Petőfi Népe, 2011. december (66. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-24 / 301. szám

6 2011. DECEMBER 24., SZOMBAT KÖZÉLET ■ESIEHaB Szlovénia is kapott egyet EGY FOKOZATTAL Aa3-rÓl Al- re rontotta Szlovénia hosz- szú lejáratú adósságainak besorolását a Moody’s. Dön­tését azzal indokolta: nagy a kockázata, hogy a szlovén bankrendszer az állam se­gítségére szorul majd, és ez nehéz helyzetbe hozza ké­sőbb a költségvetési gazdál­kodást. Magyar bankokat minősített le az S&P A STANDARD & poor's magyar bankok osztályzatait rontot­ta le pénteken. Az OTP Bank és jelzálogbankja, illetve a K&H Bank az érin­tett. Negatívra módosították a Takarékszövetkezeti Bank Zrt. osztályzatának kilátá­sát, megerősítve egyben a pénzintézet besorolását. Eltemették Václav Havelt harangok és szirénák zú­gása közepette pénteken 12 órakor megállt az élet Cseh­országban. Václav Havel, az utolsó csehszlovák és az el­ső cseh köztársasági elnök temetési szertartása kezdő­dött el. Ott volt Schmitt Pál, Ivan Gasparovic szlovák, Christian Wulff német, Sarkozy francia, Fischer osztrák államfő, Cameron brit miniszterelnök, Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jerzy Buzek, az Európai Parla­ment elnöke és mások. Be­nedek pápa részvéttáviratot küldött a gyászolóknak. Havel 75 éves korában halt meg vasárnap. Havelt sokan szerették Maratoni szavazás a T. Házban törvénygyár Kaotikus pillanatok - Hosszú szünetek, szenvedélyes viták Kulcsfontosságú törvé­nyeket szavaztak meg a parlament végeláthatat­lan szavazásdömpinggel telt pénteki ülésén. Az eredeti tervek szerint hét­órás ülést tartottak volna, de ennél is hosszabb ide­ig maradtak a képviselők az ülésteremben. Sztojcsev Iván Nem csak a Parlament épületén kívül, az ülésteremben is teljes volt a káosz - és nem csak a kül­ső szemlélő számára - a pénteki ülésnapon. A kinti tüntetés és a rendőrség fellépése miatt az ülés első órái szenvedélyes vitákkal és hosszú szünetekkel teltek el, majd következhetett az estig tar­tó szavazásdömping. Ennek lap­zártánkig alig a felén sikerült túl­jutni az LMP és az MSZP nélkül. A két ellenzéki párt - ahogy a Gyurcsány Ferenccel tartó füg­getlenek is - bojkottálta a szava­zások nagy részét. PÉNZÜGYEK: szinte semmi enged­mény A jegybanktörvényről a zá­rószavazásig nem jutottak el még tegnap, mindössze a módosító ja­vaslatokról voksoltak. így most már beépültek a törvénybe Ro- gán Antal és a bizottságok indít­ványai, ezek pedig nem adtak megnyugtató választ azokra a kritikákra, amelyeket az Európai Központi Bank (EKB) és Jósé Barroso, az Európai Bizottság el­nöke felvetett (jegybanki függet­lenség). Az alelnökök számát vál­tozatlanul megemelnék a kor­mánypártok, és csak nehezen konkretizálható ígéretek kerül­tek be a szövegbe arról, hogy a kormány nem szólhat bele a nemzeti bank vezetőinek mun­kájába. Az egyik elfogadott mó­dosítás szerint államfői kineve­zés helyett továbbra is az Ország- gyűlés választhatja meg a mone­táris tanács tagjait, az MNB elnö­kén és alelnökein kívül (a JP Morgan bankcsoport londoni elemzői az eddig korrekciókat jó irányban tett lépésként értékel­ték tegnap - szerk). És már meg­van az alkotmányos alapja az MNB és a PSZÁF esetleges ké­sőbbi összevonásának is (amit most nem tart időszerűnek a kor­mányfő). De erről a törvényről a zárószavazás még hátravan. 