Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-23 / 82. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ nek szám2 és tekintélye a vidéki csatlakozásokkal állandóan nő, ma megint gyűlést tartottak nagyatádi Szabó lakásán. Ezen megállapították, hogy a mozgalom sok olyan törek­vést támogat, amelyet Nagyatádi is magáévá tehet. Hir szerint maga Nagyatádi sem nézi már idegenke­déssel a mozgalmat. Pozitív csele­kedetre most nem kerül a sor. A vezetők azon fáradoznak, hogy meg­szervezzék az egész vidéket. Huszon­ötödikén tartják meg az országos nagygyűlést Hódmezővásárhelyen. Ott fog eldőlni, hogy mivé fog fej­lődni a kisgazdák egyre türelmet­lenebb elégüktlensége. Az icteraáitak „felülvizs­gálása“ és egy amnesztia A szociáldemokrata párt vezető­sége megint tárgyalt a belügymi­niszterrel. A párt kiküldöttei meg nt követelték az internáló táborok föl­­oszlatását. A belügyminiszter megint kijelentette, hogy revízió alá veszi az internálásokat. Megint bízott á got fognak leküldeni Zalagerszegre. Megint nem történik semmi. Megint. És most következik az ellenvers­­szak. Förster Lajos izsálci — van-e, ki e nevet nem ismeri? — lecsukatolt egy zsidó tartalékos fő­hadnagyot, mert az egy kaszinótag­tól lovagias elégtételt kért. A esend­ői őr3parancsnok megtagadta a le­tartóztatás foganatosítását, meri arra törvényes ok nem forgott fönn. Förster a saját embereivel fogatta le Roth Miklós tart. főhadnagyot s fölkísértette Budapestre. Ruth sze­mélyes szabadság megsértése miatt följelentette Förstert. A főtárgyalá­son az ügyész kérte az eljárás meg­szüntetését, mert Förster cseleke­dete amnesztia alá esik. A tör­vényszék elutasította az ügyész in­dítványát, mert a „hazafias fölbuz­­đ utast“ nem találta megállapítható­nak. Az ügyész fölfoiyamodással t imadta meg a határozatok A bu­dapesti ítélőtábla most kiterjesztette az amnesztiát az izsáki főbíróra. A szociáldemokrata párt részt vesz a választásokon Budapest A szociáldemokrata párt nagy választmánya a munkás­ághoz intézett manifesztumában bejelenti, hogy részt vesz a válasz­tásokon, bár tiltakozik a kormány választójogi rendelete eilen, melyben jogfosztást Iát. főszolgabíró Lenin súlyos beteg — Elvei a szovjetrendszer összeomlásától félnek — j Parisból jelentik: Lenin ellen ez­előtt több mint három évvel egy Dora Kaplan nevű nő merényletet követett el. Mérges folyadékba mártott golyóval lőtt rá. A lövés Lenin tüdejét sértette meg. Lenin nagy nehezen felépült, de egészsé­gét nem nyerte vissza teljesen. A múlt évben meg állandóan beteges* kedett. Nem régiben Lenin kijelen­tette, hogy most már állapota kielé­gítő, újból megkezdi aktiv politikai tevékenykedését. Ä napokban állapota súlyosra for­dult. Attól tartanak, hogy nem fog többé felépülni, kénytelen lesz visz­­szalépni a szovjet éjéről, ami feltét­lenül a mai rendszer összeomlását jelentené. Berlinből jelentik: Klemperer ta­nárt, Németország egyik legneve­sebb belgyógyászát sürgősen Lenin betegágyához hívták. Klemperer már el is utazott Moszkvába. Hir szerint Lenin állapota igen komoly. A német gazdasági miniszter nyilatkozik a jngoszláv­­német viszonyról és a jóvátételről Berlin, március. , A német birodalmi gazdasági mi­niszter, dr. Schmidt nyilatko­zott, a »Bácsmegyei Napló« számá­ra Németország és az S. H- S. ki­rályság gazdasági összeköttetésé­ről. A miniszter fejtegetéseit a kö­vetkezőkben foglalhatom egybe: A két ország között megkötött és julius elsején életbelépő keres­kedelmi szerződéssel kap­csolatban utalt a miniszter arra, hogy az ilyen megállapodások min­dig bizonyos koncessziókat tesznek szükségessé abban a tekintetben, hogy a német és illetve a jugoszláv piacot megnyitják olyan árufajták számára is, amelyek egyébként a kereskedelmi mérleg aktivitásának érdekében nem találtak volna utat az országba, A