Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-17 / 76. szám
76.szám. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal A harmadik antant — A balt: államok konferenciája — A »Bácsmegyei Napló« karácsonyi számában részletesen és behatóan ismertette a cári Oroszország romjain létesült uj államok életét és berendezkedését, — azokét az országokét, amelyekről aszomszédokon kívül alig vesz tudomást Európa többi nemzete. A balti ántánt megalakítására irányuló törekvésekről is beszámoltunk: Lettország. Litvánia, Estonia és Finnország szövetségre törekvéséről, amelyekkel azt akarják elérni ezek az izolált és liliputi államok, hogy a német és az orosz nagyhatalmak közé ékelten a megsemmisülés veszélyétől megmenekülhessenek. Ez az akció most utolsó etappejához érkezett: a nyugati ántánthoz és a közép-európai ántánthoz most a harmadik járul, a balti ántánt, bizonyítván azt az igazságot, hogy a háborús összeomlás bajaiból csak az összetartás és az együttműködés mentheti ki a dezorganizált állami szervezeteket. Vasárnap ültek össze Varsóban Lett-, Észt-, Finn- és Lengyelországok külügyminiszterei. Első céljuk a gazdasági szerződések létesítése, amelyek zavartalan létrejöttét az előzetes tárgyalások eleve is biz A második tnegvalósításra váró feladat a politikai szövetség létesítése: az Oroszországot Németországtól elválasztó korridor felállítása. Ezt a céljukat úgy vélik elérhetni a balti államok, ha katonai szövetséget kötnek s mindegyik állam garantálja a többi fennállását. A génuai konferencián tehát, amelyen az összes politikai erők nagy mérkőzése fog lezajlani, a balti ántánt is egységként fog fellépni; Csak három ország fog árván és barát nélkül harcolni lenn, Itáliában: Magyarország, Németország, és a Szovjet. Kasszaftsrék Osijeken Osijekről jelenti tudósítónk: Átlag havonkint egyszer ad életjelt magáról az osijeki betörő-banda, amelyet már közel fél esztendő óta üldöz az osijeki rendőrség, ezideig miíden eredmény nélkül. A jól szervezett és ügyes betörő-társaság legutóbbi szereplése a zupanijka-ulicai »Energos« villamosfelszerelési gyártelep-irodahelyiségeinek szólt, amelyet éjszaka idején tiszteltek meg látogatásukkal. ' ' ’ ; A veszedelmes társaság, amelynek a rendőrség a Mira-gyári, a zsidó hitközségi és a Haas-testvéreknél történt kasszafurásokat is a terhére irja, az »Energos« vállalat, helyiségeibe úgy jutott be, hogy az utcai ajtót álkulccsal fölnyitotta. A betörők — a vizsgálat szerint — vagy acélharapófogóval vagy pedig acélollóval akkora lyukat vágtak az irodában lévő Wertheim-szekrény falán, amelyen egy ember keze befér. Az egyik betörő az imigyen készített lyukon benyúlt, elérte a pénzszekrény belső zárát és ügyes mun-| kával a zár rugóit annyira meglazította, hogy az ajtó önmagától kinyílott. A betörők ezután kiszedték a Wertheim - szekrény tartalmát, amely"pontosan a következő volt: rab kincstári bon 1476 koronáról, több adóiv., számos személyzeti és egyéb szerződés, egy boríték 80 K- val, egy másik boriték346 éé egy harmadik boríték 1500 korona tartalommal. Az utóbii Janics Mária, az előbbi Gynrics igazgató tulajdona volt. A teljes kár tehát 36,550 korona. A betörők a könnyen szerzett zsákmánnyal ezután eltávoztak, anélkül, hogy valaki is észrevette volna őket. Minthogy a betörés és a kassza felnyitása csaknem teljesen ineg egyezik azzal a módszerrel, amélylyel az előbbi három esetben fúrták meg a kasszákat, a rendőrség azt hiszi, hogy az »Energos« betörői .ugyanazok voltak, akik a többi betörésnél operáltak. A vizsgálat és a nyomozás széles körben megindult Gyermek-otthon létesül Suboticán Jótékony gyermekvédelmi akció A nyomor és az emberi szenvedésék legszánalmasabb áldozata a gyermek. A jólétben és teljes kényelemben élők nem is tudják elképzelni, hogy milyen szörnyű a nyomorúság sok szegény, szerencsétlen