Petőfi Népe, 2011. december (66. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-27 / 302. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. DECEMBER 27., KEDD

13

MEGYEI KÖRKÉP

„Itt még fa sincs, amit gondozni lehetne"

börtöninterjú Beszélgetés Stadler Józseffel, akit ovációval fogadtak a szegedi Csillagban

végigülte a tárgyalásomat, hallhatta, hogy folyamatosan kértem a bíróságtól, az én bizonyítékaimat is vegyék figyelembe. De semmi nem történt. Még egy írásszakértőt is kértem, de elutasították azt is. Sajnos...- A könyvelőjére tényleg nagyon haragszik?- Hát igen! Mert honnan kell tudnia egy cégtulajdonosnak, hogy most a könyvelő adott-e bevallást, vagy nem? Mondtam én neki, hogy ne vallja be? Nem mondtam! Másik vállalkozó sem kérdezi meg a könyvelőjétől, hogy bevallotta-e a társasági adót, vagy sem.- Most mit tud még tenni? Tényleg elmegy Strasbourgig?- Biztos, hogy el fogok menni, és biztos, hogy meg is fogom nyerni előbb-utóbb. Csak hát így, tönkretéve már sokkal nehezebb.- Februárban lesz egy újabb tárgyalása Kecskeméten csődbűntett miatt. Mire számít, növekedni fog majd a büntetése?- Remélem, hogy nem.- Ez az egy tárgyalása lesz még?- Igen. Meg a napokban voltam Kiskőrösön is egy tárgyaláson, de ott csak tanúként. Az egy egyszerű kölcsönadási ügylet volt.- Azt kiszámolta már, hogy ha 4 év 10 hónap marad az ítélete, akkor a kedvezményekkel csökkentve mikor szabadulhat?- Nem számolgatok én semmit.- Azért szerintem nem mindegy, hogy 4 év 10 hónap vagy, mondjuk, 3 és fél év.- Természetesen nem mindegy, ez ugye jogerős, de én nem akarok számolgatni. Figyelik itt, hogy mikor telik le a büntetésem.- Feszültséget érez vagy inkább beletörődést?- Nincs beletörődés, mert ebbe egyszerűen nem lehet beletörődni. De sajnos nem tudok ellene semmit tenni.- Azon már szokott gondolkodni, hogy mit fog csinálni, ha majd kiszabadul?- Úgy látom, hogy nekem nem szabad dolgoznom. Meg tudok lenni anélkül is, legfeljebb majd megyek segélyért az önkormányzathoz. Ötszáz munkahelyet ígértem a stadionban, és meg is lett volna egy éven belül minden, ha hagynak.- Tényleg, mi lesz most a stadionnal?- Majd lesz valami, legfeljebb lakatot tesznek rá, amíg ki nem megyek. A tulajdonos külföldi, és várja, hogy kiszabaduljak.- Lakat kerül a sold áruházra is?- Az is külföldi tulajdonban van, én ott csak eladó voltam. Ugye, nem voltam rossz eladó?- Tényleg nem...- Na ugye! De azt azért feltétlen írja meg, hogy nem zárt be a sold áruház. Ez nagyon fontos! A barátnőm, Elvira továbbra is várja a vevőket.

Egyelőre Szegeden, a Csillag börtönben őrzik Stadler Józsefet, aki a hírek szerint legkorábban talán tavasszal kerülhet ki Nagyfára, ahol mező- gazdasági termelést is folytatnak. A Csillagban adott interjút a solti vállalkozó a Petőfi Népének. Fegyőr kísérte abba a szobába, ahol beszélgethettünk, viszont a megjelenésekor azonnal látni lehetett rajta, hogy - ha sá- padtabb volt is, mint máskor - az egészségi állapotának máris jót tett a kényszerű pihenő.

Noszlopy Nagy Miklós- Azért máshol is el tudtam volna képzelni a gyógykezelésemet- derült, amikor ezt szóba hozta az újságíró.- Megdöbbentette, mikor megtudta, hogy Kecskemétről elviszik Szegedre? Mire számított, hol fogja tölteni a büntetését?- Arra számítottam, hogy Kecskeméten, a Mátyási utcában.- Ehhez képest most a szegedi Csillag börtönben beszélgetünk!- Hát igen, mert Kecskeméten azt mondták, hogy krónikus beteg vagyok, az orvosi leletekből látták, hogy előtte is kórházban voltam. Úgy ítélték meg, hogy Szegeden jobban tudják biztosítani az egészség- ügyi felügyeletemet.- Milyen betegségekkel küzd?- Elsősorban a cukorbetegségem a legkeményebb, mindennap inzulinozom magam. Naponta négyszer saját magamnak adom be. Ki vagyok rá képezve. A ruhaeladást is kitanultam, ez sem volt bonyolultabb...- Gyógyszereket is szed? - Igen, egy marókkal.

