Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-15 / 74. szám
Ära 1 dinár BAGSMEGYEI NAPLÓ XXIII. évfolyam Subotica, szerda 1922 március 15 74, szám K«gjeltaik űrödén reggeli ünnep után és hétfőn délben * TELEFOM SZÁK: Kúdékmtal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ért negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-nliea 1 (Lelback-palota) A szabadság ünnepe Mivé lesz az eleven történelem, ha a friss emlékezést elhomályosítja a tradíciók patinája? A történelem dübörgő eseményei olajnyomattá színtelenednek, a fölszabadító gondolat nagyszerűsége frázissá közömbösül, a tömegek megmozdulása szónoki gesztussá, a Bastill t bevevő kedv tosztok bombasztjáva s a tömegjelenetek, melyeket a kor fölkorbácsolt lelke rendezett, iskolai ünnepélyekké szána másodnak el. Mi lett a magyar demokrácia tavaszi m gmozdulásából, amikor ke serü haraggá forrt föl a nagy keleti mél bu, szendergő öröksége a meo tisi mocsarak ködbevesző hangulatának ? Amikor „a nappósta tavaszt hozott" a magyar ugarra, a feslő vágy, a serkenő fü, a fának, állatnak, embernek, földnek titokzatos aiegmozdu ása beleri gáttá a tunyaság jobbágyait is az ébredező gon dolat, fö bátorodó cselekedet, itá gu ó szem és felvilágosodó gondolat t^odró r tmus ba. Nem kellett a tör énelem eseményein k megvárni a nvi nemzedéket — „oh gyáva kor, óh törp nemzedék" — hogy a ha ugs>g hnárjáha fojtsák vigaszt ló értelmét. Ígéretes elszántságát s a lelkesedés szent gőzét kényelmük és jó é ük radiátorába vezessek be. A má ciu> 15-iki forradalom szociábs és nemz ti forradalom volt. Szociális, mer követelte a job ágy-ág felszabadítását, a nemesség eltörlését, a föld megváltását, a dézsmanak, tizednek, robotnak megszüntetését — és nemzeti volt, meit követette az önál le nemzeti éiet alapvető garanciáit. Ami benne szociális reform volt, azt visszaszoritotta a március 16 án megkezdődő ellenforradalom, ami benne nemzeti vívmány volt, azt poli ikai céljaira kihasználta az ura - mon volt és uralmon maradó osztály és végképen letörte a császári és cári hadsereg. Ez a márciusi forradalom mérlege. Ami megmaradt belőle, mégsem kevés. A gondolat hatatma, az emlékezésnek késő századokra átvilágító fénye s a forradalom lobogó hite, örök szimbóluma, vigasztaló ereje. És mit cselekedett ebből a március 15 éből a hivatalos történetírás. Ferrerro azt irta, hogy a legyőzött népek történelmét mindig a győzők Írtak meg. Hozzá lehet tenni: a történetírás mindig a tényleges uralom alapjait erősítette, akár győző ország, akár győző osztály érdekeiből kellett is legendát szőni. Alig van a magyar történelemben alkalom jobb, amin beszédesebben ki lehetne mutatni a tények jelentősége és a tények értelmezése között tátongó szakadékot, mint a március 15 iki évforduló. Valósággal gőzfürdője ez a nap a történelmi hazugságoknak, kendőzetlenül és leveíköződve jelen k meg, minden szájunk, mely egy osztály el leni mozgalom lendületét annak az osztálynak javára akarja gyümölcsözővé tenni,amely ellen megnyilatkozott Ha az események máglyákat gyujt nak föl az útkereszteződésnél, a föllobogó fény nemcsak előre világítja meg az utat, hanem hátrafelé is. A közelmúlt eseményeinek hüvöp fölmérése megadja a kulcsot a negyvennyolcas átalakuás megfejtéséhez is. Páthosz nélkül látjuk már az eseményeket s aurea nélkül a szereplőket. És látjuk, atörténeiemhamisitásnak milyen