család otthonában és ennek a nincstelenségnek és nyomornak mindig a gyermekek a legközvetlenebbül és legsúlyosabban sújtott, áldozatai. Sok olyan munkáscsalád él Suboticán is, amelyeknek minden tagja a napi kenyér megszerzésének fáradságos munkájában tölti minden idejét. A férfi valamelyik gyárban dolgozik naphosszat, az asszony pedig, hogy a c$alád megélhetését biztosítsa, napszámba kénytelen járni. így az apró gyerekek minden felügyelet nélkül, egyedül vannak naphosszat odahaza és ez sokszor kihatással van egész további életükre. Ezekből a gyermekekből kerülnek ki többnyire azok a kis »utcagyerekek«, akik naphosszat ott csintalankodnak az utcákon és akik ilyenkor koratavasszal már mezítláb csavarognak a kövezeten. Sokszor folytatódnak veszedelmesen az ilyen utcán csírázó zsenge életek és nem egyszer fejeződnek be egy bünper rideg Ítéletében. A suboticai jótékony egyesületek ggy része, a Vajdasági Nyugdíjasok Gyorssegély-irodájának kezdeményezésére, most — amint értesülünk. — akciót indít ezeknek a szegény, elhagyott gyermekeknek a megmentésére. Az a terv merült fel. hogy a nagyvárosok példájára Suboticán is alakulnának napközi gyermek-otthonok és ezenkívül benlakó gyermekek részére is létesítenének egy otthont. Ebbe a gyermek-otthonba, csak olyan család gyermekét fogják felvenni, amelyik kétségtelenül igazolni tudja, hogy gyermekét egyáltalában képtelen eltartani, ellenben a napközi gyermek-otthonban elhelyezést találnak mindazok a gyermekek, akik napközben otthon szülői felügyelet nélkül magukra vannak hagyatva.- A nemes jótékony mozgalom kezdeményezői már ki is szemlélték azt a helyet, amely a napközi gyermekotthon céljaira a legjobban megfelelne és itt esetleg kerttel egybekötött játszgteret is létesítenének a gyermekek részére: A rendszer eb-35,000 korona készpénz, bárom das ben a gyermek-otthonban is az leo ne, mint más városok hasonló intézményeiben, reggel munkába menet vezetnék el a szülők gyerraeiket a napközi otthonba, ahol ezek egész napon át felügyelet , mellett lennének foglalkoztatva és tanulnának, meg játszhatnának fölváltva. Különösen a nyári vakációban van ezeknek a gyermek-otthonoknak nagyobb fon tosságuk, mert akkor a gyermekek idejét még a kötelező iskola-látogatás sem köti és igy egész nép felügyelet nélkül csatangolnának. A gyermekek a napközi otthonban lennének egészen estig és ha a társadalom jótékonysága megengedi, úgy ezek a szegény gyermekek-az ebédet is ebben a napközi otthonban A jótékony akció kezdeményezői a napokban a városi tanácshoz fognak fordulni tervükkel és kérni fogják a város támogatását a más városokban már rég működő jótékony intézmény megvalósítása érdekében. Remélhető, hogy a város elő is fogja segíteni a terv kivitelét és ez esetben nyáron már működni fog az első suboticai napközi gyermek-otthon. A veszedelmes 6 óra — AsszonydeputáeW a nerktnthé^ea — A suboticai nagyságák nyugodt éj jeli álmát megzavarja egy bizonyos veszedelmes óra, a reggeli hat óra. Ennek pedig a kövötkező kis története van. A főkapitány szigorú parancsot adott ki, hogy a házak előtti járdáknak reggel pont hat órakor tisztán söpörve és takarítva kell lenni, ahol pedig ez-nem történik még, ott következik a büntetés, a kaznena zapovest, ami azt jelenti, hogy fizetni kell ropogós dinárokban kiszabott kemény, büntetéseket. A kitűnő nagyságák pedig tudják-, hogy a főkapitány ilyen dolgokban nem ismer tréfát, meggyőződtek erről az idei télen ieviharzott bő hóáldás idején, amikor nem győzték a háztartásbeli fürge alkalmazottak, olyan szaporán ellapátolni a havat a járdákról, amelyen szaporán hullottak a kaznena zapoves-tek. Lehet mondani, hogy a 30 dinárok iedrukkolását jelentő kaznena zapovestek versenyt hullottak a hóval. Ebből az időből megtanulták a háziasszonyok, hogy a járdák tisztántartása és söprése kapcsán