Bács megyei püspöki körlevelek, 1927

28 —

jeme obavi onako, kako to racijonalno gospodarstvo traži, ma za stalno znao, da će naskoro on poći s nadarbine. To isto vrijedi i za pospremanje i čuvanje prirodnina. Za svaku štetu, koju svojom krivnjom ili nemarom prouzroči, mora da odgovara.

III. Poboljšanje nadarbine.

§. 6. a) Poboljšanje nadarbine postaje po načinu razvoja, nadarbinskim zajmom ii poduzećem župnika.

b) Vrijednost nadarbine i njezine investicije i cpreme razvojom vremena, okolnosti i prirode povećava se na korist župe, a ne župnika.

c) Izmjena stare opreme sa boljom novom pripada župskoj nadarbini bez odštete.

d) Poboljšanje sa nadarbinskim zajmom prelazi bez odštete na nasljednika i obvezuje ga kao teret i svojina nadarbine.

e) Poboljšanje, koje se čini bez privole biskupijske ob'asti prema načelu: „Qui in alieno fundo aedificat" u slučaju smrti i preseljenja pripada bez odštete župskoj nadarbini.

.f) Poboljšanje na vlastiti trošak sa privolom biskupijske oblasti otplaćuje se prema troškovima ulaganja, a ne prema procjeni, i to po godinama upotrebljivosti računajući od gradnje.

a) Kod zgrada: ograda od zida,stanistaja sa zidovima i krovom na 20 g., nepokretni svinjaci i kudrice za pilež i ograda od dasaka na 10 g. Čardak pripada na slobodno raspolaganje.

b) Kod vinograda: Troškovi uloženi prve tri godine smatraju se osnovnom glavnicom, koja se otplaćuje iza treće godine na 10 godina. Tako se računaju i tačke, koje ostaju u vinogradu.

c) Kod hmelja: troškovi prve godine smatraju se osnovnom glavnicom, koja se u slučaju smrti otplaćuje po rokovima za 8 godina iza sadjenja; može živ ulagač u slučaju preseljenja sve povaditi i zemlju barem jedanput plugom preoranu predati. Hmeljara pripada na slobodno raspolaganje.

d) Kod voća: ostaje sve u zemlji bez odštete tako u slučaju smrti kao i selidbe.

IV. Diobni postupak.

§. 7. a) Stranke se mogu nagoditi glede razdiobe prihoda i rashoda. Takova nagodba valja, da je pisana i po strankama potpisana i posredovanjem dekana učinjena.

b) Ne dodje li do dobrovoljne nagodbe, mogu stranke prijepor podvrgnuti obraničkom

c) A javadalom haszonélvezője köteles az összes kerti, mezei vagy szöllői munkálatokat idejében elvégeztetni úgy, ahogy azt az észszerű gazdálkodás megköveteli, ha mindjárt biztosan is tudja, hogy nemsokára távozni fog a javadalomból. Ugyanez érvényes a termények eltakarítására és megőrzésére is. Minden kárért, amelyet akár a saját hibájából, akár hanyagságból okozott, ő a felelős.

III. A javadalom megjavítása.

§. 6. a) A javadalom javítása fejlődés és a viszonyok folytán történik vagy javadalmi kölcsön által, vagy a plébános privát befektetése által.

b) Ha a javadolom értéke, beruházása vagy felszerelése az idő és körülmények, szóval a természet kedvezése folytán növekszik, az a plébániának és nem a plébánosnak gyarapszik.

c) A régi fölszerelésnek ujjal való fölcserélése, a luxus berendezés a plébániai javadalomhoz tartozik minden kártérítés nélkül (pl. kis ól helyébe nagyobbat épit, kis ablak helyett szebbet csináltat).

d) A javadalomnak kölcsönnel való megjavítása minden kártérítés nélkül száll át az utódra, mint a javadalom terhe és tulajdona.

e) Azon javítás, amely a püspöki hatóság engedélye nélkül történik, a „qui in alieno fundo aedificat" elv szerint halál vagy elköltözés esetén a plébánia javadalomnak marad kártérítés nélkül.

f) Saját befektetésre s a püspöki hatóság beleegyezésével történt javítások mint 6n/0-os amortizációs kölcsönök megtéríttetnek a befektetés költségei szerint, nem pedig a fölbecslés szerint; és pedig az építéstől a hasznavehetőség évei szerint számítva :

a) Az épületeknél: kőkerítés, lakás, istálló (falakkal és tetővel) 20 évre; deszkából készült kerítés, sertés- és baromfiól 10 évre; góréval szabadon rendelkezhetik.

b) Szol lőnél: a befektetett költségek az első három évben alaptőkének számítódnak, amely a harmadik év után 10 év alatt törlesztetik mint 6%-°s amortizációs kölcsön. Ugyanilyen elszámolás alá esnek a szöllőben maradt karók is.

c) Komlónál: az első év kiadásai képezik az alaptőkét, amely halál esetén az ültetéstől számított 8 év alatt térül meg egyenlő részletekben de időközi elköltözés esetén a befektető mindent kiszedhet és a földet legalább egyszeri szántás után adhatja át utódjának. A komlószáritó szabad rendelkezés alá esik.

d) Gyümölcsösnél: minden a földben marad kártérítés nélkül úgy halálozás mint elköltözés esetén.

IV. Elosztási eljárás.

§. 7. a) A jövedelem felosztására nézve a felek kiegyezhetnek. Az ilyen egyezség úgy érvényes, ha írásban tették és a felek aláírták azt és ha az esperes is láttamozta.

b) Hogy ha ilyen önkéntes megegyezés nem jön létre, akkor a felek választott bíróság elé vihetik a vitás ügyet, ámely bíróságban mind-