Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-22 / 81. szám

81. szám. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, s> teufri óriás: — Bismarck. A leron­gyolt Németország mintha nagy mü­vét gyászolni akarná, meglépett öl­tözékkel nézhet most föl Bismarck hamburgi szoborkolosszusára. Kilencven éve annak, hogy a weinmari kormány nyur/almazoit el­nöke egy utolsó sóhajjal, amellyel »több világosságot" kért a lassan sötétedő világra, kilehelte lelkét. M ghalt Goethe a legnagyobb köl­tője nemcsak népének, de az egé-z emberiségnek. Ezt a Montblanc nagyságot nem az utókornak kellett fölfedezni. Goethének már életében kijárt minden hódolat és minden tisztelet, R-ffaeí óta nem ünnepel­tek úgy művészt, mint amilyennel Goethenalc hódoltak. Görög derű napsügarazia be életé, pogány rózsák nyíltak ki lábanyomán, a di­csőség csiliagtábora koszoruzta hom­lokát. A mélységnek, nagyságnak, a monumentalitásnak klasszikus szép ségü szobra minden verssora. A németek könyvtárakat értelmeztek már össze müveiből és még min­dig kimeríthetetlen az a csudaktit, aminek neve: Goethe. A költész t égbenyuló bércei, virágos völgye, zugó szélvésze és cirógató illatfel­hője, gyáfczpompa és lüktető vér — Ki tudná egy pár sorba beletördelni Goethének jelentőségét és nagy­ságát. Halála évfordulóján költésze­tének emlékétől megindu tan né­zünk vissza rá, az örökkévalóságban a halhatatlanra. 1842. március 23-án meghalt egy öreg párisi, akinek a diplomáciai pályán Henry Beyle volt a neve, az irodalomban pedig — Stendhal. Éle­tében azzal vigasztalta saját siker­telenségét : ö.ven évnek kell el­múlni a halálom után, hogy meg­becsüljék az írásomat. S valóban a nyolcvanas évek kritikája állapította meg először a Vörösök és feketék­­rő . hogy a világ rod'-dom egvik le» óra hosszat időztem. Aztán tovább mentem, végig a Körúton, le a Ká­­kóczi-uton, majd föl és alá a Mu­­zeum-körut könyvesboltjai előtt. Már alig álltam a lábamon, de még mindig ott ácsorogtam a könyves­boltok körül, lesve a vevőket, amint távoznak, kutatva: milyen könyve­ket tartanak kezükben: nincs-e vé­letlenül köztük: »A gyöngyvirág lelke«. Ó, ha csak egyetlenegy ol­yaséval találkoznék, —• gondoltam — milyen boldogság lenne az . . . Este hat órakor már a Belváros egy könyvkirakata előtt álltam és néztem a könyvet, mikor a kirakat belsejéből hirtelen kinyúlt egy kéz és némi tétova keresgélések után szamárfülön fogta a könyvemet és kiemelte. Jóságos Isten, a csuda megtörtént, odabenn a boltban e percben az Olvasó, a Vevő, e nem­ben életemben az első, most kérte: Kezdő Péter könyvét — istenem ki lehet e lelkes és hozzáértő iroda­lombarát? Férfi vagy nő, öreg vagy fiatal, mindegy! — látni akarom őt, a szemébe akarok nézni, megvárom, meglesem a nyájas, ismeretlen olva­sót! A következő pillanatban nagyot dobbant a szivem. Egy fehér villa­nás: a könyvem borítékját ismertem meg először. »A gyöngyvirág lelke« •— és csak a következő pillanatban láttam, hogy aki a könyvet kezében tartotta —■ az édesanyám volt . . . * Azt csak évek múlva tudtam meg, hogy ez volt az ötödik példány, me­lyet aznap vásárolt.- Szenes Béla. nagyobb regénye. Ma már azt is látjuk a legelső modern regény, mely hadat üzent a hajporos ro­­manticizmusnak, amelyik életet áb­rázol, kegyetlen őszinteséggel, ame lyik a lélek titkait tárja föl nagy­szerű erővel és csalhatatlan látással. Síendhalnak köszönhetjük Flaubert-et «'s a Vörösök és Feketékének a B ivarynét, — s ha irodalmi nagy­sága s regényének történeti és eszté­tikai értéke nem Lnne meg ma is kivételes, ez is elég érdem volna ahhoz, hogy kegyelettel és hálával nézzünk vissza sokat szenvedeti életére. Németország nemzetközi kölcsöne Páris. Ismeretes, hogy a jóvátételi bizottság ezidő szerint újból Né­metország adósságainak kérdésével