Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-24 / 83. szám
Ára 1 dinár BACSMEGYEI XXIII. évfolyam Subotica, csütörtök 1922 március 23 83. szám JKegjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár A bárok A délafrikai bányászok Johannisfmrg. ellen indultak. Az angol kapitalizmus . világuralmát veszedelem fenyegette. Látszatra nem nagy, pulyra nem jelentékeny, kiterjedésre nem figyelmet érdemlő. De a karcolás se nagy, ami porrá má- Jasztja szét a bolognai üveget. S a repedés se nagy, ami felhőkarcolók összeomlását okozhatja. Az angol kormánynak védekeznie kellett. Smuts tábornok, ez a vidéki ügyvédből kinőtt hadvezér, visszasietett most is délafrikai helytartóságába, mint egyszer régen, mikor befopózkodva a szorongatott városba, egyetlen éjtszaka megszervezte a Johannisburgi polgárőrséget és viszsz»verte vele a törvény korlátain túl is jogukat követelő munkásokat. Smuts tábornok erejében és szervezőképességében most se csalódott az angol kapitalizmus. Az angol nagytőkések nyugodtan hajthatják álomra fejüket, az angol diplomácia és az angol tengeri erő ma még uralja H világot. Smuts tábornok fölismerte a veszélyt és fölismerte a védekezés módját. A munkásság Jflhannisburgot fenyegette, azt. a várost, amelyiknek helyén harminc évvel ezelőtt még sátortábor volt csak.6 ahol ma már tőzsde van, kuszoriöt pénzintézet és virágzó Városi élet. Ezt teremtették meg a munkások s ez ellen a város ellen vonultak ínost föl. S Smuts tábornok a búrokat hivta segítségül s a burok segítségével verte le a munkások mozgalmát. Kicsit elmélázunk a hir olvastára, A burok. A szabadsághősök. A vérző kis ország nagy fiái. Cronje és Botha. A mondern Ternopilé. A .délafrikai Teli Vilmosok. A szabadsághős — ne tagadjuk — ma már nem rokonszenves foglalkozás. Kicsit a lovag Vontcsövy Á br á n d alakjához hasonlít mindegyikük, ahogy azt Szép Ernő legfrissebb könyvében elevenre formálta. A ruhája egy kicsit excentrikus, csak- vezércikkben beszél, hallatlanul sokat tud inni, de valami veleszületett ellenszenvet érez a fizetés tényével szemben. A legjobb tósztoló, párbaj ügyekben szakértő, a ferbliben tekintély, de azonkívül, hogy szabadsághős, semmi más- foglalkozása - sincs. Különösen kis országok tudnak tömegcikkekben szállítani szabadsághősöket. Mintahogy a kínai kertész cserépbe" nevel gyümölcsfákat, akkora cseresnyefát, mint egy Hardtmuth ceruza, úgy neveli a kis ország. nagy fiait is. Minden meg van bennök, ami a nagy ember sajátja, éppen csak az a talaj liliputi, amiből kinőttek. A régebbi múlt . szabadsághőseiben mindig volt valami a lézengő rittevböl. A nagy szabadságharcok idején éltek foglalkozásszerü szabadsághősök, akik bejárták a harctereket, ahol a gyöngébb fél az elnyomójával állt szemben. A magyar, görög, lengyel szabadságharcnak voltak ilyen professzionátus hősei. A reneszánsz coudottiere-inek modern hajtásai ezek, azok Borgia Caesar vagy a pápa, Colonnák vagy az Orsiniak táborához szegődtek, ezek a bukófélben lévő zászló alá sorakoztak. , De túl minden tréfálkozáson és kontempláción a burok szabadságharca akkor mégis mást és sokat jelentett. A világháború előtt is, amikor a méretek tragikomikus öszszehasonlitására még nem volt mód, liliputinak tetszett a küzdelem, de heroikusnak az elszántság. Mégis a burok harca szimbolizálta a szabadságharcot. Az elnyomottak küzdelmét., a kizsákmányoltak ellenállását, a leigázottak elszántságát, a maroknyi nép hősiességét, az ethikai SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexándra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal; Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palota) erőnek, morális fölénynek túlsúlyát és győzelmét a fegyveres hatalom erőszaka felett. És most a szabadsághős, akinek kezéből kicsavarták a fegyvert, beáll pandúrnak. Panis-szé teszi a circensest, kenyérré a mulatságot. A búr nép, melynek szabadságharca mellé olyan osztatlan részvéttel állt a világ közvéleménye, most arra vállalkozik, hogy rabtartója érdekében leveri a munkások mozgalmát. Senki olyan gyorsan nem tud felejteni, mint az isteni nép. Ma megtagadja tegnapi meggyőződését, hitét, jóltevőjét. Es semmit se felejt olyan gyorsan, mint a történelem tanulságait. Pedig a történelem olyan, mint a bolygócsillag pályája: mindig visszatérnek ugyanazok az események. És jaj annak a népnek, amelyik a más kárán és a maga hasznán elfelejtett — tanulni. Pasics a magyarokról és a magyaroknak Az SHS. királyság miniszterelnöke nyilatkozott a Bácsmegyei Napiénak Beograd. A radikális klub képvjsslőházban levő párthelyiségében már délután 3 órakor nagy az éiénkség. Egymásután érkeznek meg a képviselők, Pasics miniszterelnök az elsők közt érkezik. Az ősz