Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-23 / 82. szám

82. szám. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Nagy politikai karcok küszöbén — Az ellenzék ki akar vonulni a parlamentből — A belpolitikai helyzet centrumában ma a választójogi törvényjavaslat körüli diszkussziók állanak. Politi­kai körökben el vannak készülve arra, hogy a választójogi javaslattal kapcsolatban nagy elkeseredett küzdelmeket viv az ellenzék a kor­­mánypropoziciót támogató politikai csoporttal. Az elöcsatározások már js megkezdődtek a hires 44. szakasz körül, amely alapul fog szolgálni az országos választásokhoz. A kor­mány tudvalevőleg ezen szakasz szerint a d’Hout-féle proporcionális rendszert a régi szerb választó­­jogi elvekkel úgy akarja keresztül vinni, hogy a választásokon csak azokat a listákat veszik figyelembe, amelyekben a hányados legalább egyszer foglaltatik. Az egész ellen­zék és a demokraták egy része ez­zel szemben a tiszta d'Hout-féle választójogi szisztémát szeretné megtartani, azt a választási rend­szert, amelynek alapján a legutóbbi választásokat lefolytatták. Az ellen­zék ezen álláspontja mellett föltét­lenül ki fog tartani és nincs remény rá, hogy bármilyen kompromisszum­ba belemenjen. Már a 44. szakasz tárgyalásánál kijelentette Krisztán szociálde­mokrata, hogy ha a kormány ezen javaslatát a többség elfogadja, ő nem fog többé résztvenni a parla­ment munkájában. Krisztán állás­pontját úgy látszik az egész ellen­zék magáévá teszi és ha a 44. sza­kasz keresztül megy anélkül, hogy a kormány honorálná az ellenzék kívánságait, az ellenzék kivonul a parlamentből és passzi­vitásban marad. A kormánypártok különben ebben az ügyben ülést tartottak, amelyen 10 tagú bizottságot választottak. A bizottságnak, mely felerészben de­mokratákból, felerészben radikáli­sokból áll, az a feladata, hogy meg­egyezést létesítsen. Az első ülést ,már meg is tartották, amelyen azon­ban végleges megegyezést még nem sikerült létrehozni, csupán Kurbe­­govics miniszternek azon javaslatát fogadta el a többség, amely szerint azokat a listákat is figyelembe kell venni, amelyeknél a szavazatok száma eléri a hányados kétharma­dát. Nem biztos azonban, hogy az el­lenzék ezzel az engedménnyel meg­elégszik és a kérdés ilyen megoldá­sába belemegy. Politikai körökben úgy tudják, hogy az ellenzék harcát a kormánynak nem sikerül ezzel, le­szerelni és hogy a választással kap­csolatos politikai küzdelmek neíjfc Igokára kritikus fordulatot hoznak. Becsben az olasz tisztek politikai tevékenységet folytatnak Bécs. A szociáldemokraták lapja, az Arbeiter Zeitung heveshangu tá­madással fordul az olasz kormány ellen, amely még mindig tizennégy tisztet tart Bécsbeu, bár az Olasz­országot érdeklő ügyek felszámolá­sa már teljesen véget ért. Az Ar­beiter Zeitung szerint a tisztek kö­zül egyesek, mint Turini és Lodeti százados, valamint Brignioni főhad­nagy, úgy látszik, politikai tevé­kenységet is folytat. Budapesten rövid időn belül fel fogják oszlatni az idegen katonai missziókat, jog­gal lehet tehát azt a kérdést fel­vetni, hogy Ausztriának és Magyar­­országnak miért mérnek kétféle mértékkel? Megsemmisített suboiicai adókivetések Az utolsó 3 évre újból megállapítják a harmadosztálya kereseti adót A harmadosztályú kereseti adót mindenkor három éves ciklusokban vetik ki, az előző három esztendő jövedelmének arányában a követke­ző három évre. Suboticán legutóbb mintegy félesztendővel vetették ki a harmadosztályú kereseti adót az 1929., 1921. és 1922. évekre az előző évek jövedelme