Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-20 / 79. szám
2. oldal. BACSMEGYEl NAPLÖ 80. szám. rinte az iskolákat feltétlenül fel lehet állítani, anélkül, hogy Magyarországból egy fillér segítségre volna szükség. Az általa előterjesztett tervezet megvalósítására végrehajtőbizottságot alkottak és minden jel arra mutat, hogy az első bécsi magyar iskola, a mely iránt a bécsi magyarság körében máris nagyorv nagyérdeklődés mutatkozik, az össze valóban megkezdi működését. A suboticai Nemzeti Egyesület népgyülése az olaszok ellen Subob'cán múlt vasárnap alakul meg a Spitben székelő Jugoszláv Hazafiak Nemzeti Egyesületének 8u?oslavenska Napredna Nacionaina mladina) helyi csopo tja, melynek már 150 tagja van, köztük 40 jogakadémiai hallgató is. Az egyesület a Fiúméban történt események és Olaszország magatartása ellen való állásfoglalás céljából vasárnap délelőtt 10 órakor gvüiést tartof, melyen Dobanovacski Pál főispán ét dr. Pleíikoszics András polgármester, valamint a polgári hatóságok számos vezető tagja, a környékbeli és helyi szláv lakosságból sokan, továbbá jogakadémai hallgatók vettek részt. A népgyülést Knmarics Máié postahivatalnok nyitotta meg az egyesület nevében, kinek előterjesztésére Crnkovics Iván radikális párti képviselőt választották meg a gyűlés elnökévé. Cmkovics a népgyülésen megjelenteket üdvözölte. Utána Pzsutics Ivica jogakadémi si hallgató ismertette az Omladina programmját. Beszélt a suboticai szláv s jtó nehéz anyagi helyzetéről, ami m att a közelmúltban n gy helybeli szláv lap kénytelen volt megjelenését b.szüntetni. Dr. Skalier Lovro ügyvéd a Fiúméban történt fascista puccsot ismeretté. Beszélt az olaszok áltat megszállva tartott területeken, Szlovéniában, Dalmáciában, Isztriában és Fiúméban folyó szláv üldözésekről és a jugoszlá.-olasz feszült viszonyról. Rudics László bunyevác gazda népszerű nyelven tartott beszédet az olaszok eiivn, a^it időn én Oaszrszág ellen harcot követelő közbe” kiáltások szakítottak félbe. Dr. Milics Ivó járásbiró a belpolitikai helyzetet ismertette. Kikelt a korrupció, a pártok széthúzásáét a drágaság ellen. Felhívta a megjelenteket, hogy pártküiönbség nélkül vegyék fel a küzdelmet az állam egyséi-ct megbontani akaró törekvések ellen. Dr. Piskulics Zvonimir hasonló értelemben beszéd. Arra kérte a j - le «voltakat, hogy összetartással hiúsítsák meg az állam egysége ellen törő szfp;ratistáknak a törekvéseit. Végül Nikovics M fos akadémiai hallgató f lolvasta a határozati javaslatot. E b n a népgyülés tiltakozik az olaszok rosszindulatú magatartása és a szlávok üldözteté e ellen úgy az olasz megszállt terüle teken, mint Magyarországon. Követelik, hogy Olaszország üritse ki a dalmáciai harmadik zónát és a rapal'ói szerződésnek Fiumére vonat ózó határozatait haj sa végre és kérik a kormányt, hogy ennek a kívánságnak szerezzen érvényt. A javaslatot a népgyülás egyhangúlag elfogadta és elhatározták, hogy azt megküldik a miniszterelnöknek és a szkupstina elnökének. A gyűlés résztvevői ezután több zászló alatt tüntető felvonulást rém deztek rf Jelacsics-utcán és Somboriuton át a jogakadémia elé, onnan a Sentai-uton levő hadosztályparancsnokság és helyőrségi paranc; noksághoz, ahol lelkesen tüntettek a hadsereg mellett. Innen az lexandrova-utcán át visszatértek a Szabadság-térre, ahol a tüntetők a •p-fna.