miniszterelnök csodálatos élénkséggel mozog s érdeklődik minden iránt. Bemutatnak neki, hogy Szuboticáról jöttem, magyar újságíró vagyok. Pasics érd kiődik a magyarok és a magyarság iránt. A beszélgetés -lémet nyelven folyik. A miniszterelnök a kővetkezőket mondja: —• Mi bízunk a magyarság lojalitásában s az a célunk, hogy biztosítsuk számára mindazt a szabadságot, ami államunk minden lojátis polgárának kijár. Nagyon örvendek, hogy a magyarság el akar helyezkedni államunk keretei közt s munkájával és tehetségével szolgálni akarja annak felvirágoztatását. — A magyarság, Kegyelmes Uram, — mondottam — csak bizalmat kér és reméli, hogy az idők alkalmat szolgáltatnak arra, hogy lojalitását bebizonyítsa. — Bizalommal is vagyunk a magyarság iránt — felelte a miniszterelnök — és hisszük, hogy a nyelvi különbség ellenére is kifejtheti a magyarság képességeit. Minden komolyan dolgozó magyar jól fogja magát érezni ebben az országban. — A msgy r> ágnak is az a vágya, Miniszterein?}1 i:r, hogy a félreértések és lőre réseinek félremagyarázása szűnjenek meg és tűnjön el mindaz a gátló akadály, amely megeheziti azt, hogy szorgalommal dolgozzanak és munkájuk gyümölcseit élveztessék. — Biztosítom a magyarokai — mondotta Pasics — hogy engem ebben mindig támogatói és barátai között találnak. — Nem lehet bízni — folytatta tovább a miniszterelnök — a jelenlegi magyar rezsim demokratizmusában és liberalizmusában. De azt hiszem, hogy olt is rövidesen a megértés és a demokratizmus fogja áthatni a közszellemet és elkövetkezik a megújhodás. — Az SHS. királyság magyarsága — mondottam — nem vállal közösséget a magyarországi, tehát a külföldi politikával és kéri Nagyméltóságod érdeklődését törekvés-i számára, melyekkel az alkotmány megadta jogokat és szabadságokat a gyakorlatban is érvényesíteni kívánja. A magyarság mindegyik tagja hű polgára az államnak és kéri Nagyméltóságodaf, legyen első a megértésben is, legyen méltó ahhoz a világhírhez, mellyel politikai éleslátásának és liberalizmusának az egész világ adózik. — Azt üzenem a magyarságnak, hogy megértő barátjuk vagyok és bizalommal fordulhatnak mindig hozzám. A nyáron meglátogatom Szuboticát, Sombort s a Vajdaság nagyobb városait, a hol még nem voltam. Ezzel véget ért a beszélgetés, mely mindvégig fesztelenül folyt le. Pasics feltűnően nyájas és szívélyes volt. F. F. Az orosz kérdéssel nem foglalkczik a génnal konferencia — Egységes gazdasági tervezet — Amerika magatartása egyáltalán kérdésessé tette a genuai öonferenciát. Bizonyos az, ha a genuai konferencia meghiúsul, akkor az a Lloyd George bukását jelenti. Mialatt igy a világpolitikai érdekeltségek hatalmas rohamban torlódnak a genuai konferencia gondolata köré Europa szanálási müve fölött ideges bizonytalanság kezd terjeszkedni. Azok az államcsoportok, amelyek távol esnek a világpolitika csinálásától, szorgalmasan tanácskoznak, hogy ne érje őket készületlenül a genuai konferencia. Az európai államok sorából már kialakultak azok a csoportosulások, amelyek Genuában fel fognak vonulni. Az áilamcsoportosulások szorgalmasan konferenciáznak, hogy megbeszéléseikkel összeegyeztessék érdekeiket Ezek a konferenciák tehát arra szolgállak, hogy až érdek ellentétek éleit és szögeit letompií» sák. A genuai konferencián tulajdonképen négy államcsoport fog felvonulni, a nagyantant, Lengyelországgal kiegészített kis antant, a balti államok és az északi államok csoportja. Belső erősség tekintetében a nagyantant áll legrosszabbul. Ha Paris és London között folyó alkudozások végül egy közös megállapodásban találkoznak is, ennek a megállapodásnak külső kötő ereje nem fogja eltüntetni azt a tényt, hogy Lloyd Georg tárgyaltain! akarja Genuáben a békeszerződéseket és reparatiókat. A Lengyelországgal bővített kis antant genuai álláspontját a beogradi konferencián szögezték le. Az egységes álláspont megformulázásánek jelszava alatt gyűltek össze Varsóban a balti államok, Finnland, Lettland és Esztland külügyminiszterei is. Ilyen formán a következő európai államok jelennek meg egyéni képviselettel Genuában: Magyarország, Németország, Oroszország, Ausztria, Bulgária, Görög és Török ország. Berlin. A berlini lapok ellentétben a párisiakkal, azt jelentik, hogy Anglia és Franciaország megegyeztek az orosz kérdésnek a génuai konferenciától való teljes elkülönítésében. Az angol kormány végre elszánta magát, hogy a génuai konferenciát megtartja anélkül, hogy az orosz kérdés megoldását azzal összekapcsolná. Az angol kormánynak ez az elhatározása mindenesetre befolyásolja a genuai konferencia sorsát. Párisból jelentik: A genuai konferencia célja az orosz kérdés kikapcsolásával teljesen megváltozott. Az összeülő szakértői tanácskozás, amely-L.
