Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-02 / 61. szám

7. oldal. 60. szám. BACSMEGYEI NAPLÓ Nősiil a faofaérsegéd A budapesti ügyészség hivatalo­san közeke, hogy Győri Sándor iió­­bérsegéd állásáról lemondott és je­­fent kezesre hívta fel azokat, akik erre a megüresedő állásra pályáz­nak. Ma délelőttiig már huszonket­tőn jelentkeztek az állás betölté­sére. Érdekelt, hogy Győri Sándor hó­hérlegény miért vált meg állásától ‘M miért( nyújtotta be lemondását Fazekas Géza ügyészségi igazgató­nak. Győri Sándort a kelenföldi vil- Jainosvégáfloináson találtuk meg, a hol mint kocsikiadó villamosellenőr tejesít, szalgálatot. Éppen harmadik foglalkozását űzte. olcsó disznóhust árult a vilhnnosalkalmazottaknak. A három foglalkozással bíró Győri Sán­dor vállas, hatalmas ember, sűrű kipödört, barna bajusszal, vastag, pros nyaka van, ami akármelyik dijbirkézó diszére válhatna, villa­mos-sipkája sneidigül ágaskodik a feje búbján. Kidolgozott, nagy, erős kezével kezetszoritott, aztán látha­tóan szívesen beszél a saját dolgá­éról. Először azt mondja, hogy .-azért a gyarló fizetésért, amit ott annának«, hagyta ott a magas állá­sát- Egy évre 400 korona fizetése volt, amit ő konzekvensen »meg­­.tiszteltet'ési díjnak« nevez. Minden (harmadik hónapban 100 koronát ka­pott. Ezenkívül külön dijat kapott, munka akadt. Minden kivégzés­ért előbb 50 koronát, amit később felemeltek hatvanra, vidéki kiszál­lásnál 15 korona napidijat. »A mes­ter is csak nyóevanat kap«,* —­­mondja — ebből nem lehetett eg­zisztálni. Ezután a következőket beszéli el: rrt 1920 január 4-én jöttém ebbe hü állásba az ügyészséghez. Egy hónap múlva engedélyezve lett a fi­zetés, amint az esküt letettem. Most "46 éves vagyok és özvegy, három gyermekem van. Ezeknek szeretnék anyát. Tizenkilenc éve vagyok a villamosnál, tisztességesen dolgoz!am mindig, de az asszony se megy szívesen az emberhez, mert azt mondja, hóhér, ha megkérem a kezét. Az asszony visszariad tőlem, fél. Pedig feleségemmel úgy éltem J3 évig, mint az wj ház^stársak. Ezeket a dolgokat nagyon lassan mondta Győri, kereste a helyes sza­vakat. Különösen nem volt kedvére a nőkről szólni foglalkozásával kap­csolatosan. Ezután elbeszélte, hogy 1914 október 9-én kezdte ezt a fog­lalkozást. A premier »tárgya« egyko­­mítácsi volt. »Nem vagyok vérszom­­;jas ember, én szeretem az embere­ket«, — mondotta — ott sem mint vérszomjas ember vállaltam a mű­ködést, hanem mint hazafi a ha­zám érdekéért. Most is a kommu­nistákéit szivvel-1 élekkel mentem, amikor felszólított a törvényszék, mert Báli Mihály beteg volt. Gold és én külön is dolgoztunk, mint mester. Volt eset, hogy két parti­ban voltunk, Gold utazott le vi­dékre, én meg máshova. — Hány embert végzett ki ez alatt a két év alat? — 5/—58 embert, . ebben a két évben. Csak azért, hagyom most ab­ba, mert nősülni akarok, de ha az ország érdekében dolgozni kellene, nőm állok vissza. Ha háború, vagy más közbejön és hazám követeli, odaadom magam. Azért is hagytam most abba, mert az újság azt irta, hogy akit nemrég kivégeztem Sze­geden. az Engi terroristát, az volt az utolsó kommunista. Győri szívből gyűlöli a kommu­nistákat, rettenetesen haragszik rá­juk. Két jóbarátját kivégezték a terroristák és »azóta meggyőződé­se, hogyha a kommunisták elpusztítá­sára tud lenni, úgy a lelkiismorete könnyebb lesz, mert a véreit pusz­­tották azok el«. — A háború alatt hány embert akasztott? —1 Megszámlálni nem tudom, de szép pár százat. Volt nap, hogy 10—12 kivégzés volt, egyik helyről utaztam a másikra. A háború elejé­től a végéig a haditörvényszék szol­gálatában állottam. —i Kettő-három van kilátásba. Ük azt mondták, ha lemondok állá­somról, csak úgy jönnek hozzám. Én