Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-02 / 61. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 61. szám. sok Meghívására a kísystőspk gyűlésére utasait o<^3 le. A magyar ellenzék, amely eddig szétUgoltan próbáit küzdeni a Bethlen kormány ellet), a választásokra valószínűleg egységesebb lesz. Rupperí Rezső belépett a RassayKároly vezetése alatt álló független kisgazda pártba. Mikes szombathelyi püspök pedig a.bban íárádozik, hogy egyesülést létesítsen' Friedrich és Haller István csoportja között. A választójogi rendelet megszövegezése Budapest. Klebelsberg belügyminiszter szerdán délelőtt tanácskozott Bethlen miniszterelnökkel a választójogi rendelet végleges megszövegezése ügyében. Lajstromos szavazás csak Budapesten lesz. Az egyes részletkérdésekben is hamarosan meglesz a «tóntés és a rendelet holnap vagy holnapután megjelenik a hivatalos lapban. A miniszterelnök a sajtó képviselőit szerdán este tájékoztatta a rendeletről. A szociáldemokraiapárt jelöltjei Budapest. A szociáldemckratapárt jelölteket állít Budapest kilenc kerületében,. továbbá Szegeden, Győrött, Miskolcon, Pécsett, Tatán, Diósgyőrben. Ózdon, Edelónyen, Orosházán, Békéscsabán, Mezőkövesden és Szentesen. A párt jelöltjei: Payer, Peidl, Miakits, Vanczák, Farkas, Radi, Rothenstein Mór, Hogy Garamit felléptetik-e, abban még nem döntöttek. ® •«* Diákbálon A Lloyd termeit — ahol máskor komoly é$ tiszteletreméUó urak szoktak feketekávézni, kártyázni cs politizálni ~~ vagy lányok és frakkos urak táncolnak cs unatkoznak, — tegnap este ünnepélyesre díszítették. A nagy tükör elé rivaldát rögtönöBtek. a plüssdiványokat a sarokba tolták, a torom közepére székeket állítottak és úgy este nyolc óra után íehérkokárdás rendezőbizottság foglalt helyet a bejárat előtt. A diákok, akik máskor ilyen tájba u már aludni készülnek, fontoskodó arccal, élesre vasalt nadrágban, kemény gallérban, fekete nyakkendővel, a lányok nagy rózsaszín szalagokkal a hajukban, formás lábaikat »érvényre juttató« kacér kis szoknyákban, egy-egy szigorú mama gardirozásával; — lebegtek be a terembe. A .diákok bálázták tegnap este a Lloydban. a felsősök, a közéüösök és alsósok, akik erre az estére szabadságot kaptak a tanári konferenciától és most, a farsang utolsó napjaiban, ők is mulatni akarnak. Kilenc óra tájban, amikor már mozdulni sem lehetett, a szűk kis •helyiségben, a karzat roskadásig zsúfolva, ülőhelyről szó sem lehetett — végre szétnyílt a rivalda függönye és megkezdődött az előadás. A műsor mindvégig bájos volt és a drukkoló »művészek« sok-sok lelkes és őszinte tapsot arattak. Legjobban tetszett a három hollandi menyecske tánca, oly annyira, hogy a dübörgő és viharos tetszésnyilvánitásra a boldog, kipirult arcú lányoknak mogkellett ismételniük. Mikor az utoisó számok után elhalkult a taps — a székek villámgyorsan eltűntek a teremből. A máskor rettegett szigorú tanár urak kedélyes mosolygással nézték a tanítványok kiruccanását, Erre az es-. téré megvolt engedve a cigarottázas is és a kis rövid nadrágos fiuktól, fel a csokros nyakkendőjü felsősökig mindenki előkelőén szívta a »viznyomásos préseket«, avagy a kellemes aromája »macedonskit«, elegáns, még a legszenvedélyesebb dohányost is megszégyenítő világfi'as kéztartással. A jámbor papák jnéltán elcsodálkozhattak az ö »modern« fiaikon. A tánc, a hangulat mindinkább emelkedetté vált és mindenki mámoros, boldog volt. A fiuk éjfél tájban nagy zajjal, robajjal bevonultak az étterembe és a leghidegebb angol lordot is lepipáló fölényességgel rendeltek vacsorát. Egyesek eláztak a titokban 1ckortyogatott pár pohár bor hatása alatt, volt aki hat üveg szódavizet ivott meg egyiiltében. Ezt a bravúrt lelkes hurrá-val ünnepelték. Őent a teremben a lányok állandóan kisebb számban voltak, mint a fiuk és igy