muzeurni példánya az, amelyik a nemesség önkéntes lemondásáról beszél s a márciusi ifjak homlokáról letépett babért a latifundiumok urainak homloka köré akarja fonni. Három héttel március 15-e előtt a iegbalo dalibb ellenzék még a töredéké: is alig követelte annak, ami március 15-én törvénnyé vált. Március 14-ikén z ellenzék még nem követelte az ásiség elförlését, az urbériségnek minden vonatkozásában való megszüntetését, még megelégedett „korszerű reformok“-kaI s szívesen hozzájárult volna ahhoz, hogy folyjtódjék a törvényhozási bojkottnak z a módja, mely akkor mér egy évet meghal-dó idő óta iratok válásával és bizottságok tárgyalásává amerikázta el az alkotás és teemtés idejét. A konzerv tivek a legmérsékeltebb reformtól is irtóztak, az ország érdekeit hangoztatták s a maguk érdekeit féltették. De a páris, berlini, bécsi forradalmak hire megremegtette a lelkeket s a pesti forradalom hire is a félelem szárnyán túlozva és borzalmasra nagyítva érkezett Pozsonyba. A galíciai parasztlázadás kitörése már úgyis beléjük verte a félelmet. Belátták, nincs más választás: adni valamit, hogy ne vegyenek el mindent. Ezt a valamit meg is adta a március 15-iki események hatása alatt egyetlen délután a karok és rendek háza. De aztán nem tett mást, mint iparkodott visszavenni azt, ami a lelkesedés és félelem ölelkező kényszere alatt nem tagadhatott meg tovább. A jelenségek értelmén vitatkozhatnak még, bár az elfogulatlan vi sgálódás már az Igazság egyetlen sikjára vetítette az eseményeket. De a szimbólum jelentésén meg kell törni minién vitatkozó kedvnek. A magyar március a magyar demokráciának kiröpitő fészke, karója a szaoads g zsenge gondolatának és trágyázója a lelkeknek, melyekben az elszántság és lelkesedés magvaí szunnyadnak. Március 15-ike nem a nemzeti ünnepünk többé. De örök ünnepe „a százszorszép égi szabadságinak. Harc a külföldi moratórium javaslata körül A belpolitikai helyzet A kereskedők külföldi tartozásainak rendezéséről szóló törvényjavaslat foglalkoztatja még mindig a beogradi politikai köröket. Ez a javaslat, mely majdnem kormányválságot idézett elő, a politikai helyzetet ism t bizonytalanná tette és a koalició két nagy pártja közöíti viszonyt elmérgesitette. A radikálisok azt állítják, hogy a demokratáknak hibás az érvelésük, amely szerint ők a javaslatot egyszer már elvileg elfogadták. A törvényjavaslat a radikálisok szerint úgy született meg, hogy a kereskedők küldöttsége felkereste annak idején Marinkovics igazságügyminisztert, akit fölkértek, i ogy a külföldi tartozások rendezésére készítsen törvényjavaslatot. A mikor a küldöttség az igazságügyminisztertől nem kapott kielégítő választ, elmentek Kumanudi pénzügyminiszterhez, aki vállalta az ügy aiintézését és elkészítette a javaslatot. A radikálisok már akkor a törvénytervezet ellen foglaltak állást és az ebből származó konfliktus elintézése érdekében kereste fel Davi• dovics, a demokrata párt vezére Pasic's t, hogy a radikális párt állásfoglalásából kialakult uj helyzetet tisztázza. Dividovics kij lentette, hogy a demokrata párt kabinetkérdést csinál a javaslat elfogadásából. A radikális párt nevében Pasics akkor belement abba, hogy a javasla 4tot az igazságügyminjsztej revíziója után a parlament elé ierjesszék, dt annak megszavazására nem vállalt felelősséget. A radikálisoknak az az állaspontja, hogy a javaslatot