meg azt választom, aki jó anya lesz. Vagyon nem kell, csak jó anya. Ezután arról beszélt, bog# milyen önzetlenül vállalta ezt a foglalko­zást. Hazaszeretetből. Mint villa­mosellenőr havonta ötezer koronát keres és mint hóhérsegéd három hó­napban 100 koronát kapott. Egyszer Pápára küldték ki, ott hat napot kellett várni, míg meghozták a Halá­los ítéletet. Ez alatt a hat nap alatt napi 15 koronát kapott. Ehen­­halt, volna, ha nincs saját pénze. S végül, hogy önzetlenségét job­ban dokumentálja, ezt mondta: — Kérem, én ráfizettem a hóhér­­segédségre. — Ki a menyasszonya? ! A sentai templom — A sentai katolikusok ellen döntött a vármegye A sentai katholikus templom sokat hányatott ügye uj fordulat elé jutott. A sentai katholikus egyház — mint erről már több­ször irtunk — 1914-ben kezdte felépíteni a leégett templom he­lyett uj templomát. Monumentá­lis, domszerü templomot akartak építeni a sentaiak, hogy messze környéken hire legyen. Az alap­építmények elkészültek, a fala­kat is kezdték felhúzni, a sarok­­diszek kis tornyai is elkészültek, amikor kitört a háború. Az épít­kezést akkor félbehagyták, azóta nyolc esztendő múlt el és a meg­kezdett templom csonka falai most csupaszon meredeznek az, ég felé úgy, ahogy 1914-ben ab­bahagyták. Baglyok ütöttek ta­nyát a romon meg denevérek és holdas éjszakákon úgy állnak a sentai főtéren a megkezeett temp­lomfalak, mint középkori lovag­várak ódon romjai. A sentai kat­­holikusok szeretnék a templomot felépíteni, de közben akadályok merültek fel. A város a polgár­ság egy részének kérelmére nem adott engedélyt az építkezés foly­tatására azzal az indokolással, hogy a tervezett templom, a gö­rögkeleti templom elé kerülne és alig két lépésnyire volna, a gö­rögkeleti egyház által felállított kereszttől. A sentai katholikusok nem hagyták annyiban a dolgot. Jártak a vallásügyi minisztérium" ben, azonfelül megfelebbezték a város határozatát a vármegyéhez. A vármegye közgyűlésen letár­gyalta az ügyet és úgy határo­zott, hogy a templomot azon a helyen, ahol az építkezést meg­kezdték, nem szabad felépíteni. Senta városra köteles a katolikus egyháznak megfelelő telket ren­delkezésére bocsátani, a város központjában, azonfelül a meg­kezdett építményt köteles lebon­tatni és elhordani, mindezt a saját költségén. Munkatársunk kérdésére, Spaics Koszta dr. sentai polgármester azt a felvilágosítást adta, hogy a város úgy tervezi, hogy a felépítendő templom részére kisajátítja a plé­bánia és a Royal-szálló közötti épületeket, ahol most az egyházfi lakháza és egy pénzintézet van és oda építteti a templomot. A városi templomépitési alap, amely másfél millió korona, a katholikus egyház rendelkezésére áll, a szak­értők megállapítása szerint, mon­dotta a polgármester a templom alapépitményei különben sem al­kalmasak a ptegkezdett építkezé­sek folytatáséra, így az egész építkezést, ha a jelenlegi helyen folytatható lenne is, újra kellene kezdeni. A sentai katholikus egy­ház, a vármegye határozata ellen újból fellebbezést adott be. • • KÖZGAZDASÁG Hogyan épül Oroszországban az in börze- és bankszervezet? Az orosz gazdaságpolitika uj kur­zusáról a legkalandosabb híresztelé­sek vannak forgalomban a sajtóban. Egyik oldalról azt állítják, hogy valójában semmi változás nem törté­nik és hogy Oroszország tehetetlen az irtózatos mértékű gazdasági vál­sággal szemben. A másik oldalról pedig élezve kürtölik világba az orosz belső reform minden oly ese­ményét, mely a tértfoglaló és ujjá-Iépülő kapitalizmus diadala. Ilyen körülmények között érdekesek az I orosz kérdés legkiválóbb közép- I európai ismerőjének, P ü 11 n e r Viktor bécsi professzornak a fejte­getései, melyek az uj gazdaságpoli­tikával adódó jelenségek