alapján. Ennél az adó kivetésénél annak idején ugy látszott, hogy az az alapelv játszott döntő fontosságú szerepet, hogy legalább is a békebeli kereseti adó négyszeresét vessék ki. Az egyes adózók adóját ennél az adókivetésnél túlságos magas ősz­­szegben állapították meg. Most azután élénk meglepetést fog kelteni az a hir, hogy a pénz­ügyminisztériumnak a város taná­csához most leérkezett rendelete szerint ; a pénzügyminisztérium az 1920, 1921 és 1922. évekre szóló subo­­ticai harmadosztályú kereseti adókivetéseket teljes egészük­ben megsemmisítette. A minisztérium megsemmisítő vég­zése az adókivetés alaki és formai hibáira hivatkozik, aminthogy tény­leg történtek is annak idején alaki szabálytalanságok ennek az adónak a megállapításánál. A harmadosztályú kereseti adót tehát újból ki kell vetni Su­boticán, még pedig ezt a munkát a rendelet értelmében uj adókivető bizottságnak kell végeznie. Ezért a város tanácsa már javaslatba is hozta azokat az uj tagokat, akikből a bizottságot össze kívánja állítani, de az adókivetés természetesen csak akkor kezdődhetik meg, ha a pénzügyminisztérium már jóváhagy­ta a bizottság összeállítását. Az adókivető bizottság tiz tagból fog állni, még pdig egy elnökből, egy elnök-helyettesből, 4 rendes és 4 póttagból. A rendes tagok között kettő kereskedő, kettő pedig ipa­ros, a póttagok sorában pedig a pol­gárság egyéb foglalkozási ágai van­nak képviselve. Az adókivetések megsemmisíté­sével kapcsolatban munkatársunk érdeklődött illetékes helyen aziránt, hogy az újabb adókivetésnél lénye­gesebb adócsökkentések várhatók-e. Bár erről most még pozitív formá­ban alig lehet beszélni, a szerzett információk alapján közölhetjük, hogy túlságosan vérmes reményeket nem lehet az újabb adókivetéshez fűzni, mert nincs kilátás arra, hogy az sok­kal enyhébb lenne, mint a leg­utóbbi volt. Egyébként á kivetett harmadosz-. \ tályu kereseti adót a legtöbben már egész összegében vagy legalább is részben megfizették. Ezekre nézve most az lesz az eljárás, hogyha esetleg az újbóli adómegállapitásnál kevesebbet vetnének ki rajok, hogy a többletet kívánságára visszafize­tik az illetőnek, vagy pedig jóváír­ják a következő adó javára. Más zavarok is keletkeznek azonban az adókivetés hatályon kí­vül helyezéséből. A városi s egyéb pótadók nagyrésze ugyanis a har­madosztályú kereseti adó összegé­hez igazodik és igy az újabb és végleges adókivetésig most tulaj­donképpen igen sok más adó össze­ge is teljesen bizonytalanná válik, ami nagyon sok nehézséget fog okozni. A pótadók nagyrésze lénye­gesen megváltozik a kereseti adó összegének változásával és igy most az uj adómegállapitásig valószínű­leg csak az előző három esztendő kereseti adója alpján számíthatják majd a pótadót. A pénzügyminisztérium jóváha­gyása után azonban azonnal összeül az uj adókivető bizottság és való­színűleg rövidesen meg fogják már állapítani a végleges adóösszegeket. Németország aranytartaléka kimerült — Megszüntetik a katonai ellenőrzést — Berlin. Németország tegnap újabb 31 millió aranymárkát fizetett jő­­vátételi számlája javára. A legfel­sőbb tanács döntésé értelmében Németország tudvalevőleg minden tiz napban köteles 31 millió arany márkát fizetni, mindaddig, mig a jóvátétel kérdését véglegesen nem rendezik. A mostani részfizetéssel együtt 279 millió aranymárkára emel­kedett az az összeg, a melyet Németország ezen a cimen lerótt. A németek aranytartaléka most már közel áll a kimerüléshez. Katonai ellenőrzés helyett diplomáciai ellenőrzés Bécs. Berlinből jelentik, hogy az entente a katonai el er.