Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-15 / 74. szám

8. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 74. szám. kék, azsurok és hímzések zsabó tü­neményeivel ékítve. Ezt tessék utá- Da csinálni a kis hivatalnoknőnek, aki oly szerény, hogy fiatal és tet­szetős akar lenni. És mert az elmúlt esztendő divat­őrülete a szoknyák rövidségére nyomta rá a bélyegét, mi sem ter­mészetesebb, hogy ma bokáig kell érnie szegénynek, nehogy a súlyos ezreket reprezentáló anyag uj for­mában legyen használható. Alacsonysarku cipőt visel a mon­dén, mert tulajdonképpen ezen az alapon lehet eldönteni a láb szép­ségversenyét. Az egyenes sarkon nyugvó láb graciozitása magában a lábban keresendő, mig az öt-hat cen­timéter magasságú sarokkal a láb plumpságát enyhítő forma a shimmy figuráinak volt teremtve. De ugyan ki táncol ma már shim­­mit? Az elmúlt háborús borzalmak ön­kéntelen fekete uniformisát éppúgy halálraitélték, mint a fehér pudert, a trikót, a magassarku cipőt és rövid szoknyát. A gyászt is a divat szűrő­jén könnyeztetik keresztül s csak azok nem fogják megtagadni kedves halottaiktól a köteles külső forma­ságokat, akiknek a felhőszerü feke­te krepruha dekoratív szempontból kedvező. MOZAIK. A nyiittér. — A manikűr. Nyílttéri furcsaságokat Suboticára nem kell éppen importálni. Van gazokban itt is elegendő. Nem is ^karjuk kiesufolni a kis vidéki vá­rosok újságjainak nyilttereit, ame­lyekben a nyájas olvasó azt mutatja ,meg, bogy belőle nem hal ki a ke­dély, ad valamit a renoméra, a tisz­tességre s a sértés helyrehozásánál nem ■ engedi el a nyilvánosságot. A ^világért sem akar tehát az alábbi néhány sor csufondároskodás, fölé­nyesség lenni, inkább csak igazolása annak, hogy másutt is vannak még önérzetes emberek, akik nem egy könnyen hagyják a becsületüket, s annak reparálása érdekében nem mellőzik a nyílttéri közleményt sem, ha még olyan drága is az. Odaát Orosházán a helyi lapban .nemrég ifj. Ujj Sándor lábbeli ké­szítő figyelmeztette Csizmadia Etel­kát, hogy gyönge kis tüdöcskéjét, ne rongálja a róla való pletykálkodás­sal. Ám Etel nem az a lány, akit isak úgy könnyedén ki lehet pellen­­gérezni, hamar megfelelt ő is nyilt­­térileg, mondván amint következik: — »Még két és fél hónapja azt sem tudtam, hogy a világon van. De megtudtam akkor, amikor megkért az év elején és füle hallatára kapta meg a választ, jobb szerencsét kí­vántunk, mint. itten kapott, de én nem tehetek róla, hogy azt, aminek a fejében kellene lenni, otthon felej­tette. Máskor vigye magával ha lányt megy kérni.« Ez ugyan megkapta a magáét, bi­zonyos, hogy Orosháza megfelelő köreiben élénk megbeszélés tárgya a nyílttéri Itarc, amelyből azonban ni % mindig lehet halálos szerelem. iVolt már példa az ílyenmire is. Egy másik nyiittér ezt mondja: Sárközi Juliskától ezúton kérek bocsánatot, mivel a szalagot téve­désből mondtam az enyémnek. Pápai ,'rusika. Szegény Tusika. mekkora megajá­­jzáson kellett áthaladnia, amig elju­tott ebbet a vallomáshoz! A szalag­ról pedig, amit pántlikának hívtak .valamikor, micsoda szép történetet tudna Írni Gárdonyi Géza. Dini öt éves. Városi gyerek és először van falun. Megbámul min­dent, amire a falusi gyerekek ügyet se vetnek, legjobban azonban a ko_­­vács-müheiy érdekli. Órákig nézi a fújtató lángjában izzó vasat és hall­gatja az' üllő csilingelősét. Egyszer aztán egy lovat hoznak vasalni. Dini ezt is nézi egy darabig, mikor azon­ban a kovács rányomja a forró pat­kót a pejkó patájára, a megpörkölt köröm fojtó szagától odább somfor­dái a kis fiú. — Na Dini? — kérdi az apja. — Hát már meguntad a kovács mester­séget? —Nem én, — feleli Dini, — csak most nagyon büdös, mert egy lovat .»manikűröznek«. S zxtm d z * Reinhardt hóditó