foglalkozik, jelesül f rmulát keres a Németországnak juttatandó nemzet­közi kölcsön számára. A Newyork Herald állítólag biztos forrásból úgy tudja, hogy a jóvátételi bizottság hatmilliárd márkában szándékozik megállapítani az első kölcsönkibo­­csátást 7 százalékos kamattal. A ki­bocsátás biztositékául Németország bányái és gyári üzemei szolgál­nának. Az ébredők megzavarták a Polgári Párt gyűlését Vasárnap Budapesten folytatód­tak azok az erőszakosságok, melyek Pécsett, Szegszárdon, Debrecenben már beváltak. Vasárnap tartotta meg a Nemzeti Polgári Párt első nagygyűlését Bu­dapesten. Az első szónok Szé­kely Ferenc volt, utána Hein­rich Ferenc, a Friedrich-kormány volt kereskedelmi minisztere emel­kedett szólásra. Alig kezdett bele a beszédébe, a hallgatóság köréből elkezdtek kiabálni. — Eláll, eláll, nem hallgatjuk meg. Nagy zavar keletkezettt. A lár­ma egyre fokozódott s a lármát ren-, dező ébredők kiadták a jelszót: — Énekeljük a Himnuszt! A Himnusz éneklése közben a hallgatóság az ébredőkkel el kezd­tek dulakodni. Az ébredők negyve­nen lehettek, akiket végül mégis csak sikerült kituszkolni a terem­ből. Dulakodás közben azonban büzbombákat dobtak el, amivel le­hetetlenné tették egy időre a te­remben való maradást. Heinrich Ferenc ezután foly­tatta megzavart beszédét. Alig telt el azonban tiz pere, a kidobott éb­redők nagy »erősítésekkel« vissza­jöttek. A rendőrség elszánt tagjai azonban nem engedték be őket a te­rembe. Ekkor formális verekedés fejlődött ki köztük, többeket v é­­resre vertek. A teremben már Lukács László beszélt, de a nagy zajban és izgalomban senki se hallottá, hogy mit. Az ébredők eltávoztával került sor a többi felszólalásra. Lakatos Gyula, Vészi József és G a á v Vilmos mondottak a gyűlésen be­szédet. A kormány a rapallól szerződés végrehajtásáért — D’Aarunziót államfőnek akarják kikiáltani — Beograd. A sajtóiroda hivatalosan közli: Facta miniszterelnöknek és Schanzer külügyminiszternek az olasz parlamentben tett kormánynyilatkozatai arról, hogy a rapallói szerződést mi­előbb végre akarják hajtani, Beograd­­ban nagyon kedvező benyomást kel tett. Másrészről azonban meg kell állapítani, hogy az olasz kormány nincs kellőképen informálva a fiumei lázadás eseményeiről. Kétségbevonha­tatlan tények, melyeket érdektelen tanuk is igazolnak, hogy a lázadást olasz területen, olasz állami szolgá­latban álló egyének készítették elő. A fiumei polgárságnak csak egész kis töredéke vesz részt ezekben a moz­galmakban. A fasclsták Triesztből, tehát olasz területről Jöttek két pán célautón és több másik gépkocsin, továbbá az olasz államvasutak vasúti szerelvényein. Az olasz flottának a fiumei kikötőben levő egységei nyu­godtan végignézték, hogy a M. A. S. 48. számú hajót a kormány-palota bombázására -használják fel. A fő­­támadás az olasz követség épületé­ből indult ki Fiume ellen. Az ott levő olasz katonák és csendőrök nem­csak hogy nem akadályozták meg a vérontást, hanem ebben maguk is resztvettek, aminek az ő körükből s több halottja és sebesültje volt, köztük egy aktiv tiszt is. A halottakat Abbáziában nagy. ünnepség mellett temették ei. Mindezekel a fentemlitett tényeket a helyszínen érdektelen vegyes bizott­ság még ma is megállapíthatja. Róma. A kormány elhatározta, hogy csapatokat küld Fiume pacifikálá­sára. A sajtóban az a hír terjedt el, hogy a kormány végrehajtja a rapal­lói szerződés pontjait és igy sorra ke­rül a dalmát tengerparton levő har­madik zóna kiürítése is, mert a kor­mány nem akarja, hogy ez a kérdés a géntiai konferencián szóvátétessék. Páris. Az SHS. kormány a kis­­antanthoz fordult, hogy lépjen közbe a rapaliói szerződés végrehajtása érdekében. A legutóbbi zentíüiás óta rendkívüli változások történtek Fiúméban és a helyzet teljesen fejetetejére van