Bács megyei püspöki körlevelek, 1928
— 36 — tesz semmit, ami az Evangélium elveivel nem volna összeegyeztethető. A kath. akció szervezeteiben a tagok tanulják meg tisztelni az isteni és állami törvényt, szívjanak magukba valódi igazságszeretetet mindenki iránt és ápolják a legőszintébb szeretetet az Egyház, hazájuk és nemzetük iránt. A lelkipásztoroknak és papoknak egyáltalában, mint a katholikus akció lelki vezetőinek, nagyon kell erre ügyelniük és éber figyelemmel őrködniük afölött, hogy szervezeteink ne fajuljanak el közönséges világi egyesületekké és ne vesszen ki belőlük a katholikus akció szelleme és katholikus jellege. Az egyes szervezetekben pedig egymáskö- zött csak azon nemes versengésnek szabad tért hódítania, amelyet sz. Pál igy fejez ki: „Aemulamini charismata meliora11 vagyis hogy ki fog több jót tenni a katholikus és nemzeti ügy érdekében. Azért kell, hogy egyesületeinktől távol legyen minden túlzott büszkeség vagy önzés, nem szabad semmi feltűnési vágynak lennie, hogy ki jobb katholikus; ne legyen semmiféle olyan törekvés, amely a másikat a katholikus ügy érdekében kevésbbé hasznosnak vagy szükségesnek akarná feltüntetni, vagy a másikat el akarná távolítani a kath. akció köréből. Azért a katholikus akció szervezetei ne lépjenek föl a világ előtt egyik a másik nélkül, vagy a másik mellőzésével, legkevésbbé ped,g egymás ellen, hanem együttes munkával, testvéri szeretettel, egyetértéssel működjenek közre a katholikus akció nagy céljának elérésében. Ez irányban fontos feladat jut nektek, papoknak, a kath. akcióban: mint lelki vezetők törekedjetek odahatni, hogy a kath. szervezetekben vagy azok között ne legyen nézeteltérés vagy viszálykodás; ha ilyen az egyesek gyön- gesége vagy rosszakarata folytán mégis felütné a fejét, úgy tegyetek meg mindent, hogy azt le- csendesitsétek, kiküszöböljétek és nehogy közü- letek is valaki tovább szítsa azt. Csak így fognak a kath. szervezetek hozzájárulni ahhoz, hogy a kath. akció révén Krisztus szellemében megújuljon népünk és hogy elégedett és boldog legyen. A papok is állampolgárok, azért minden pap szabadon gyakorolhatja az állami törvény által nyújtott jogait és zavartalanul teljesítheti kötelességeit, amelyeket a törvények szabnak reá, mint állampolgárra; tehát szabadon foglalkoz- hatik a szó tágabb értelmében politikával is. A pap ezen jogát senki sem tagadhatja és senki nem tilthatja meg neki ennek gyakorlását. A papnak azonban sohasem szabad szem elől tévesztenie, hogy ő elsősorban lelkipásztor s mint ilyen arra van hivatva, hogy a vallási és erkölcsi élet terén szóval és példával nevelje összes híveit és az igazság és szentség útján az örök üdvösségre vezesse őket. Miért is manapság, amikor mindenfelé a végletekig felhevültek a politikai szenvedélyek, és minden párt erőszakkal akar magának híveket szerezni, a papnak jelenleg még inkább, mint bármikor más alkalommal, van szüksége a „prudentia pastora!is“-ra lelki pásztori hivatalának betöltésében éppúgy, mint polgári jogainak gyakorlásában, mert a papnak mint lelkipásztornak minden hivét, még politikai ellenfelét is sz. Pál szavai szerint meg kell nyernie Krisztusnak. Azért a papnak a politika terén kifejtett működése legyen ment minden szenvedélytől, minden gyűlölettől és személyeskedéstől. Ezért a jövőben meg kell szűnnie az egyes pártok érdekében tett mindenféle nyilatkozatnak úgy az egyesek, mint pedig a papi gyűlések részéről, mert ezáltal a pap csak az ellenséges politikai tábor gyűlöletének teszi ki magát és a gyűlölség magvát hinti el a nép között is. Föltétlenül meg kell szünniök a papok egymáselleni nyilvános támadásainak, mert ezek sértik a felebaráti szeretetet, amely pedig a legfőbb és legszentebb törvény minden pap részére Vagy talán a papra nem érvényesek manapság is az Ur Jézus Krisztus szavai: „Arról fognak benneteket megismerni, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást11! (Ján. 13, 35.) Törekedjetek tehát arra, Tiszt. Testvéreim, hogy a Szentatya direktíváihoz tartsátok magatokat, aki szivünkre köti, hogy „sokoldalú tevékenységgel, úgy az egyes emberek, mint pedig a család és társadalom katholikus szellemben való nevelése által, minden tisztán csak politikai pártérdeken felülemelkedve", megújítsuk híveink vallási és erkölcsi életét. Mi a papság nehéz helyzetét tekintetbe vesszük. A június 20-iki hallatlanul szörnyű gaztett a parlamentben, amelyet az egész művelt világ elitéit, felizgatta egész nyilvános életünket és megzavarta a polgári békét, amely pedig annyira szükséges a jelen körülmények normális fejlődéséhez. És az Evangélium, a béke és a szeretet hírnökeinek éppen ezen végzetes pillanatban nem szabad kitérniük rendes munkakörükből, hanem azon irányeszmékhez kell magukat tartaniok, amelyeket XI. Pius pápa e szavakkal fejez ki: „A kath. akcióval terjesszétek a kath. tannak oly irányban való megismerését, amely annak teljes programmját magában foglalja és fényévei bevilágítja az élet minden oldalát". (Irányeszmék 51. old.) Az Úr békéje legyen Veletek, Testvéreim, mindörökre, Ámen. Zagreb, 1928. október 12. ANTAL s. k. érsek, a püspöki konferenciák elnöke. Suboticae, die 30. Novembris a. 1928. Ludovicus Budanović Episcopus et Administrator Apostolicus.