táncos nélkül senki sem maradt. A diák-bál jövedelmét a nyári vakációban tart3udó három hetes tanulmányi kirándulás kiadásaira fordítják. T. Ä beogradi parlament és a magyar szervezkedés Az ülésteremben a házszabéiyvita folyik, Staics Uros dr. a földmüvéspdrt hivatalos szónoka támadja a kormányt, a padsorok félig üresek, a képviselők legnagyobb része a klubhelyiségehben van. A demokrata és radikális klubokban zajos élet folyik. A képviselők csoportokban tárgyalnak, vitásnak miniszterek állnak egy-egy csoport közepén, néhány honatya rcndithetlen nyugalommal ir, hosszú kutyanyelveken. A Bácsmegyei Napló munkatársát az ismerős vajdasági képviselők kérdésekkel halmozzák el. Mi újság a Vajdaságban? a lap rói kérdeznek és főleg és sürgetően, a magyar pártról. A demokrata klubban Mátics Ivó, a subotica kerület képviselője mondja el, hogy a detnokratapárf a napokban foglalkozott a nemzeti kisebbségek, igy elsősorban a vajdasági magyarság és németség kérdésével. A demokrata klub hetekkel ezelőtt egy nemzetiségi bizott ságot választott, Kukovec dr, Setyerov és mások a tagjai, azzal, Iliogy tanulmányozza a nemzeti kisebbségek kérdését és javasla tokkal forduljon a klub elé. Ez a bizottság azonban eddig érdemleges munkát nem végzett. Mátics Ivó a legutóbbi ülések egyikén felszólalt és a klub figyelmét ráterelte erre a fontos kérdésre. Konkrét javaslattal is előhozakodott. Azt javasolta, hogy a klub hívjon össze a Vajdaságban egy konferenciát, amelyre meghívnák a Vajdaság tekintélyesebb demokratapárti polgárait. Ott a kongreszuson tárgyalják meg ezt a kérdést és dolgozzanak ki javaslatot a további áliásfoglalást illetőleg. A klub Mátics indítványát elfogadta. Több vajdasági képviselő is jött be közbe a klubba, Vuletics János dr. Setyerov Szlávkó dr. és a beszélgetés folyamán kitűnt, hogy a pártban egyelőre nincs 5 egységesen kialakult vélemény a magyar szervezkedés kérdésében. Van egy áramlat, amely a magyar szervezkedést nem nézi rokon szemmel. Ezek azzal érvelnek, hogy az egységes magyar párttal könnyű lesz majd kooperálni, annak idején... Mások viszont azt mondják, hogy a magyaroknak a fennálló pártok keretein belül kellene elhelyezkedni. Az érvelések — ez általában minden pártbeli politikusra vonatkozik — a legkülönbözőbbek. Komoly érveket hallunk ez, vagy az álláspont mellett, kapcsolatok elevenitődnek fel és — ami meglepő és szomorn is — fenyegető hangok is hallatszanak. „Nincs nemzetiségi elnyomás az SHS. államban nincs szükség nemzetiségi pártra“ — ez a leggyakrabban felhangzó érv. „A magyarok a maguk magatartásával határozzák meg, hogy az államhatalom, milyen magatartást tanúsítson velük szembe“. Ha a magyarok nemzetiségi aiapon szervezkednek, úgy az országos pártok is nemzetiségi alapra helyezkednek". Valaki ezt mondta: Nemzetiségi elnyomás ellen, az államhatalom akaratával szemben nincs védekezés. Minden államnak módjában áll a külföld előtt azt bizonyítani, hogy nemzetiségei egyenjogúságot élveznek". Voltak akik a magyarok szempontjából is tudták nézni az eseményeket. Ezek, ha nem is rokonnyilatkoztak a magyar szervezkedésről. A radikálisok hivatalos véleménye, éppúgy, mint a demokratáké, még nem alakult ki. A klub Pro» dánovits Zsivko dr-t bizta meg, hogy a vajdasági nemzetiségi kérdéssel foglalkozzék. A radikálisok főleg a Bácskában, már hetek óta agitálnak a magyarok és a németek között. Az agitáciös gyűlések hangulatából következtetéseket vonnak le és arra alapítják véleményüket. A párt különben sokkal tovább tart a demokratáknál. Átérzik, hogy a Vajdaságban milyen nagy jelentősége van a nemzeti kisebbségek kérdésének. Azzal érvelnek, hogy a párt az alkotmány alapjára helyezkedik s a kisebbségek sérelmeinek orroslására hajlandó mindenkor eleget tenni. A szervezkedés ellen ott főleg