-ryobb rendbe’! sz^toszl tt*k_ Anarchisztikus állapotok Fiaméban Becs. Egy Fiúméból menekül egy:n elmondotta, hogy Fiúméban eljes fejvesztettség uralkodik. A városban katonai diktatúra van és Cabrina karabiniéri hadnagy kihirdette az ostromállapotot. A hatóságok kénytelenek a parancsoknak engede’meskedni. Este nyolc órakor minden nyilvános helyiséget bezárnak. Tíz óra után tilos bárkinek R az utcákon járni. Minden forgalm - sabb utcán és téren gépfegyvereke!, i város kiemelkedőbb pontjain ágyukat állítottak fel. A fascisták ellentétbe kerültek a nacionalista párttal is. A forradalom vezetője, Susinel elmenekült. A fascisták nemzetgyűlést akarnak összehívni, amelyen D’Anunziót kiáltanák ki fiumei államfőnek, G.urattii pedig mir.iszterelnöhnek. A város leljesen kihalt. Még D’Anunziő uralmának legsúlyosabb napjaiban s ;m voltak olyan állapotok, mint most. A lakosság illői tart, hogy az általános anarchi következtében gyilkosságok, rablások és gyújtogatások sora fog következni. A kormány tiltakozó jegyzéke. Beograd. Fiúménak Olaszország részeiül való okkupálása miatt a ormány tegnap ti! akozó jegyzéket intézett a szövetségesekhez, amelyben részletesen ismerteti a fiumei seményeket és O aszország szándékait. A fascisták bevonultak Susakra is? Zagreb. Vasárnap ide az a jele tes érkezett Susákból, hogy a fascisták már oda is bevonultak. A kormány azonban még fzideig nem . apotl erről semmi hivatalos jelentést. Zagreb. A napokban ideérkeznek a fiumei alkotmányozó gyűlés volt Képviselői, akik az SHS királyságban fogják bevárni a fiumei rend helyrej álltát. Gömbös választási módszerének kudarca — Harcrakészen a magyar munkapárt — A megyar választási küzdelemnek újabb eseménye, hogy a volt munkapárt teljes erővel kilépőit a porondra és ezzel kapcsolatban mind valószínűbbé válik, hogy sz amúgy is elégedetlen kisgazdák otthagyják az egységes pártot, a mi egyben Gömbös választási rendszerének bukását is jelenti. A magyar politikai eseményekről a következő jelentések számolnak be : A nemzeti polgári-párt programmja. A régi munkapárt tagjaiból verbuválódott nemzeti polgári-párt szombaton délután megtartott ülésén programot adott. A Tisza-párt összejövetelén Heinrich Ferenc mondott nagy beszédet, amelyben kifejtette, hogy a nemzeti polgári párt „erős kormányzatot, fegyelmezett polgárságot és munkaképes parlamentei akaru és ezenkívül „jogrendet, személyi és vagyonbiztonságotA gyűlésen beszédet mondott Lukács László is, aki kijelentette, támogatni fogják a kormányt mindazokban a kérdésekben, amelyeket meggyőződésük szerint helyes irányban kíván megoldani. De útjában állnak abban az esetben, ha eltér á heyes céltól. Aztán igy folytatta: Nem szabad engedni, hogy a város és falu szembeszálljon egymással. Együtt keli haladni minden magyar embernek és meg kell találniok egymást. Két szempontból szabadi csak megítélni az embereket: az egyéni tisztesség és a nemzethez való hűség szempontjából. A be Kondorossyné a fcáuébázban A címben megnevezett hölgy méltóságos asszony volt s ennélfogva nem járt kávéházba. Sőt egyenesen megvetette és perhorreszkálta ezt a meleg, de nem mindig kifogástalan levegőjű intézményt s úgy nyilatkozott nem egyszer, hogy az nem urinőknefe való hely s hogy ő bizony — isten ötét úgy segélje! — nem teszi be oda a lábát. Egyszer mégis betette. A dolog úgy történt, hogy egy alkalommal, amikor nagyon távol sétált a lakásától, az eső olyan arái nyokban kezdett esni, mintha özönvíz készülne. Ilyen helyzetben és ilyen esetben az ember kénytelen egy ldssé eltávolodni az elveitől s ő Méltósága már csuromvizesen benyitott egy kávéházba, amely szerencsére egyike, a székesfőváros legelőbbkelő kávészalonjainak. Ez valóságos »kaszinó« a kávéházak közt, amelyet csak egészen disztingvált közönség szokott látogatni... De a 36 nő, aki a másodutolsóelőtti divat szerint volt öltözve s nem volt már »em szép, sem fiatal, legkevésbbé sem festett előkelőén s ebben az