2 a. Az MSZP-frakció sípolt, és piros lapot mutatott a kormánynak Az új számítási rendszer ugyanis rendkívül kedvező hely­zetbe hozza a nagy pártokat, és szinte lehetetlen akadályokat tá­maszt a kisebbek elé. Megnő az egyéni választókörzetek száma, az egyéni körzetekben nem győz­tes pártok kompenzálására szol­gáló listás mandátumok száma pedig kisebb lett. Ez azért különösen fontos a gyakorlatban, mert a választás győztese különösen megerősö­dik. Ez nem jelent antidemokra- tikusságot, a teljesen demokrati­kus Nagy-Britanniában például még aránytalanabb a rendszer, ott csak egyéni körzetek vannak. Az is egyértelmű, hogy a kormá- nyozhatóságot tovább erősíti ez a számítási mód: aki nyer, annak valószínűleg stabil többsége lesz. A mindenkori ellenzék, és így a parlamenti kontroll azonban gyengébb lehet. Különösen sok kritikára adhat okot, hogy a vá­lasztókörzetek határait elemzők szerint a legtöbb helyen úgy húz­ták meg, hogy az feltűnően a Fi­desznek kedvez. Több, hagyomá­nyosan baloldali várost - a leglát­ványosabb példa erre a tervezet­ben Miskolc - több körzetre bon­tanak, és összekapcsolják a kör­nyező, inkább jobbra húzó fal­vakkal. Pécset gyakorlatilag ket­tévágnák. A külső, baloldalibb városrészek egyetlen lyukas kör alakú választókörzetet alkothat­nak, a jobboldalibb városmag pe­dig egy másikat, miközben a sta­tisztikák alapján valószínűbb: ha olyan volna a felosztás, amilyet a földrajz logikája diktál, mindkét körzetben eséllyel indulhatna az ellenzék. De látványos a módosí­tás Pesten is: a liberális-balolda­li Zugló kettő helyett egy körzet lesz, és a balos Angyalföldből is lecsípnek részeket. Nem változtattak az eredeti terveken a pénzügyi stabilitásról szóló törvény kapcsán sem. Hiá­ba kérték Brüsszelből, hogy ír­ják át, akár vonják is vissza a tel­jes törvényjavaslatot, a kormány­pártok nem fogadtak el kompro­misszumot. Bebetonozták az egy­kulcsos adót, ezen csupán két­harmados többséggel változtat­hatnak - a kritika annak szólt, hogy így a gazdaságpolitikában korlátoznák a következő kormá­nyokat, emiatt még bíróság előtt is lehet ez a törvény. Az utolsó pillanatokban már nagyon mentek volna haza a képviselők a már megszokott módon, szá- molatlanul érkeztek be az utol­só pillanatokban a módosító javaslatok, melyeket a kor­mánytöbbség nagyrészt meg is szavazott. A leglátványosabb ezek közül az alaptörvény át­meneti rendelkezéseihez be­nyújtott saláta volt: 58 oldalon több tucat más törvényt is meg­változtatott. Szavaztak a ház­szabály átírásának módosítói­ról is, és maradt az eredeti terv: egyes vitákban az ellen­zék csak negyedórát kapna frakciónként. Voksoltak a csa­ládvédelmi törvényről, a nem­zeti mobil fizetési rendszerről, az állami kitüntetésekről és a nemzeti vagyonról szóló tör­vényről is. Az ülésnap lezárása délután öt körül még alig lát­szott. De aztán varázsütésre felpörgött a T. Ház: elfogadták az új felsőoktatási törvényt, szavaztak még a szabálysérté­sekről, a csődeljárásokról, a te­rületfejlesztésről, a víziközmű­vekről. Azt elvetették, hogy a büdzsé idei hiánya további 60 milliárddal legyen növelhető. Egyhangú szavazással a T. Ház az ügyészség kérésére fel- figgesztette Juhász Ferenc volt szocialista védelmi miniszter mentelmi jogát. Tanítvány és mester: Lázár frakcióvezető felszólalása, Orbán felkészül... VÁLASZTÓJOG: MINDENT VISZNEK A nagyok Kisebb változtatásokkal elfogadták az új, a következő vá­lasztástól hatályos választójogi törvényt. A parlament így 199 fős lesz 2014-től. Azért nem kétszáz, mert