Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-10 / 69. szám
69. szám. BACSMEGYEl NAPLÓ 7. oldal cia csapatok ellen. Ezzel szemben a tanuk, kiknek kihallgatása két napig tartott — terhelőén vallottak. A düsseldorfi haditörvényszék kedden hozta meg az Ítéletet, mely szerint Voegelin Frigyest három évi fogházra, Kohlhaas hadnagyot két évi, hét vádlottat 18 havi, tiz vádlottat egy évi fogházra ítéltek, kettőt pedig felmentettek. A szapora németek A francia diplomaták győzelme és a francia anyák veresége a németekkel szemben Franciaországot már a háború előtt fenyegette az elnéptelenedés veszedelme. Franciaországban a születések száma 1921 második felében 24.522-vel haladta meg a halálozásokét és igy visszaesést jelent az év első felével szemben, amikor 27.489 volt a születések többlete a halálesetekkel szemben. Németországban 1921 első hat hónapjában 569.000-rel haladta meg a születések száma a halálozásokét, és 1922 második felére nézve még nincsen lezárva a statisztika, de a becslés szerint a második félév mérlege jó egynétfány ezerrel kedvezőbb az első félévénél. Franciaországban tehát az egész esztendős természetes népszaporulat nem több 52.000 léleknél, mig Németországban 740.000 lélek. A francia politika minden erőfeszítése ellenére, a német anyák 690.000-el több uj németet produkáltak, mint ahány uj iranciával szaporodott a gall köztársaság lakossága. Németország tehát alig egy év alatt. „behozta" több mint egyharmadát annak a francia nyereségnek és annak a német veszteségnek, amelyet Elszász-Lotharingiareannektálásajelentett. Franciaországnak legalább minden harmadik évben kell reannektálni egy EIszász-Lotharingiét, ha lépést akar tartani Németországgal. MOZAIK. 4H Braun bácsi, aki tizezerszer nyelte ie a tojást . . . — Budapesti levél — EgyAréna-uti kávéházban nagyszámú közönség jelenlétében tartotta kedden este ötvenéves művészi jubileumát Braun bácsi, a bűvész. Kartársai közül sokán léptek fel a tiszteletreméltó artista sok éves jubileumán és a közönség mély áhítattal nagy lelkesedéssel hallgatta a szereplőket, de a legjobban Braun bácsira volt mindenki kiváncsi. Az est‘hőse öreg kopott ferencjóskában, ráncos arcán a lámpaláz látható jeleivel beszélget velem. — Előbb voltam Volkssänger a Perien bei Brüder Neumann a Posthalléban. Azt nem tudja hol volt? Kérdezze meg otthon den grosspape, wo die Posthalle war... O emlékezni fog rám... Megígérem Braun bácsinak,hogy még ma megkérdezem a nagypapámat, hogy emlékszik-e a jubilánsra. — A pályán, az enyém karrier akar hallani? — érdeklődik izgatottan Braun bácsi. — Hát előbb Volkssänger, aztán der direktor von Gyapju-utcai német szinház meglátott a Neumannéknél és elvitt hozzá. Ich habi Rabbi de Santos játszott az Uriel Akosztában. Ismer maga azt? Később der Újházi játszotta. Der Gottselige... Akkor kimentem nach Ausland. Felléptem a Burgtheaterben és in Deutschland überall. Akkor jutottam a Münchener Hoftheaterhez és bin dort geblieben egész mig nyugdíjaztak. Eintauzendneinhundertfünf újra hazajött a Pest és lettem bűvész'... Felléptem mindenütt. Sie haben mich gesehen? Úgy? Csinálom a kunsztot a kártyába és a tojást, was ich lényé lek... Látott? Mióta itt vagyok a Pest majdnem mindennap fellépek auf der Bühne... Hirtelen kiszámítom, hogy a bácsi közel húsz éves bűvész-pályafutása alatt legalább tizezerszer nyelte le azt a bizonyos tojást... — Engem ismer minden Hund, — folytatja Braun bácsi. — Mindig hívnak zu vornehmende Häuser. Minden grófok előtt bemutattam a