állítva. A város katonai diktatúra alá jutott. a legnagyobb ur Cabruna carabinieri­­hadnagy, aki a fascisták élére került s a városban kihirdette az ostrom­­állapotot. Minden hatóság engedel­meskedni kénytelen a fascisták pa­rancsának. A városban este nyolc órakor be keli zárni minden nyilvános helyiséget, tiz óra után pedig senki­nek sem szabad az utcán járnia. Fiume hermetikusan el van zárva minden oldalról, A Piazza Danten és a Piazza Adamichon, valamint a korzón gép­fegyverek rémítik a közönséget. A város kiemelkedő pontjain ágyukat állítottak föl. A fascisták most már ellentétbe ke­rültek a nacionalista párttal is, amellyel pedig a két hét előtti forra­dalmat nyélbeütötték. Azóta a forra­dalom vezetője, Susmel kénytelen volt elmenekülni, Prodam Attila buj­kál, Be ne sich pedig nem tért vissza Olaszországból, ahova valamilyen üzenettel küldték. A fiumei Roma­­barban nagy plakát van kiragasztva, amelyen a két hét előtti forradalom vezéreinek nevei olvashatók. Erre a plakátra ráírták, hogy a bar vendégeit arra kérik, hogy köpjenek ezekre a nevekre. A fascisták minden áron nemzet­gyűlést akarnak összehívni és az a tervük, hogy D'Annunzio! kikiáltják fiumei államfőnek, miniszterelnöknek pedig Giuráli fascista olasz kép­viselőt teszik meg. A mostani nemzetgyűlés tagjai hatá­rozottan ellenzik ezt a tervet és in­kább bujkálnak, semhogy engedjenek a fascisták terrorjának. A város ki­halt. D'Annunzió uralmának legsulyo­­sabo napjaiban sem voltak olyan állapotok, mint mostanában, a lakos­ság pedig attól tart, hogy az általános anarchia közepett a gyilkosságok, rab­lások és gyújtogatások szakadatlan sora fog bekövetkezni. Róma. A Newyork News tudósítója jelenti: Az olasz kormány Speriaflco tábornokot nagyobb haderővel Fiúmé­ba küldte, hogy ott biztosítsa a tör­vényes kormány visszahelyezésének nyugodt lefolyását. A városi laboratórium Nem tudják uzembehelyezoi avegyvizsgáiá állomód Érdekes ügy foglalkoztatja most a város tanácsát a laboratom tervbevétt újjászervezésével kapcsolatban. A laboratóriumot Subotica tudva­levőleg üzembe akarta helyezni, ami» nek nem is volna semmi akadálya, attól eltekintve, hogy a novisadi bak­­teorologiai intézet most nem akarja visszaadni a városi laboratoriumiót kölcsönkapott műszereket, s arra hi­vatkozik, hogy ezeket a finom mű­szereket az itteni laboratóriumban amugysem használhatják. A város tanácsa, illetve a tiszti főorvosi hivatal már több ízben inté­zett átiratot a novisadi bakteorologiai intézethez a műszerek ügyében, de minden sürgetés ellenére sem érkezett ezideig Novisadról semmiféle válasz. A laboratórium most majdnem telje­sen üres és a rendelkezésre álló kevés eszközzel alig lehet eredményes mun­kát produkálni, — a műszerek újbóli beszerzése pedig a mai pénzügyi hely­zetben óriási nehézségekbe ütközik. A városi laboratórium ügye a ki­szélesített tanácsnak a napokban meg­tartandó ülése elé kerül. A városi tanács felhatalmazást fog kérni a köz­gyűléstől arra, hogy a laboratóriumot a szükséghez képest ujjászervezkesse, hogy az igy minél előbb ismét meg­kezdhesse működését, élén az állá­sába visszahívott városi vegyészmér­nökkel. Hogy pedig a Novis^don levő mű­szerek visszaszerzése a végeredmény­ben hogyan fog sikerülni, az ma még kérdéses, azonban a város természe­tesen nem hajlandó lemondani ezek­nek az értékes berendezési tárgyak­nak a tulajdonjogáról. Viszont a no­visadi egészségügyi hivatal abban a hitben van, hogy neki joga van mű­szereket „rekvirálni“. „PHIL ATELJA” BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCSI E. SUBOTICA,EÖPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS - CSERE Keresek megvételre használt jugoszláv bélyegeket tekintet nélkül s kiadásokra bármily mennyiségben _______________7304

Next

/
Thumbnails
Contents