átázott állapotban mindennek volt mondható, csak méltóságosnak nem. S a pincérek, akik ebben a finom üzletien ej voltak kényeztetve, pem nagy figyelemmel szolgálták ki a betévedett úrnőt s egyenesen éreztették vele, hogy ez »nem neki való kávéház». A méltóságos asszony kedvetlenül ült az asztalkája mellett s már az első percekben megbánta, hogy hűtlen lett a szigorú elvéhez s átlépte énnek a rettenetes helynek a küszö bét. Rosszul érezte magát, be se várta, mig az eső egészen eláll, ki fizette a teáját és haza sietett. Otthon elpanaszolta az urának, a tanácsos urnák, hogy mennyire elhanyagolták őt a Fővároshoz címzett kávéházban s mily sértő modorban szolgálták ki annak pincérei. A méltóságos ur megbotránkozott s annak az illusztrálására, hogy menynyire, züllenek e máskülönben gyönyörű metropolisban az erkölcsök, elmondta a felesége esetét egy nála is nagypbb urnák, egy excellenciásnak, aki a resszortján ldvül, amelyet jól-rosszul ellátott, szerette a Gondviselést is játszani. Nagyon nehéz szerep, amint tudjuk, de néha kitünően megjátszák olyanok, akikről föl se tételezné az ember, hogy értenek az ilyesmihez. A kegyelmes ur elhivatta a kávést és szemére lobbantotía, hogy égy olyan minden tekintetben kifogástalan uriasszonyt, mint Kondorossyné, az ő établisszement-jában elhanyagolták, sőt lonézőleg kezelték. Ez ijedten hallgatta a szemrehányásokat, mentegetőzött, megígérte, hogy elcsapja az egész személyzetét a kasszirosnétól kezdve az ujságfiuig. Mindent megígért, csak azt nem, hogy a kávéházi italoknak az árát leszállítja. De a miniszternek még mindig ráncolva volt a homloka. — Mindez nem elégtétel a megsértett úrnőnek — igy szólt. — A legmesszebbmenő jóvátételre is hajlandó vagyok, — jelentette ki alázatosan a kávés. — Ezt el is várjuk öntől, — mondotta szigorúan a kegyelmes ur. — Tiszteljen meg bennünket a Méltóságos Asszony legközelebb újból, hogy alkalmam legyen magamat kimagyarázni s tőle ünnepélyesen bocsánatot kérni. —- Rendben van, — igy szólt a miniszter ur s az audienciának vége volt. . A sértett hölgy néhány nap múlva megtette hát második látogatását a kérdéses kávéházban, — most se volt elegánsabb, de két barátnőiével jelent meg. A kiszolgálás most ideálisan kifogástalan volt. A hölgyeket a legjobb asztalhoz ültették, mindegyiket külön pincér szolgálta ki, az összes képes újságokkal kedveskedtek nekik, — éppen csak hogy zenekari tussal nem fogadták őket. Az italukat pedig extra-csészékben szervírozták háromszoros adag tejszínhabbal. Elégtételnek talán ennyi és elegendő lett volna, de a kávéház tulajdonosa alaposan akarta jóváten» ni az affrontot, amelyet a személy., zeto Kondorossyné úrasszony ellen elkövetett. Szertartásosan közele-, dett hozzá, mély hajlongással üdvöt zölte s a következő beszédre gyújt tott: — Méltóságos Asszonyom, nem győzöm sajnálni, hogy pusztán félreértésből a múlt héten nem fogadtuk azzal a figyelemmel, amellyel minden vendégünknek tartozunk s amely Méltóságodat a rangjánál fogva fokozottan megilleti. Magyarázatul szolgáljon az az irányelvem, hogy én a helyiségemet az előkelő és szolid polgári állású és erkölcsű közönség számára bizonyos nívón tartora s épp ez az oka annak, hogy a vendégeimmel szemben,a szolidságnak, finomságnak és megbízhatóságnak talán túlságosan rigorózus mértékét alkalmazom. Az én kávéházambau bizony árdrágítók és siberek nem garázdálkodhatnak s itten nem tűrünk olyan hölgyeket és urakat, akik az újságok margóján leveleznek. Ez a kávéház olyan, mint egy templom, — a jóizlésnek és a tiszta erkölcsnek a temploma, amelyet nem szenynyezhet be az a speciálisan budapesti kávéházi szellem íaneJyei a,