körútra indul. A bécsi színházi körökben Wild­­gangs, a Burgteather igazgatójának távozása óta mind erősebb formában nyilvánul meg az az óhaj, hogy Reinhardtot Becsbe kell hozni. Bécs színházlátogató közönségében már evek óta él az a tudat, hogy Rein­hardt, a modern színpadi rendezés nagy forradalmára, csak az osztrák állami színház eszközeivel bonthat­ja ki az uj rendezés nagy lehetősé­geit. Reinhardt maga is hajlandónak mutatkozik arra, hogy Bécsbe tegye át székhelyét. Több színházi érde­keltséggel folytat tárgyalásokat egy nagy varietének kibérlésére vagy egészen uj létrehozására. A bécsi terv megvalósítása kiinduló pontul szol­gálna azoknak a terveknek, amelyek szerint Magyarországhoz és általá­ban az utódállamokhoz való relációit is felújítanák. Ha Reinhardt bécsi tervei sikerülnének, csakhamar ven­dégjátékokat fog rendezni az egész volt monarchia területén. Reinhardt bécsi exponense a magyar szárma­zású Karcag Vilmos, a Teather an der Wien ismertnevü igazgatója. (*) A „Frasquiía“ bemutatója. Mint bécsi tudósítónk jelenti, a Theater an der Wien színpadán legközelebb bemutatják Lehár Fe­renc uj operettjét, a „Frasquitá"-t. Lehár legújabb operettjének be­mutatóját sok huza vona előzte még. Eredetileg Berlinben ter­vezték a premiert, de a berlini bemutatónak útját vágta az a pór, amelyet „Az asszony és a bábu" című színdarab szerzői indítottak azzal a megokololással, hogy a „Frasquita“ tartalma az ő darab­jukon alapul. Aztán a bécsi Jo­hann Strauss Theater akarta szin­­rehozni a darabot, de a premier végül is a Theater an der Wien­­ben lesz, amelynek a Johann Strauss Theater igazgatója békés megegyezéssel átengedte az Ope­rette. □rrjcmmaoaannnDaDmmnom „PHIL ATELIA” BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCS! E. SUBCmCA,FŐPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS - CSERE Keresek megvételre használt jugoszláv bélyegeket tekintet nélkfil akiadésokra bármily mennyiségben _______________7304_______________ Az Anglo bank térfoglalása az utódállamokban. A volt monarchia nagy bankjai közül, amelyek nem tudták az utódállamokat érdekkö­rükbe vonni elveszítették jelentő­ségüket. Az utóbbi időben a cseh­szlovák pénzpiacért elkeseredett harc folyik. Most mint ismeretes, Anglia és Csehszlovákia között hosszabb idő óta egy tiz millió fontos hitelről folynak a tárgya­lások. Most az Angló bank azzal a követeléssel állt elő, hogy 150 millió korona hadikölcsönkötvény tárcáját tekintsék a csehszlovákiai Anglo bankfiókok tulajdonainak és vegye fel a csehszlovák állam e kötvények törlesztési és kamat­­szolgálatát. A banknak ez a terve vaiószinüleg sikerülni is fog, mert hozzátartozik a Bank of England mindenható finanetröszt­­jéhez. Uj Tisza-fiirdő Sentán. A sentai Fürdő-részvénytársaság március 12- én tartotta évi közgyűlését, melyen elhatározták, hogy a társaság az alaptőkéjét 500,000 koronára emelik. Az alaptőke emelésére azért van szükség, hogy a mostani 90 kabinos fürdőház helyett, a fürdőszezon megnyílta előtt, modern tiszai für­dőt építsenek. A MIKADO Olvasom az újságban, hogy a mikádó a napokban befejezte an­nak a huszonhatezer versnek a szortírozását és klassifikálását, a melyet Japánország polgárai Írtak a múlt évi versenyre. Japánor szagban ugyanis, mint olvasom az újságban, az a szokás, hogy a mikádó védnöksége alatt minden esztendőben költőviadalt rendez­nek, versenyt a poézis mestersé­géből, amelyre rendszerint min­den valamirevaló japáni benevez és árkuspapiron elküldi mikádó kancelláriájába szive legtitkosabb és legszerelmesebb kívánságát, hogy — győzzönl A múlt évben nemkevesebb mint huszonhatezer verset hordott össze a posta mi­kádó kancelláriájába, huszonhat­­ezer költeményt finom és Ízléses japáni