büvészetet. Az Apponyinál, und beim gnädigen Andrássy is csináltam telepatikus kártyamutatványt... Braun bácsi itt abbahagyja „karrierje" folytatását, mert az 5 fellépése következik. Idegesen csomagolja össze a büvészkártyákat. — Egy kicsit izgatott vagyok... — mondja őszintén. A többiek már siettetik. — Komm schon Braun bácsi. . . A pódiumon az artista egyesület egyik választmányi tagja beszédet tart az ünnepekhez, aki meghatódottan hallgatja az érdemeit méltató szárnyaló szónoklatot. Nagy taps. Braun bácsi válaszol. A beszéde elején bocsánatot kér, hogy nem túl jól magyarul, de, akkor, amikor ő született nem igen beszéltek Pesten magyarul. — Ja, ja, helyesel egy öreg honpolgár az egyik asztalnál. Az ünnepi beszéd poénja az volt, hogy Braun bácsi meghívta a közönséget a százéves jubileumához is. Azután következtek a kártya mutatványok, amelyek a közönség körében nagy tetszésre találtak. Sajnos, a tojás nem szerepelt a jubileumi estély műsorán. Talán azért, mert Braun bácsi félt, hogy a nagy izgalomban tényleg lenyeli a tojást. Minden nagyon szép volt ebben a csikágói ezüsttükrös kávéházban, csak a kijáratnál álló főpincér szólt rám szigorú hangon: — Tetszett fizetni? Ez egy k,issé megzavarta jubileumi hangulatomat. KÖZGAZDASÁG A csehek nem engednek A napokban megírtuk, hogy a suboticai kereskedők nemrégiben delegációt küldtek Prágába azzal a megbízással, hogy a csehkorona hirtelen feljavuló kurzusa következtében előállott . fizetési nehézségek ügyében tárgyalásokat kezdjen a csehszlovák gyárakkal és igyekezzen velük olyan megállapodást létesíteni, amely lehetővé teszi az itteni kereskedőknek, hogy adósságaikat minden nagyobb üzleti megrázkódtatás nélkül rendezhessék. A delegáció, mint értesünk, tárgyalásait már megkezdte a csehszlovák gyárosokkal és egyéb hitelezőkkel, de egyelőre minimális eredményt tudott csak elérni. A csehszlovák hitelezők nagyrésze ugyanis nem hajlandó semmiféle koncessziókra és fentartják a csehszlovák korona kurzusának megfelelő követeléseit s suboticai kereskedőkkel szemben. A delegáció csupán néhány gyárral tudott kielégítő megállapításra jutni, amely 20—25 százalékos engedményeket tettek. A suboticai kereskedők, akikre nézve a csehszlovák hitelezők magatartása súlyos csapást jelentene, felszólították a delegációt, hegy az eddig még semmiféle megegyezésre nem hajlandó csehszlovák cégekkel, kezdjenek újabb tárgyalásokat és kövessenek el mindent, hogy leg' alább olyan mérsékelt engedményeket tegyenek, amelyek alkal masak arra, hogy tartozásaikat minden kellemetlen, üzleti zav» rok nélkül törleszthessék. Arra az esetre, ha delegáció tárgyalásai sikertelenül végződnének és a csehszlovák hitelezők minden méltányos megegyezési plattformot elutasítanának, sőt követeléseik behajtását a legszigO' rubban végrehajtanák: a suboticai kereskedők elhatározták, hogy retorziv lépéseket tesznek. A helyi kereskedők közül mindazok, akik üzleti összeköttetésben voltak a csehszlovák cégekkel, egyezséget kötöttek. Az egyezség szerint azokat a csehszlovák cégeket, amelyek nincsenek tekintettel az itteni kereskedők üzleti helyzetére és adósságaikat peres utón igyekeznek behajtani, bojkottálni [fogják. A megállapodás értelmében, az a kereskedő, aki bojkottált cégektől árut rendel, vagy velük bármiféle üzleti öszszeköttetésbe lép, 50 ezer dinár büntetést tartozik fizetni. Valószínű, hogy ez a retorziós szándék jobb belátásra bírja majd a csehszlovák gyárosokat, akik végül is nem lehetnek teljesen közömbösek legnagyobb és legintenzivebb piacuk jogos és minden tekintetben megfontolandó követeléseivel szemben. — Jugoszláv kiviteli és behozatali vámtarifa pontos német fordítása most került sajtó alá. A könyv április hónapban jelenik meg. A vámtarifában beálló változásokat a Merkur vámszaklap közli oly módon, hogy a vámtarifa alapján minden áru vámja és a mellékilletékek még az elvámolás előtt pontosan megállapítható. A könyv megrendelhető a Minerva nyomda r. t.