őrzés meg­szüntetését tervezi. Az ellenőrzés munkáját a rendes diplomáciai kép­viselőkre bíznák, a kik mellé egyes szakerőket is adnának. Visszahívják az amerikai katonákat Washington, A hadügyi államtit­kár rendeieteí adott ki, hogy a Rajna mentén állomásozó amerikai katonákat ju’ius eleje előtt szállít­sák vissza Amerikába. A magyar ellenzék passzivitással akar felelni az atrocitásokra — Szervezkednek az A magyar politikai életet még mindig a megzavart nepgyülések ügye tartja forrongásban. Most már nemcsak az ellenzéki népgyüléseket zavarták meg, hanem a v. b. t. ta­nácsosok által összehívott Polgári Párt nagygyűlését is. A kormány félhivatalosa azt mondja, hogy a kormány nem képes megvédeni a népszerűtlen politikusokat és nép­szerűtlen jelölteket. A magyar kor­mánynak nyilván az a nézete, hogy népszerűtlen jelölt és népszerűtlen politikus mndenki, aki nem vallja száz százalékban az egységes párt politikáját. A Polgári Párt kormányt támogató párt, legalább nyolcvan százalékban osztja az egységes póri programját, ez a húsz százaléknyi különbség elég lehetett arra, hogy a budapesti választók fütyköseit és büzbombáit fölingerelja maga ellen ? A magyar költségvetés tételei azt árulják el, hegy nincs Európában még egy állam, amelyik bevételei­nek olyan nagy hányadát költené a véderő és karhatalom céljaira, mint Magyarország. És még se lehet egy kormányt támogató, de külön szer­vezkedő párt gyűlésének rendjét megvédeni az ébredők ellen . . . Ezek az események arra késztetik az ellenzéki politikusokat, hogy újra a passzivitás gondolatával foglalkozzanak. Vázsonyi Vilmos igy jellemezte a helyzetet: Bűn részt venni a választásokon! Nekünk nem szabad hamis erkölcsi bizonyítványt kiállítanunk a kormány részére azzal, hogy bemegyünk egy olyan nemzetgyűlésbe, amely tör­vényellenes alapokon nyugszik. — A passzivitás értéke abból ál* ana, hogy meghiúsítaná a kormány eljárását, ami arra. irányul, hogy leleplezze a maga törvénytelenségét. dlenzéki kisgazdák — Ha az egységes ellenzék, a szocia­lista kai termé zetesen karöltve, tá­­voitarianá magát attól a nemzet­gyűléstől, amelyet teljes joggal elő­zőleg törvénytelennek deklarál, ak­kor a kormány kénytelen lenne visz­­szatérni az alkotmányos útra. Sajnálatos, hogy a kormányt eb­ben a munkájában kitünően támo­gatja már a nagytőke is, felekezeti különbség nélkül. Rassay Károly a következőket mondta: — Az ország mesterségesen irá­nyított közvéleménye mindazokat, akik itt rendet akar­nak teremteni, zsidó bérencek­nek nyilvánítja. Azt sem tudjuk, melyik hatóság­hoz forduljunk, ha jogsérelem ér bennünket, mert a belügyminiszter még a vizsgálatot se rendeli el a legflagránsabb törvénysértések ese­tében. Minden kiontott csepp vérérj mi Bethlent és Kíebesberget a sajá{ személyében fogjuk felelőssé tenni Zsaru helyett daru Friedrich István a tőle megszo­kott lendületes módon védekezik a rendzavarok ellen. Miután a rend­őrség az ellenzéki gyűlések megvé­désére nem ad karhatalmat s miu­tán a kirendelt hatósági közegek angyali türelemmel nézik végig a rendzavarást, Friedrich gárdát szer­vezett a gyűlései védelmére. A gárda mindenütt megjelenik, ahol a Fried­­rich-párt gyűlést tart és kipofozzák a rendzavarókat. A gárda tagját Friedrich daru-nak hivja, mert ki­emeli a gyű ésbó! a zavargót.' „Ha kevés a zsaru — mondja Friedrich budapesti jassznyeiven említve a rendőrt — majd lesz elég daru". Terjed a kisgazdák ellenzéki mozgalma Az elégületlen kisgazdák, akik-

Next

/
Thumbnails
Contents