rímekben a rizsföldekről, faházakról és kikötőkről, ahol él­nek, szenvednek és gyűlölnek japáni testvéreink. Nem rossz ötlet, így az embe­reket államilag levizsgáztatni a verscsinálás mesterségéből és na­gyon érdekes lehet átvizsgálni azt a Cwanheteres verset. Ha rosszul is, ha hibás jambusokban is, ha ügyetlenül, tehetségtelenül és megbocsáthatatlanul is de va­lószínűleg beleírták a jó japániak kívánságaikat, életüket, amit sze­retnének, ha teljesedne. És jó volna tudni ezt a vizsgát, jó volna tudni: vájjon ma Japán­ország polgáraitól a mikádó es­teiére micsoda kérvényei kerül­nek az életnek, micsoda szomo­rúságokra, éhségekre és bána­tokra kivannak malasztot és bá­torítást. Vájjon japán testvéreinket mi bántja, mi keseríti és mi ha­ragitja ma a rizsföldeken és ki­kötőkben? ... És jó volna tudni: vájjon mit kérnének legtöbben az embe­rek közül, ha egyszer valaki meg­kérdezné őket?... — A király esküvőjének előkészü­letei. Beogradbói jelentik: A király esküvőjének ünnepségeit rendező nagy bizottság már serényen foly­tatja az előkészületeket elsősorban is Mariola hercegnő ünnepélyes fo­gadtatására. A román határon a Da­nán a leendő királynőt nagy pompá­val fogja egy flotilla fogadni és Beogradba kisérni. Az eddigi számí­tások szerint 120—150.000 ember fog résztvenni a királyi esküvő ün­nepségein. — A suboticai törvényszéki elnök távozása. Röviddel ezelőtt megírtuk, hogy a suboticai kir. törvényszék elnökét, Mácsik P. Koszta dr.-t Csehszlovákiában magas bírói állás­ra nevezik ki. Ma megérkezett a hivatalos értesités Mácsik P. Koszta dr. törvényszéki elnökhöz, hogy a kassai Ítélőtáblához alelnökké, illet­ve a russzin-osztály elnökévé nevez­ték ki. Mint értesülünk, Mácsik el­nök április hóban foglalja el uj állá­sát. — Vanderlip Európába utazott. Washingtonból jelentik: Vanderlip hétfőn az »Olimpia« fedélzetén Európába utazott. Washingtonban úgy tudják, hogy Vanderlip Amerika nem hivatalos képviselője a génuai konferencián. — Ausztriában független sajtót akarnak. Az osztrák törvényhozás elé a legközelebbi napokban egy ér-, dekes törvényjavaslat kerül, mely­nek célja nem kevesebb, mint a sajtó védelme a szabadságát kivülrol fe­nyegető hatalmi törekvések ellen. Ausztria különösen saját bőrén ta­pasztalta, hogy mekkora károkat okozhat egy oly sajtó, amely börze és más érdekeltségek lelkiismeret­len manőverjeit szolgálja. A korona árfolyam hullámzása távolról sem mutatott volna olyan szélsőségeket, ha az egyes mértékadó sajtóorgánu­mok szabad és független véleményt nyilvánítottak volna. Most Ausztriá­ban ki akarják szabadítani a sajtót a börze, a milliókaru polip szoron­­gatásából. A beterjesztendő törvény főcélja a sajtó megtisztítása. A tu­dósítás szolgálatával üzleti célokat szolgáló orgánumoknak megnehezí­tik helyzetét. Különösen a felelősség kérdésében létesítenek uj intézkedé­seket. A közgazdaságilag káros hír­szolgálat biróilag megállapított ese­teiben nem a bűnbaknak odaállított felelős szerkesztőt sújtja a bünte­tés, hanem azokat, akik az újság­­vállalatból a hasznot húzzák. Ha például egy bank az, vagy más jogi személy, úgy a bank ügyvezető-igaz­gatója fog felelni a valótlan és ten­denciózus információért. — A cseh üvegipari munkások sztrájkba akarnak lépni. Prágából jelentik: A csehországi üvegiparo­sok, hogy olcsóbbá tegyék áruikat és ezzel jobban tudjanak küzdeni a német konkurrencia ellen, elhatá­rozták a munkabér leszállítását. A munkások sztrákkal fnygetőztek arra az esetre, ha a munkaadók ezt az elhatározásukat valóra váltják. (x) Dr. Műnk Arthur orvosi rende­lője V. Save Tekelije pus 29. (Décsy Jenő gyógyszertárával szemben). Rpn­­delés nő- és belbelegeknek 8—10 és 2—4, - - ‘ 7á2 J

Next

/
Thumbnails
Contents