-nál Subotica, postafiók 45. A föld ára és a dollár. Nyíregyházáról írják : Az Amerikából hazatért tiszántúliak nagymennyiségű dollárral árasztották el Szabolcs vármegyét is. A valamikor szegény emberek, hazatérve, dúsgazdag nábobok lettek. A néhány tízezer dollár sok-sok milliót jelentett magyar koronákban. Most Szabolcsban nem koronákban, hanem egyenesen dollárokban megy a vásár. Dollárokat kér az eladó, dollárokkal fizet a vevő. A szabolcsi föld értéke igy koro-, nákban átszámítva,horribilis nagy-, ságra emelkedett. Pusztadoboson a napokban az Amerikából hazatért dolláros magyarok 140 dollárt adtak a íö!d holdjáért. Ez a dollárösszeg a mai számítás szerint körülbelül 90.000 magyar koronának felel meg. Az eladott húsz hold földért igy csaknem kétmilliót kapott az eladó. Bácskában még nerü számolnak dollárban, de a föld ára már itt is 90—120,000 jugó korona, ami körülbelül 300—400 dollárnak felel meg. Az amerikai lapok 50- 60 dollárért hirdetnek eladó földeket. A Duna-Majna csatorna. Megáilapitható, hogy az utódállamok közvéleménye nem tanúsít megfelelő érdeklődést a nagy viziut iránt, mely most kiépülőben van a Fekete és az Északi tenger között. Ennek oka bizonyosan az is, hogy ez a közvélemény nem látja még azokat a konkrétumokat, melyek közvetlenül a saját'érdekeltsége körébe esnek. Holott maga az a tény, hogy a Duna- Majna csatorna egyike az embe^ riség legnagyobb ilyen természetű müveinek, fölkelthetné a figyelmet. Hiszen azt lehetne mondani az európai szárazföld Szuezicsatornájaépül a Majna és a Duna közt, hogy azok a szállítmányok, melyek eddig a Fekete tengerről a Dardanellákon át, az európai nyugati szárazföld megkerülésével mentek az északi tengerre, most a Dunán át jussanak a Rajnára gs onnan az Északi tengerre. Az uj csatornának döntő gazdasági fontossága lesz az S. H. S. királyságra. Ézen bonyolítják majd le a tömegáruk szállítását Németországból s Németországba. A vas fuvarja Essentől Beogradig 54 százalékkal lesz olcsóbb, mint ma s a gabona Beogradtól Nürnbergbe a mainál 69 százalékkal olcsóbb fuvarra! jut. Romania gazdasági krízise. Uj-Románia gazdaságának főproblémáiról és fejlődéséről eddig a román Nemzeti Bank évi jelentésében kapott összefüggő áttekintést a külföld. Innen magyarázható az a felcsigázott érdeklődés, mellyel a keleteurópai kérdés gazdasági és pénzügyi szakértői Nemzeti Bank ez évi jelentését is várták. A jelentés nagyban meg is felelt a várakozásoknak, A Nemzeti Bank szerint a gazdasági krízist a lei leromlása okozza. A külföldi kritika ezzel szemben annak a nézetnek ad kifejezést, hogy a valuta leromlása csak kisérő jelensége a termelés és a kivitel hanyatlásának. Megállapítja a külföldi kritika azt is, hogy Románia gazdasági krízisét a kereskedelmi mérleg passiv volta, az agrárreform végrehajtáséban megnyilvánuló kapkodás, a tőkehiány s az a sovinista szellem okozza, amely a gazdasági életben is megnyilvánul. ROSSUA-FONCIERE biztositő- és viszont biztositő társaság. Az SHS. Állam legnagyobb nemzet! intézete. Fiókigazgatóing: Subotica (Hitelbank palota)