sen, és nem szereti a fákat, hogy kérje el innen magát, mert engem ne égessen. Rossz volt ránézni azokra a növényekre, amelyeket egyesekre rábíztak. Meg lehet kérdezni a kecskeméti faiskolában, hogy voltak-e azóta olyan szép fáik, mint amikor én kezeltem őket. Ápoltam a fákat az ültetéstől kezdve az értékesítésig. Úgy vagyok mindennel: ha jót nem tudok csinálni, rosszat meg nem szeretek, mert az nem én lennék.- A médiának mindig azt nyilatkozza, hogy ártatlanul ítélték el. Nem érzi, hogy valamiben talán mégis hibás lenne?- Ezzel az erővel azonnal be lehetne csukni a vállalkozók 80 százalékát Magyarországon. Ön

Nemrégiben Stadler ötszáz munkahelyet ígért az akasztóiaknak a stadionban- Most azért egészségileg kicsit jobban érzi magát?- Lényegesen jobban. A börtönben pontos időben van az étkezés és a gyógyszerszedés is, ami azért sokat jelent. A cukorbetegségemnek megfelelő enniva- s lót kapok. Reggelire például f zsemlét, nem pedig kenyeret. A | börtönben vannak szakemberek, Ej ők állítják össze az étrendet.- Nagy volt a Csillagban az ováció, mikor meglátták az elítéltek?- Nekik tetszik, hogy én itt vagyok, de nekem annyira nem. A viccet félretéve, szimpatizálnak velem, senki nem fogadott ellenségesen. Még azok sem, akik életfogytiglanra vannak ítélve.- A fegyőrökkel sincs konfliktusa?- Aki ismer engem, az tudja, hogy nem vagyok nagy arcú, teszem a dolgomat. A másik oldal- a fegyőrök - is teszi a dolgát.

Ez egy végrehajtó szervezet, nem ők adták az ítéletet, ők a munkájukat végzik. Kőkemény szabályok mellett, amelyektől nem lehet eltérni. Sem Stadler Jóskának, sem Gipsz Jakabnak, egyikünknek sem.- Milyen egy napja a börtönben? Hány órakor van például az ébresztő?- Megmondom őszintén, hogy órám sincs itt, szóval nem tudom. Talán 5-kor? Négyszemélyes cellában helyeztek el, ahol jelenleg hárman vagyunk, a negyedik embert nemrég elvitték. Egyik cellatársamat egyébként korábbról már ismertem. Felkelés után mosdás, elkészülünk, közben jön a reggeli, jön a gyógyszer. Utána bent vagyunk egész nap a zárkában. Leszámítva a napi egyórás sétát, mely lehet délelőtt vagy délután is, ez változó.- Miről szoktak beszélgetni napközben?- Miről? Mindenki mesél magáról.- És ön a többieket kitanítja a nagy trükkökre?- Milyen trükkökre? A kereskedelemben nincsenek trükkök. Jó árut kell tartani, ennyi.- Az újságok már kész tényként közölték, hogy Nagyfára kerül.- Ezt nem tudom.- Az, hogy dolgozik vagy nem dolgozik, a saját döntése a börtönben?- El vagyok ítélve, és azt, amit mondanak, mindent végre kell hajtanon. Mindenkire egyformán vonatkoznak a szabályok. Itt most egyelőre még nincs szó munkáról, erről ezért nem is akarok beszélni. Minden háznál más a szokás, itt megvannak az

illetékesek, akik ezt el fogják dönteni. Szerintem egyelőre felesleges találgatni.- Szeged azért szigorúbb helynek látszik, mintha Kecskeméten lenne, a Wéber Ede utcában. Nem?- Mások a körülmények. A Wéber Ede utcában az is jó volt, hogy ki lehetett menni a faiskolába, kezelni a fákat. Itt sajnos nincsenek is fák.- Szívesen dolgozna most is faiskolában?- Szerintem örömmel tölti el az embert, ha alkot, és látja a munkája értelmét. Én az első büntetésem során ott is rászóltam az olyan emberre, akin láttam, hogy nem dolgozik rende-