megszavazzák, ha azt az igazságügyminiszter terjeszti elő és nem a pénzügyminiszter, akinek ehhez a javaslathoz |emmi köze sincsen. A szkupstina még márciusban tárgyalja a választójogot A választójogról és a választók névjegyzékéről szóló törvényjavasla kidolgozásával a törvényhozó minisztérium már teljesen elkészült és azt el is juttatta a szkupstina elnökegéhez. Parlamenti körökben úgy tudják, hogy a törvényjavaslatot a szkupstina még március folyamán tárgyalja. A törvényhozó bizottság elfogagta az önkormányzatról szóló javaslatot A törvényhozó bizottság kedd délelőtti ülésén folytatólag tárgyalta a kerületi és járási önkormányzatról szóló törvényjavaslatot. Csubrovics Pavle demokrata hozzászólása után Jovanovics Ljuba radikális fejteite ki, hogy az ország különböző részein más és más módon fogják fel az önkormányzat szellemét. Az ui tartományokban föderalizmusnak tekintik az önkormányzatot, sőt sokan s svájci államszövetség példájára gondolnak. Ezután Trifkovics törvényhozó miniszter vette védelmébe a javaslatot és kijelentette, hogy az önkormányzat nem jelent egyebet, mint hogy a nép önmaga kormányozzon az önkormányzati kerületekben a törvények szerint. Más felszólalások után a bizottség 19 szóval 6 ellenében általánosságban elfogadta a javaslatot. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság keddi ülésén elfogadták az albizottság által benyújtott, a hivatalnoki létszám redukálására vonatkozó javaslatot. Majd elhatározták, hogy a pénzügyi határőröket kivonják a hadügyminiszter hatásköréből és a pénzügyminisztérium hatáskörébe utalják. Ezért a hadügyminisztérium budgetjéből 15 milliót törölnek és a pénzügyi költségvetésbe 45 milliót állítanak be. Megállapította még a bizottság, hogy a tisztviselők drágasági pótlékának leszállításával az áüam 200 millió dinárt takarít meg, A vasúti forgalom újabb nehézségei Románia nem engedi át a vagonokat Az egyes államoknak egymással izemben tanúsított bizalmatlansága még mindig érezteti hatását a vasúti forgalomban. Hiába hoztak a volt Monarchia utódállamai Portoroséban határozatot a vasúti közlekedés és a szállítások megkönnyítése céljából, hiába mondták ki, hogy a vasúti kocsik mindegyik államban felhasználhatók, a közlekedésben időnkint újabb és újabb zav-rok állnak be, ami a gazdasági életet megbénítja és megzavarja. Néhány nappal ezelőtt a Magyarországgal való forgalomban voltak nehézségek; a jugoszláv és a magyar vasutak kölcsönösen beszüntették a megrakott kocsiknak egymás területére való ásengedését. E miatt a küldemények hetekig álltak a határállomásokon. Csak két nappal ezelőtt szűnt meg ez a helyzet és most már az áruforgalom teljesen zavartalan. Legújabban Romániával támadtak hasonló nehézségek. A román vasút ugyanis azt követeli, hogy vagonjait 24 órán belül vissza kell küldeni. Ennek az lett a következménye, hogy minden Romániából jövő ka!deményt a legelső határállomáson át kell rakatni, ami természetesen nagy időveszteséggel és költséggel jár. Emellett a határállomáson nem is áll mindig megfelelő számú üres kocsi rendelkezésre, különösen akkor, amidőn nagyobb románia küldemények érkeznek. Így Zsombolyán jelenleg 40 vagon romániai só vár áirakásra. A suboticai vasutigazgafőság ma egy megbízottját Beogradba küldte, hogy erről a helyzetről a„ közlekedésügyi minisztériumnak jelentést tegyen és kérje a minisztérium közbenjárását.