célszerűségi okokat hoznak fel. A magyarság érdekeinek szempontjait vizsgállak. A radikális párt egyébként rövid időn belül komoly akcióra kerül, hogy felvegye az érintkezést, a vajdasági nemzetiségek vezéreivel. Ezeket az impressziókat szerezte munkatársunk a parlament két legnagyobb klubbjáhan. A folyosón találkozott Sztojkov Mózessel, a bácskai alispánnal. A kővetkező percekben, már folyt a vita a vajszenvvel, de legalább megértéssel I dasági magyarság problémájáról, Visszaöfasitoífák az erdélyi magyar képvisetojelolésekef Az erdélyi magyarságnak kiábrándító szenzációja van. Vasárnap kell.tt a jelöléseknek megtörténni a képviselőválasztásokra. A kinevezett választási elnökök a magyar jelölteket erőszakolt ürügyekkel visszauiasilották, A választási küzdelmet eddig nem zavarta meg semmi. A magyar pártok szabadon szervezkedhettek, a gyülekezési szabadságukban nem voltak korlátozva. Az állatni és közigazgatási hatóságok soha seho' nem ava.koztak be a magyarság politikai szervezkedésébe. A képviselő jelölések eredményét lázas érdeklődéssel várta a választó polgárság, de legfeszültebb figyelemmel az ezutlal először aktivitásba lépő magyarság. Erdélyben Nagy- Románióhoz csatolása óta két váiasztás volt és mindkét alkalommal zokon vették a magyarságtól a román politika vezéiférfiül, hogy miért maradnak passzivitásban. Most, hogy végre rászánta magát a magyarság alkotmányos jogainak gyakorlására és a képv selőválasriásban való részvételre, azokat a vészhireket, hegy a választási elnökök találnak majd formahibákat a magyar képviselőjelöltek visszautasítására, nem akartuk hinni. A liberális párt vezérférfiai és a kormány tagjai annyiszor hangoztatták, hogy örvendenek a magyarság akciöbalépésénck, melylyel Európában a magyarságnak a román parlamenti életben való részvételét demonstrálhatják, hogy már a román államérdek szempontjából is hihetetlennek tartót uk azokat a jóslatokat, hogy a magyar képviselőjelöléseket vissza fogják utasítani. S most az történi, hogy a jelölteket kivétel nélkül mindenütt visszautasították. Hogy milyen indokolással, arról tegyen tanúságot egy-két példa. A szatmári magyarság Koős Károlyt, a kalotaszegi szervezkedés kitűnő megindítóját jelölte. A választási elnök visszautasította jelölését, mert az ajánlási ivén Koős neve két ć-val, az egyik mellékleten pedig egy ó-val van irva. Nagyváradon a magyarok Wilier József dr. jelölték. A jelölést visszautasította a választási elnök, mert Wilier Józsefet egyszer polgármesternek, egyszer nyugalmazott polgármesternek tiintetik fel. Szálúidon Kotzó Jenő dr. nagyváradi ügyvédet jelölték. A jelölést az elnök vissz utasította, mert Kotzó államellenes magatartást tatmsit. Nem is kellett nagyon találékonyaknak lenni a választási elnököknek, hogy ilyen ürügyekkel vissza utasíthassanak minden magyar jelöltet. S akit a választási elnökök visszautasíthatnak, azokra nem történhetik szavazás. A választási elnökök intézkedései ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ugyanígy bántak el különben a sváb jelöltekkel is. Módoson Mutli Gáspár dr. jelölését a választási elnök elfogadta. Erre lemondatták az elnököt és másikat neveztek ki helyette, aki formahibákra való hivatkozással visszau'ásította a már egyszer elfogadott jelölést. Más helyen a választási elnök nem fogadta a jelölést csak déli egy óra után. Ekkor visszautasította azzal, hogy elkésett. A csalódás első izgalmában a magyarság köréből az a kívánság hangzott fel, hogy teljes passzivitásban kel! maradniok s a magyar nemzetiségű szenátor jelölteknek jsws&zű kell lépniük. Előreláthatólag a magyar szász és sváb nemzetiségiek mindenütt az ellenzéki listára fognak szavazni, hogy megtorolják ezt a példátlan erőszakoskodást és brutális jogfosztást. Egész Erdélyben izzóvá vált a hangulat.