német kor­mány különŐR súlyt he­lyez arra, hogy sikerült Jugoszláviával megegye­zésre jutni. Mindkét ország rá van utalva az egymással való gaz­dasági összeköttetésre, mert hiszen geográfiái és ökonómiai adottságo­kat nem lehet megkerülni, vagy ki­irtani. Közép- és délkeleteurópa ál­lamai mindig egymásra lesznek utalva. A német jóvátételi szál­lításokról, amelyek Jugoszlá­viát megilletik, kijelentette a mi­niszter, hogy e szállítások mértéke abban a megállapodásban van le­fektetve, amelyet a mostani külügy­miniszter, Rathcnau kötött a jugo­szláv kormánnyal, amikor még az újjáépítési minisztériumot irányí­totta. Az a mód, amellyel a német reparációs szállítások egyrészét Beogradban kezelték, nem fogják a német kormányt visszatartani attól, hogy e megállapodásban vállalt kö­telezettségeit Jugoszláviával szem­ben teljes egészükben betartsa, an­nál is inkább, mert a jóvátételi bi­zottság közbelépése biztositéker nyújtott arra nézve, hogy a német .reparációs árukat nem fogják kül­földre eladni, hanem azok tényleg a jugoszláv gazdasági élet újjáépí­tésére fognak fordittatni. Egyéb­ként ez a kérdés újabb kiterjedést nyert abban az uj megállapodásban, amelyet Németország a reparációs szállításokra vonatkozólag most kö­pött meg a jóvátételi bizottsággal. A mostani megállapodás határozot­tan kimondja, hogy az nem a Né­metország és Franciaország közötti, hanem a Németországra és a többi antantállamra, tehát Jugoszláviára is vonatkozik. Az uj szerződés az ármegállapítást teljes mértékben a külföldi megrendelő és a német pro­­ducens közötti szabad forgalomra bizza. Ezután tehát nem a német kormány lesz a megrendelő, hanem csak garantálója a számlaösszeg­nek. Ez a jugoszláv megrendelő I .számára lényeges könnyebbséget 1 jelent, mert a reparációs szállítások bázisává is a szabad forgalmat te­szi meg. Az a körülmény, hogy az uj szerződés a német készpénzfize­tést csökkenti és helyébe az áru­szállítások nagyobb kiterjedését te­szi, Németország által elért kedve­ző eredmény, mert a német kor­mánynak már kezdettől fogva az volt az álláspontja, bogy Németor­szág csakis árut, helyesebben; munkát adhat. A vádbeszéd Szász Zoltán ellen Elutasította a bíróság a védetem bizonyítását Szász Zoltán ügyében a tárgyalás lankadatlan érdeklődés mellett fo­lyik tovább. A tegnapi tárgyaláson Miskolczy dr. ügyész kéri a Nép­szava szerkesztőségében lefoglalt és álnév alatt irt levél lefoglalását, a mely a bécsi ellenőrző entente-bi­­zottságnak megküldendő le t volna, továbbá a bécsi Jövő számára in cikkeket a ceglédi atrocitásokról. Vámbéry Rusztem dr. védő a leg szélesebb bizonyítás megengedését kívánja, mert ez csakis javára szol­gálhat Szász Zoltánnak. A ka ma­rilla, a fehér terror, a szabadkőmü­­ves-páhofyok leiaölása, zsidók, kom­munisták legyi! kólába ügyében a ma szereplő legismertebb magyar politikusok tanúkihallgatását kéri. Igaza van az ügyésznek: Nincs he­lye a titkolódzásnak. Az ügyészség azonban nem kísérelte meg a bűn­cselekmény legfontosabb tényálla­­déki e!emének, t. i. az állítás va­lótlanságának a bizonyítását sem. Ezután Szász Zoltán teszi meg megjegyzéseit. — Örülök — mondotta, — hogy jő útra terelődött a tárgyalás, mert az a helyes elv, hogy legyen vilá­gosság. Amikor letartóztattak ben­nünket, a bécsi Concordia, az oszt­rák újságírók egyesülete átiratot intézett Bethlenhez, hogy ne zavar­janak b nnunket hírlapiról tevékeny­ségükben. De Bethlen erre azt vá­laszolt;, hogy ügyünk a tárgyilagos magyar bíróság kezében van és bűncselekmények miatt üldöznek bennünket. Ezzel Európa kirakatába került ez a pőr. A sendőrség tuda­tosan álnyomozást végzett. Miskolczy ügyész a Várabéry ál­tal inditványezoh tanuk kihallgatá­sától nem "árt semmit, mert ezek a tanuk csupán politikai áiláspontju­­at fejeznék ki é~ csak hcngu’a ot igyekeznének