percekre be kell tartani a rendőrileg kiadott parancsokat. Már most, amióta a reggel 6 órás járdasöprési rendelet napvilágot látott, vége a nagyságák nyugodt éjjeli álmának, Mindig a reggeli hat órára gondolnak, ők ugyan szigorúan megparancsolják a cselédnek, hogy reggel 6 órára söpörve legyen a járda és ragyogjon a tisztaságtól, de — Istenem, — a mai cselédek. Tetszik tudni. Aztán jön a reggeli hat óra, aveszedelmes óra, a járda nincs még lesöpörve és a köri biztos meg a rendőrei máris felírták a renitens nagyságát ez pedig büntető parancsot jelent. Nos, ma egy bájos küldöttség Je-' lent meg szerkesztőségünkben és előadták a következőket: — Tessék kiirni a lapba, hogy ml nagyon szívesen sőpörtetjük és tisztán tartjuk a járdát, hiszen mi asszonyok szeretjük a tisztaságot, csupán csak kettőt kérünk a kedves főkapitány úrtól, és pedig, először, a hat órát emelje fel hétre, másodszor parancsolja meg, hogy az utcaseprők ne fél 9 órakor söpörjék az utcákat, oly rettenetes port kavarva fel, hogy mi szegény járdáink szinte elvesznek a porfelhőben. Mi kiírtuk, amire a deputáció kért fel bennünket és azt magunk is hozzátehetjük, hegy egyes útvonalokon, még peaig igen élénk forgalmi utcákon és tereken csakugyan úgy 8-—9 óra között bonyolódik le, veszedelmes porfellegek között az utcasőprés. Nem újjáépítési, hanem jóvátételt Clemenceau lapjának ankétje Középearépa újjáépítése ellen A győzelem Franciaországé még mindig azzal a problémával küzd, hogyan lehetne a háború költségeik és veszteségeit- a minden adótól irtózó francia polgár újabb megterhelése nélkül »jóvátenni«. Innen van, hogy Poincaré oly sikerrel hirdetheti a jóvátételi követelések kérdésében az engesztelhetetlenség álláspontját. A jóvátétel gondolatát a mérsékelt franciák megállapítása szerint Is a teherátbáritás akarata’ füti s ha az európai dolgok uj rendje alatt összetört valutájú országok? gazdasági felépítéséről van szó, Franciaországban még mindig azoké a többség, akik az összetörött- valuták szanálásától a francia jóvátételek dolgát féltik. > Jóvátétel Franciaország javára vagy valutaszanálás Közép-Európai javára: ez a kétarcú kérdés foglalkoztatja a francia közvéleményt. A1 Clemenceau. a Homme Libre, körkérdést intézett a francia közgazdaság sok figyelemmel hallgatott szakértőjéhez arról, vájjon mit gondolnak Európa újjáépítéséről, megvalósíthatónak látják-e azt s vállalhat-ö szerepet Franciaország ebben az újjáépítésben ? Az egyik legérdekesebb nyilatkozónak, Raphael George L é v y szenátornak véleményét, aki a békeszerződés után jelentős könyvet irt a háború közgazdasági következményeiről, melyben Németországgal, Magyarországgal és Ausztriával szemben az engesztelhetetlenség álláspontját hirdette, itt. adjuk: — Tartósan nem lehetséges több egymással ellentétes érdekű népnek együttműködése. A mai közgazdasági zavart máról-holnapra nem lehet megszüntetni. Minden ország róvidebb vagy hosszabb időn helil visszajuthat háború előtti gazdasági állapotába, ha kormánya bölcsességgel adminisztrál és az emberek hozzálátnak a munkához. Én azt hiszem, igy kollektiv intézkedés nélkül is visszatérhet a normális állapot. » — A bankoknak érdeklődése ég a munkában való részvétele aa egyetlen eszköz, mellyel Közép- Eiirópa újjáépítéséhez hozzájárulni lehet. Ezen túl az egyetlen tér, ahol egy általános európai együttműködés lehetséges, a vámtarifa. Ez szükséges, hogy az árukicserélődés nagyobb mértékben meginduljon. — Igaz, hogy Ausztria krízise politikai okokból Franciaországot is kell, hogy érdekelje. Itt is azonban a bankok érdeklődése az egyetlen segítség. Az osztrák váltóárfolyam megszilárditása a jelenlegi kurzuson lehetetlen. Ha valamely pénz oly mértékben elértéktelenedett, mint az osztrák, nincs haszna a további segítésnek. Más pénznemmel kell » azt helyettesi tépi, * <, •
