Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-13 / 72. szám
2. oidai. BACSMEGYEI NAPLÓ 72. szám. Huszonhat pályázó jelentkezett a suboticai főrabbi állásra A suboticai izr. hitközség előlárósága pályázatot hirdetett a megüresedett főrabbi állásra. A pályázat március 1-én járt le és meglepő eredménnyel záródott, amennyiben sokkal nagyobb számú pályázó jelentkezett, mint amennyire számítani lehetett. Nem kevesebben, mint huszonhatén adták le pályázatukat a suboticai zsidó hitközség főrabbi ál« iására. — Van a pályázók közül ausztriai, romániai — a legtöbb magyarországi, szlovenszkói is szép számmal, cseh, sziléziai, sőt van egy pályázó Dániából is. Az SHS királyságból négy pályázó jelentkezett. A pályázók névsora a követ kező: dr. Deutsch Emészt, Karánsebes (Románia), dr. Lewin Móric Wien (Ausztria), Heinrich Hillei Weísz, Somorja (Szlovenszkó), Go’dberger Izidor, Tata (Magyarország), dr. Linksz Izsák, Deveeaer (Magyarország), dr. Kun Lajos, Jászberény (Magyarország), dr; Urbach Henrik, Zemun (SHS), dr. Schönfeld Adolf, Besztercebánya (Szlovenszkó), dr. Márk J. Ábrahám, Biala (Szilézia), dr. Neumann József, Déva (Románia), dr. Fried Lázár, Avarfelsőfalu (Románia), dr. Silberfeld Jakab, Békéscsaba (Magyarország), dt. Müller Móric, Leipa (Csehország), dr. Grosz Manó, Kun-Szent Márton (Magyarország), dr. Bernáth Miklós, Budapest (Magyarországé dr. Pap Lajos, Brassó (Románia), dr. Grünwald Illés, Csáktornya (SHS), dr. Fischer Leopold, Daruvár (SHS), dr. Krausz Ignác, Körmend (Magyarország), dr. Lázár Dénes, Budapest (Magyarország),dr. Setrwwger Lázár, Eger (Magyarország), dr. Guttmann Simon, Szentes (Magyarország), dr. Gerson József, a jelenleg Suboticán működő érdemes főrabbi, Liebermann Manó, Budapest (Magyarország), dr.Winkler M. Sz-, Kopenhága (Dánia) és dr. Spira Salamon, Miskolc (Magyarország). A beérkezett huszonhat pálya zatot a hitközség elöljárósága, amely erre az alkalomra a hitközr ség egyes előkelő tagjaival kiegészíti magát, beható vizsgálat alá veszi és a pályázók közűi az arra érdemesnek talált három négy pályázót próbaszónoklatra hivja meg. A próbaszónoklat után történik mega jelö.és a főrabbi állásra, ha a pályázó olyan, aki a hitközség igényeinek minden tekintet ben megfelel. A főrabbit a hitközség összes ségé, az úgynevezett nagygyűlés választja meg és igennel, vagy nemmel szavaznak le. A főpap csak akkor tekintetik megvélasz tottnak, ha valamennyi szavazat kétharmada reá esett. Hazavágyédik a volt német trónörökös WieringenbőJ Oelsbe — Igénytelen családi élet köztársasági alapon — A Bácsmeqyei Napló németországi munkatársától — Braun bácsi a halál pituarában Irta: Tamás Istuőn Braun bácsi, akiről még többször fogsz hallani ezen a helyen, nyájas olvasóm, akinek furfangos elmélkedéseit, megdöbbentően előrehaladott, logikus világszemléletét, politikai álláspontját és más nagyíontosságu, rád nézve tanulságos mondásait, azonkívül apró-cseprő, ügyeit gyűjtöttem össze okulásodra, egy mogorva, házsártos öreg ur, akinek két sötét, barátságtalan szobája közül a kisebbiket én lakom már közel három hónapja. Braun bácsi igen szeszélyes, kiismerhetetlenül változékony természetű ember. Örökös perpatvarban, viszálykodásban é] töpörödött', sovány kis feleségével, egy ijedős, folyton nyögdécselő, Őszes hajú aszszonykával, aki már csak sóhajtozni és bánatos vigasztalásokat tud adni a néha be.tévedő Ismerősöknek. Ám ne hidd, kedves olvasóm, hogy Braun bácsinak nincsenek jő tulajdonságai is. Braun bácsi, leszámítva mérges, dübörgő kitöréseit, ' fanatikusan vallásos ember.. Elsők között Berlin, március A német közvéleményt nagy meglepetés érte: annak a monarchista puccsnak a vezéralakja, amely éppen most két éve olyan nagy izgalomban tartotta Németországot és amely a birodalmi