így minimális esély sem maradhat arra, hogy a kormány­pártoknak és az ellenzéknek ugyanannyi mandátuma legyen, mint ahogy az például néhány éve Csehországban megtörtént. Abban teljes volt az egyetértés, hogy a létszámcsökkentés szük­séges volt, a mandátumszámítás szabályai azonban komoly vitá­kat generáltak. BÉT-áruszekció (forint/tonna, 12.23.) Újelszámolásiár MALMI BÚZA 2011. december 51000 TAKARMÁNYBÚZA 2011. december ______46000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. december 47 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. december 111500 REPCE 2011. december 130 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. december 23-án: 1€ 1$ 1CHF f f l 306,68 Ft 234,68Ft 250,78 Ft +0,10 Ft +0,60 Ft-0,06 Ft A bizottság már vizsgálja Orbán írásos válaszát levélváltás A kormányfő elutasította Barroso kérését - Hitel helyett pénzügyi védőháló kellene Az Európai Bizottság tüzetesen tanulmányozza a magyar minisz­terelnök és a magyar hatóságok által a brüsszeli aggodalmakra adott választ - közölte pénteken Dennis Abbott, az uniós intéz­mény ügyeletes szóvivője. Esze­rint a Jósé Manuel Barroso bizott­sági elnök és Olli Rehn gazdasá­gi-pénzügyi kérdésekben illeté­kes alelnök által kifejezésre jut­tatott aggodalmakra adott ma­gyar válasz olyan fontos ügyekre vonatkozik, hogy az mélyreható elemzést igényel. Ez az elemzés folyamatban van, a lehető legrö­videbb időn belül el kívánják vé­gezni, és annak megtörténte után az Európai Bizottság dönte­ni fog a további lépésekről ­Pedig Barroso „erősen ajánlotta” mondta a szóvivő. Udvarias hangnemű, de elutasító választ küldött Orbán Viktor kormányfő Jósé Manuel Barroso levelére, amelyben az Európai Bizottság elnöke a jegybankról szóló és a stabilitási törvény (az egykulcsos adó kétharmados „bebetonozá­sa") visszavonását javasolta neki. A kormányfő ezt a Hír TV-nek adott interjújában jelentette be csütörtökön késő este. Orbán Viktor válaszlevelében azt írta: nincs mód a halasztás­ra a két indítvánnyal kapcsolat­ban, mert a januártól hatályos új alkotmányos rendnek fontos épí­tőköve mindkét javaslat. Egyik előterjesztés sem tartalmaz olyat, amit az Európai Bizottság elnökének jogában, módjában állna kifogásolni - tette hozzá. Hangsúlyozta azt is: minden, a magyar parlament előtt fekvő törvényjavaslat az európai jog­rend keretén belül van. (Elem­zők megjegyzik: a háttérben per­sze több módosító javaslattal fo­lyik a jegybanktörvény „finom- hangolása”, hogy ne ütközzön az uniós jogrenddel.) A miniszterelnök közölte: ar­ról tájékoztatja Jósé Manuel Barrosót, hogy a bankszövetség­gel kötött megállapodás, vala­mint az elfogadott 2012-es költ­ségvetés megfelelő keretet bizto­sít ahhoz, hogy Magyarorszá­gon beinduljon a gazdasági nö­vekedés. Az interjúban kijelen­tette: nem tervez kormányátala­kítást. Megerősítette azt is, nem akarunk hitelt felvenni az IMF- EU-tól, nincs rá szükségünk, mert erős a magyar gazdaság, csak egy elővigyázatossági hi­telkeret biztosítása lehet a tár­gyalások célja. Ez a „pénzügyi védőháló” garanciát jelentene nagy baj esetére. Feltéve persze - tehetnénk hozzá -, ha januárban valóban folytatódnak, és immár hivatalos formában a tárgyalások az IMF- EU-delegációval. Csütörtökön az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy igen, de a magyar- oszági képviselő ezután azt érzé­keltette, erről még egyáltalán nincs döntés. ■

Next

/
Thumbnails
Contents