ke’leni. Valótlan ha­zugság, hogy Magyarországon ka­­marilla van. (Az elnök: Mérsékelje magát ügyész ur.) Nem tagadja, hogy előfordulhattak atrocitások, de ez minden kulturáltamban előfordul Itt csupán az bizonyítandó, hogy a vádlottak irták-e, terjesztették-e a felolvas tt cikkeket ? Minden egyéb lényegtelen. A védelem előterjesz­téseit ellenzi. Szász Zoltán áll fel „személyes kérőéiben“ és amikor az elnök megjegyzi, hogy ilyen cimen itt nem lehet felszólalni, Szá-z Zoltán nagy derültség mellett jegyzi meg : Ezt nem íudiam! aztán leül. A bí­róság tanácskozás végett vissza­vonul. A bíróság egy óráig tartott ta­nácskozás után azt határozta, hogy csupán a detektivjelentéseket, a mi­niszterelnökségnek 3z ügyészséghez küldött átiratát és néhány cikket a Jövőből olvastat fel. A többi indít­ványt mind elutasítja. 82. szám. Felolvasták a miniszterelnökség átiratát, amely szerint a jövő mér­sékelt köztársasági lap. Ezzel a bizonyítási eljárást befe­jezettnek nyilvánították. Ezután kezdte meg Miskolczy ügyész a vád beszédet. Szászt, Ger­gelyt, mint főbünösöket, Bánóczít, Szerdahelyinél mint bűnsegédeket kéri megbüntetni. Sulyosbbitó kö­rülménynek tudja be a vádlottak átlagon felüli intelligenciáját, Szász­nál pedig, hogy anyagi érdekektől ha'tva irta cikkeit. Nem csak a megsértett jogrend, hanem azon milliók nevében is kér büntetést a vádlottak fejére, akik még szívből törődnek hazájukkal és sitik meg­haltak a hazáért. Beszéde végén az ügyész óvatosságra inti a magyar­ság azon részét, amelynek kezébe kerül a „szennyes bécsi sajtó“. A cikkekben felsorolt rágalmakat ír­hatta magyar kéz, — mondja to­vább Miskolczy ügyész — de nem i hatía magyar szív. Ezután a védő­­beszédekre kerül a sor. Tárgyalások Subotica magyarországi földjei ügyében Beszámoltunk már azokról a meg­kezdett tárgyalásokról, amelyeket Do­­banovacski Pál főispán és Karaka­­sevics György rendőrfőkapitány foly­tattak a magyar határmenti hatósá­gokkal a Magyarországhoz csatolt subotteai városi földek tulajdonjogának fentartása és a város által leendő megművelése érdekében. Ezek a tár­­lások most nyertek befejezést s ezek­ről a magyar hatóságok most fölter­jesztést intéznek a kormányhoz. Az érdekes tárgyalások anyaga röviden a kővetkezőkben foglalható össze :' A magyar hatóságok nem idegen­kednek attól a gondolattól, hogy a Subotica magántulajdonát képező föl­dek jövedelmét továbbra is a város huzza, ez esetben azonban hasonló­képen kívánnák megoldani a Szeged város tulajdonában volt földek kérdé­sét is, amelyeket az SHS. királyság­hoz csatoltak. Komplikációt csupán az okozna, hogy a városi földeket a határ mel­lett megalakult (Jj-Szabadka község már bérbeadta kisebb parcellákra osztva és az esetben, ha Subotica városa kezeiné újra ezeket a terüle­teket, úgy természetesen vissza kel­lene fizetni a bérlőknek a bérössze­get. Ezért Subotica hajlandónak mu­tatkozik arra is, hogy a városi földek továbbra Is a mostani magyarországi bérlők kezeiben maradjanak, azonban ebben az esetben ezek a magyar gazdák nem Uj-Szabadka községnek, hanem Subotica városnak fizetnék a bért. Lehetséges azonban az is, hogy az ilyen értelmű tárgyalások rövidesen tárgytalanná válnak, mert komoly le­hetőség van arra is, hogy a működé­sét a közeli napokban megkezdő határmegállapitó bizottság átcsatolja a kelebiai földeket az SHS. királyság­hoz és igy automatikusan visszaszáll­nak a kérdéses földek a város tulaj­donába. Subotica városa még ebben az esetben is kész lesz esetleg meg­hagyni a földeket a határmenti ma­gyar gazdáknál bérben és ebben az esetben ezek a magyarországi kettős blrlokosok járnának át határátlépési igazolvánnyal SHS. területre a földek megmunkálása céljából. A tárgyalások tovább folynak és azokban a végső döntés a két állam kormányát illeti.

Next

/
Thumbnails
Contents