kormányt márólholnapra menekülésre kényszeritette, az országot pedig egy 12 napos általános sztrájk veszedelmeibe döntötte, — Kapp titkos tanácsos levelet intézett a birodalmi főtörvényszékhez, amelyben hajlandónak nyilatkozott arra, hogy az ellene meginditott. hazaárulási por-tárgyalására megjelenik svédországi azilumából. Jól informált körökben határozottan állítják, hogy Kapp — a volt német trónörökös egyenes kívánságára irta meg levelét, amelyben kijelenti. bogy hajlandó magát a bíróság rendelkezésére bocsájtani. A volt trónörökös ugyanis — az «unentwegt« és mindenárcm-monarchis: ták nagy bosszúságára — jelentős változáson ment keresztül. A volt német trónörökös, aki tvieringeni önkéntes, számkivetettségének magányában gyógyfcovátSKw dásra adta magát, ennek az unaloműzésnek is leszakíthatta a virágait és ellenállhatatlan erővel jelentkező honvágyában levelet irt Zorn egyetemi tanárnak, akinek . valamikor ,Bonnban hallgatója volt. Azzá 3 hitvallással lepi meg ebben a levélben a volt trónörökös Németországot, nem utolsósorban és és nem éppen a legkellemesebben a legitimistákat — hogy nem lehet immár vita tárgya, monarchia vagy köztársaság, mivel hogy a weimari nemzetgyűlés lehet látni az imaházban péntek esténként megrokkant, hajladozó alakját a hívek zsolozsmázó, alázatos se regében. Az iromba, kusza rendszertelenségben épült házban mindenki az ő éles, rettentő, mindent maga alá gyűrő befolyása alá került és jaj a bátor ellenszegülőnek. Az ilyen szerencsétlen egyéneket- irgalmatlanul kitúrta. Hatalmának korlátlan volta abban keresendő, hogy már huszonkét éve lakja a két vizes , hámló-falu szobát siránkozó, hallgatag feleségével. Gyermekei is itt jöttek világra, innen széledtek el mindenfelé és kikerülve apjuk kemény, hiríelensujtó kezei alól, bizony megfeledkeztek a szigorú, lármás öreg úrról. A napokban aztán csodálatos valami történt. Braun bácsi, az izgága] veszekedős »Braun ur«, csöndes, jámbor, nyájas emberré lett. Megbékéljen jár fel és alá szobájában, nem dobja ki látogatóját, ha sáros lábba! megy rá a lilastráfos szőnyegre, vagy uram isten! — zajos csörömpöléssel, hirtelen vágja be maga mögött a rozoga konyhaajtótv Braun bácsi három nap óta kedves, előzékeny és udvarias minden- kapni sem merő feleségéhez, többsége a köztársaság mellett nyilatkozott. . Már pedig a népre bármilyen államforma áldásos lehet, ha egyszer á nép többsége helyesli és alkotmányába foglalja. A levél a munkásság feló való hajbókolással végződött: nincs — úgymond — az az államforma, amely a munkások többségének bizalma nélkül tartósnak ígérkeznék. Ezt a levelet csakhamar követte egy másik, amely arról elmélkedik, hogy minden korszaknak megvan a maga arculatja és hogy azokon, akik maradiak, végiggázol a történelem szekere. Tetézte aztán a meglepetések sorozatát az a hír, hogy a volt trónörökös is beáll legközelebb az emlékírók sorába, hogy a világot a nagy összeomlásról való személyes tapasztalataival és vélekedésével megismertesse. Mi sem természetesebb, mint hogy a volt német trónörökösnek arra. a mindezek után hangoztatott kívánságára, hogy engedjék meg neki a visszatérést, hazájába, ahol Geisten, sziléziai kis kastélyában »igénytelen cPáMdi életet akarna felesége és gyermekei oldalán élni«, a haloldali pártok részéről az a felelet, hogy a visszatérést sokkal inkább akadályozza az antant bizalmatlansága, mint a német kormány jóindulathiánya. Meg kell tudniillik jegyezni e helyütt, hogy a volt trónörökössel szemben nem áll fenn hivatalosan számkivetési határozat. A német köztársaság vezetőemberei különben eddig mindig tartózkodtak minden olyan lépéstől, amely a császári Csákihoz. Sőt! egypár megszorult adósának nagylelkűen elengedte a tartozását. Igaz ugyan, hogy ezek a tartozások sohasem rúgtak öt-tiz