lényegére világítanak rác — A mait. év decemberében — irja Püttner dr. — a moszkvai Prav­da egy igen érdekes cikket közölt, melyben Szokolnikov, a proletár államgazdaság szervezését követel­te. Az'organizáció technikája Szokol­nikov szerint teljesen kapitalista minta szerint kell hogy lebonyolód­jék. A proletár államnak azokat az intézményeket kell kezébe venni és maradék nélkül kihasználni, melyek­kel a kapitalizmus uralkodik a gaz­daságon. Tehát a bankokat, börzé­ket és hasonló intézményeket, hogy ezáltal gyakorolja a gazdasági uralmat. — Az. prosz állami bank november i5-én kezdte meg tevékenységét. Vezetésében az orosz pénzügyi élet legkiválóbb szakértői, mint Schein­mann elnök, és mellette Kutler. Kruc spies stb. foglalnak' helyet. Az állami* bank alaptőkéje 2000 miU liárd rubel. A bank főtörekvése a ki- és beviteli kereskedelem meg­építésében a valutapiac szabályozá­sára irányul. Evégből meg kell ál­­,lapítania elsősorban az orosz rubel kurzusát, melynél az áruk külső és belföldi áralakulását veszik figye­lembe. Az orosz állami bank ezután felvette a pénzátutalási szolgálatot. Németországban a következő nagy­bankokkal vette fel a szolgálatot az állami bank: A Deutsche Bankkal. Discóntogesellschafttal és a Dresd­ner Bankkal, azonkívül a londoni, római és skandináviai pénzintézetek egész légiójával. Az állami bank mellett egy második nagy bankot is fel akarnak állítani az oroszok, mely elsősorban az ipart és a fogyasztási' szövetkezeteket finanszírozná. Az utóbbi időben kezdeményezett ánr- és értéktőzsdékben magánvállalatok képviselői nem folytathatnak üzlete­ket. Csakis a kooperativák. a ter­melési és fogyasztási szövetkezetek transzakcióit szolgálják ezen uj in­tézmények. A külföldi tőke megrohan-a a magyar termelést. Budapesti tudósítónk jelenti: Mi­alatt a- budapesti piacon egyre drá­gulnak az élelmiszerek, nem múlik el nap, hogy valamely külföldi tőke­­érdekeltség ne kívánna a magyar élelmiszerexportban részesedni. A külföld figyelme a-magyar főzelék, a magyar gyümölcs és fűszer (pap­rika. hagyma) felé fordult. Egészen bizonyos az. hogy a legközelebbi évek a magyar főzelék- és gyümölcs­­termés nagyarányú kivitelét' fogják megteremteni. A háború utáni évek miül ekzo­­, tikus Országot feltárták a távolabbi világ előtt Magyarországot. A ma­gyar bort és a magyar gyümölcsöt már ismerte a külföld, különösen pmióta Kada Elek, .a néhai kecske­­raéti polgármester, nagyarányú és céltudatos munkája a kecskémé i barackpiacra oda tudta csalni a, ill­­met, a holland, a belga gyümölcs­­importőröket. A francia és belga nagytőke alapí­tást tervez a magyar élelmiszerter­més kiaknázására. Mercier és Gon­dét, két francia nagyiparos, jelen­leg tárgyalásokat folytat Budapes­ten nagy hütőház létesítése érdeké­ben. Ez a hütőház-vállalkozás ösz­­.szefüggésben van a francia tőkének avval a terveivel, hogy Magyaror­szágon állandóan nagy gyümölcs- és főzelékvásárlásokat akar eszközöl­ni. Ezek a liütőháiak tranzitóhelyei lennének a francia és más külföldi tőke számára vásárolt gyümölcsnek és főzeléknek. Mercier és Gondot tervezett vállalkozásában belga tőke is érdekelve van. Az amerikai tőke figyelme Is t magyar termés felé fordult. Kér. amerikai cég Szegeden bevásárló­­képviseletet szándékozik felállítani .paprika és más termények vásárlá­sára. -Az idei egyiptomi hagymatermés oly rossz volt, hogy Magyarország­ról már eddig két vaggon hagymát vittek ki Egyiptomba. Felmerül per­sze irreális terv is. Egy angol ex­portőr európai léghajójáratokat akar a magyar gyümölcskivitel szolgála­tába állítani. Az a terve, hogy légi postával naponta Magyarországról hozott friss gyümölccsel lássa cl a londoni piacot.

Next

/
Thumbnails
Contents