibás kocsik miatt a pécsi szénszállítások tekintetében is differenciák merültek fel az S. H. S. és a magyar vasutak között, mert a magyar vasúti közegek a Pécsre küldött szenes kocsik nagy részét azoknak hibás volta miatt nem fogadták el. Ez a helyzet ma és ha a közlekedésügyi minisztériumnak nem sikerül idejében átvenni a megjavított mozdonyokat és kocsikat, be fog állni at utima ratio: a forgalom újabb korlát tozása. Itt említjük még meg, hogy a közlekedésügyi minisztérium rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében a jövőben az egyes vasutigazgatőságoh csakis a minisztérium előzetes tudtával és hozzájárulásával rendelhetik el a forgalom korlátozását Összeüli a keleti konferencia Revízió alá veszik a sévresi békeszerződést — A külügyminiszterek tanácskozása Párisban — Kenia! pasa tárgyal a hatalmakkal Szerdán Párisban ismét összeültek az antant vezető hatalmainak külügyminiszterei, hogy végleg rendezzék a keleti 'kérdést, amely tudvalevőleg Anglia és Franciaország között nemrégiben éles ellentéteket idézett elő. A párisi összejövetelt „keleti konferenciádnak nevezik és célja a sévresi békét olyképen megfoltozni, hogy Kisázsiában és egyáltalán a régi török birodalomban végre-valahára helyre álljon a nyugalom. A keleti kérdés rendezése céljából a szövetséges hatalmak már konferenciáztak Londonban, de nem tudtak eredményes munkát végezni, mert a két ellenséges álláspont, a görög és tőrök álláspont között áthidalhatatlan örvények tátongtak. A görögök ebben az időben teljesen a tengerparthoz szorítva ugyan, Szolimában és környékén már oíyan nagyméretű előkészületeket tettek a megindítandó hadműveletekre, hogy presztízsük megtépázása nélkül nem térhettek el a sévresi béke határozmányaitól. Ezek után nem csoda, ha a görögök Londonban még tárgyalni sem voltak hajlandók Musztafa Kemal meg bizottaival azokról a kívánságokról, amelyeket ma már szívesen teljesítenének. A görögök merev álláspontja miatt a londoni konferencián a keleti kérdés teljesen elintézetlen maradt. Az antanthatalmak áz augusztusi görög offenziva megkezdése előtt közös lépést tettek Athénben és Angorában, de eredménytelenül. Sem Musztafa Kemal,- sem az athéni kormány nem voltak hajlandók engedni álláspontjukból. A görög kormány csak az offenziva befejezése után akart a zöld asztalhoz ülni, abban a reményben, hogy győzelmes katonai akció után fölényesen rádiktálhatja akaratát a török nacionalistákra. A hadiszerencse azonban a görögök ellen fordult és ma ismét ott állnak a tengerparton annak a veszélynek kitéve, hogy a győzelmes ellenfél beszorítja őket a tengerbe. Szmirna ugyan még a kezükben van, de ki tudja, meddig. Ebben a súlyos helyzetben Görögország most már hajlandó Szmirnát és a megszállt tengerparti sávot kiüríteni, abban az esetben, ha az ott lakó görög kisebbség jogait az antant biztosítani tudja. Csakhogy a helyzet nagyon megváltozott tavaly augusztus óta. Musztafa Kemal most győzelmes és intakt hadsereggel áll szemben Görögországgal, amely sem politikai, sem pénzügyi tekintetben nincsen abban a helyzetben, hogy olyan hadsereget szervezzen, amellyel megkísérelhetné az újabb offenzivát Angora ellen. A görögök végleg elvesztei ték a játszmát Kisázsiában és ezt Musztafa Kemal nagyon jól tudja. Ezért most már nem elégszik meg Kisázsiával, hanem követeli Trácia kiürítését is. Megint korlátozni kell a vasúti szállításokat —• Zsúfolva vannak a teherpályaudvarok — A vasút mizériái állandó rovatot kivannak már: egyszer megindul a forgalom, azután újból be kell szüntetni. Alig pár hete annak, hogy a vasút ismét megkezdte a rendes áru-szó llilásokat és máris a veszély fenyeget, hogy az áru-felvételt újból be kell szüntetni. Egyelőre ebben az irányban a vasutigazgatóság még nem tett lépéseket, azonban a helyzet naprólnapra. annyira súlyosbodik, hogy illetékes helyen felmerült a gondolata az árufelvétel korlátozásának. A legújabb bajt a vasúti mozdonyok hiánya okozza, mert a meglévő kisszámú géppel nem tudják lebonyolítani az áruforgalmat. A rendelkezésre álló mozdonyok nem képesek szétosztani a megrakott tehervaggonokat és ezért a nagyobb állomások jnind teli vannak elszállításra váró teherküldeményekkel. Suboticán négyszáz külföldről érkezett vággon torlódott össze; mert a vámhivatal az alkalmazottak kis létszáma, miatt nem képes kellő gyorsasággal elintézni az elvámolást. A vámszemélyzetben való takarékosság következtében állandóan íöbbszáz kocsi áll a mai nagy kocsi- Jiiány melleti is heteken keresztül, amit ha idejében ki lehetne rakni, nagy könnyebbséget okozna a vaggonellátás tekintetében. Ezenkívül a hosszas vámkezelési késlekedés miatt a kereskedők nagy kocsiálláspénzt is kénytelenek saját hibájukon kívül fizetni. A most* összetorlódott, el nem vámolt árukat a vasút, a suboticai pályaudvar tehermentesítése céljából kénytelen volt a szomszédos állomásokra kitolatni és hetek is eltelnek, míg a torlódást meg tudják szüntetni s az elvámolást megejthetik. A vámnehézségeken kívül a beogradi és zagrebi vasutigazgatóságok forgalmi nehézségei is erős kihatással vannak a suboticai igazgatóság területére. A zagrebi igazgatóság ugyanis naponta csak hetven vaggon árut vesz át a suboticai igazgatóság-, tói. Emiatt az oda feladott küldeményeknek a hetven vaggonon felüli része nem továbbítható és ez is őszszetorlódik a suboticai igazgatóság területén. Ezzel szemben a horvátországi vonalakról olyan küldeményeValódi Erényt DIANA sóslsorszesz Minden gyógyszertárban, tirogeriában és jobb üzletben kapható. I Kis üveg Ara K 18.— A valódi „Erényi Diana- Sósborszeaz“ minden házban nélkülözhetetlen. — Óvakodjunk ér- TBrv. védve, féktelen utánzatoktól Forgalomba hozza i JUG0PJBARMAC1A R.-T. DIANA OSZTÁLYA ZAGREB, PRILAZ BR. 12. Vezérképviselet és ffflerakat a Vojvodina részére: Koródy Lajos és Tsa I Novisad. Viszonteladóknak nagy engedmény! Kívánatra árajánlatot küldünk!