dinárnál többre és rendszerint a szomszéd ácsmester, vagy az épület első frontján lakó füszernagykereskedőékhez járó mosónő vették igénybe kölcfeöneit. Ennek a rendkívül csodálatos megjavulásnak senki sem tudta okát adni és a házban értetlen álmélkodással latolgatták az esélyeket. A változás oka, amit csak én tudok, a következő: Braun bácsi a múlt éjjel szörnyen uyugtalnnkodott. Minden szó, sóhajtás beszűrődött hozzám és az ijesztő nyögésektől, kiáltozásoktól én sem tudtam aludni.. Egyszercsak rettentő hörgéssel, borzalmasan, mint egy végső agóniában, görcsösen rángatózni kezdett. Fuldoklóit, sovány testét rázta s kínos, hasogató gyötrelem és én ijedt kíváncsisággal,' a nehéz, fülledt levegőben, lestem, mi történik odaát. Braun bácsi, magához térve, beszélni kezdett halálra rémült, muklád bármelyik tagját valamiképp mártírrá avathatta volna. Hivatalos helyen nem nagyon hajlandók az »igénytelen raeghuzódást,« szó szerint venni. Azt mondják, bármilyen eltökélt szándéka volna is a volt trónörökösnek, hogy visszavonult* ságban töltse oelsi napjait, mégse volna elkerülhető, hogy csakhamar teljes mohósággal vetnék magukat. Oels remeteségére mindazok, akik legitimista vágyaik számára benne keresnék a kristályosítót. Nagyon vegyes a hatás, amelyet 3 volt trónörökös levelei a jobboldali pártokban gyakorolnak. A szélsőjobb bon levő német nemzetiek, akik nem igen látnak túl az orrukon, egyenesen meg vannak döbbenve és zavarodott hallgatásba merülnek: Itt nagy a készség rá. hogy elforduljanak a trónörököstől, aki a köztársasággal való kacérkodásában ennyire elvetette a sulykot. Egészen más a, benyomás, amely a német néppártnak, a monarchista mozgalom megfontoltabb szárnyának az eljárását .irányítja. Vezérük, Stresemann, egyszeribe a helyzet magaslatára emelkedik, amikor a volt trónörökös leveleiről a sajtóban nyilatkozik. Ftivclahangon kéri a német közvéleményt, ne Ítéljen a trónörökös tetteiről, amikor az ilyenekre a történelem tanulságai szerint a legtöbb1 esetben rácáfoltak a későbbi uralkodó cselekedetei. Stresemann, a politikus, odáig megy, hogy még konzervatív voltát is tagadásba vegye a volt trónörökösnek. Még jellemzőbb az a megállapítása, hogy a volt trónörökös gondolkodása ellentétben van azzal a felfogással, amely a zsidó származásban már ezért is támadni valót talál. Hogy ezek a ravasz stratégának meghozzák-e azt az ered "lényt, hogy a volt trónörökös népszerűsítését egyengessék a most még meglehetősen tartózkodó német közvéleményben, majd elválik. Biz nyosnak csak az látszik, hogy az oelsi kastély nem egyhamar válik egy »csöndes családi élet« színhelyévé. A néniét közvélemény feszült érdeklődéssel várja az ország további sorsára döntő befolyású fejleményeket. — Róza... én most meghalok.. - mein Geld... a dinárok,,. a tartozásokat te hajtsd be ... (itt hörgésbe fűlt, szaggatott hangja) a Klára nénitől... meine fünfzen Gulden ...a Ferenc kocsistól öt dinár jár..? és a szalmazsákban is van nyolcvaii dinár... menj el a Starthoz., „ Csak a Starkhoz... ő a legolcsóbban temet el... ismer már régóta Braun bácsi elhallgatott. Sípolva, makrancos akadozással fujódott melléből a hang és én megilletődve parentáltam el magamban az öreg urat. Reggel, mikor már biztosra vettem, hogy egy sirdogáló özvegyet találok, majd bent halott férje mellett, legnagyobb meglepetésemre — nyugodtan itták a kávéjukat. Halkau, elgondolkozva kortyogatták lefelé ég nem értették meg, miért bámészkodom látott szájjal rájuk. Szóval, Braun bácsi nem halt meg, csak — megváltozott. Alázatos, szelid öreg lett a dölyfös, perlekedő »Braun ur«--ból és heve*, vitáink alkalmával — bármily hihetetlenül hangzik is — mindég nékem engedi át a dicsőséget. Braun bácsi a halál pitvarában’ járt és megintette őt az Ur kaszás szolgája ..i
