Petőfi Népe, 2011. december (66. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-13 / 291. szám
6 2011. DECEMBER 13., KEDD GAZDASÁG Nem volt szó konkrétumokról parlament Államtitkári nyilatkozatból tudható: 200 milliárdos megszorítás kell Sem a jövő évi növekedési Két dokumentumot is kiosztott a képviselőknek a kormányfő, de a lényeget megtartotta magának Fiskális paktum: a részletekről még nem döntöttek várakozásról, sem a kiigazítás mértékéről vagy a megoldási javaslatokról nem árult el részleteket Orbán Viktor. Amit tudunk: a T. Ház ma a büdzsé végső részleteiről szavaz úgy, hogy a kormány szerdán dönt a teljes terv átírásáról. Benke Dávid -Sztojcsev Iván A miniszterelnök tegnapi parlamenti napirend előtti felszólalásából az egyértelművé vált ugyan, hogy kemény hónapok előtt áll a magyar gazdaság, de pontos terveket egyelőre nem ismertetett. A kormány szerdán ül össze, a tervek szerint ekkor tárgyalnak a 2012-es költségvetés gyakorlatilag teljes újraírásáról. „A költségvetést újra kell tervezni, csökkenteni kell a növekedési előrejelzést, és a német gazdasághoz igazítani, valamint magasabb forintárfolyammal kell számolni” - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: „pénzügyi védőhálót is kell feszíteni, amelyre nem tudok jobb megoldást, mint az IMF-et”. A 2012-es büdzsé átírása azért is problémás most, mert mindössze két szavazás maradt hátra róla, ma délelőtt a fejezeteken belüli átcsoportosításokról voksolnak, jövő hétfőn pedig már a végszavazás következne. A sarokszámokat lefektették, ezeken változtatni nem lehet, vagyis a legapróbb részletekről szavaznak ma úgy, hogy a kormány csak holnap tárgyal a teljes büdzsé átírásáról. A miniszterelnök is leszögezte: úgy szeretnék megváltoztatni a költségvetést, hogy a fő számokhoz nem nyúlnak hozzá. Az azonban több, mint kétséges, hogy ez megoldható-e. „AZ MÉG TISZTÁZÁSRA VÁR, hogy amennyiben Magyarország csatlakozna a fiskális uniót megvalósító kormányközi szerződéshez, akkor az abból eredő kötelezettségeket - a strukturális hiány nem lehet nagyobb a GDP 0,5 százalékánál, a költségvetési terveket előzetesen ellenőrziné Brüsszel, automatikus szankciók járnak a háromszázalékos hiányt átlépőkkel szemben - már a csatlakozáskor alkalmazni kellene-e, vagy csak akkortól, amikor belépünk azeurózónába” - emelte ki a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában, amelyben az EU- csúcson hozott döntéseket ismertette. Odor Bálint lapunknak elmondta: az tűnik logikusnak, hogy csak az euró- övezetbe történő belépést követően kell ezeket alkalmazni, de ezt a kérdést a kormányközi szerződés tervezett márciusi elfogadásáig tisztázni kell a tárgyalásokon. Ennek érdekében már a napokban elindulnak a szakértői szintű egyeztetések a tagállamok között. az eu-csúcs döntése szerint az eurózónán kívüli tagországok - így hazánk is - eldönthetik, részt vállalnak-e annak a 200 milliárd eurónak az összeállításában, amelyet a tagállamoknak kétoldalú hitelek fonnájában tíz napon belül kell átutalniuk az IMF-nek, hogy növeljék annak kapacitását a valutaunió adósságválságának kezeléséhez. Orbán Viktor kormányfő az ml-nek adott vasárnap esti interjújában egyértelművé tette, hogy „mi nem fogunk fizetni”, mert - mint mondta - Magyarország jelenleg részt vesz egy IMF-programban, és ilyen program alatt álló országok nem fizetnek az IMF-nek. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter lesz A FEJLESZTÉSI TÁRCA éléről távozó politikus az IMF- tárgyalásokat koordinálja majd, valamint „az országgal szembeni pénzügyi támadások visszaverése érdekében szükséges intézkedésekre” is javaslatokat tesz” - közölte Orbán Viktor kormányfő. A sarokszámok tartása ugyanis elvben azt jelenti, hogy sem a kiadási sem a bevételi főösszeg nem változik. így, mivel a vártnál rosszabb növekedés elsősorban a bevételeket érinti, pótlólagos bevételi forrásokra lenne szükség. Technikailag ugyan megvalósítható lenne ugyanez kiigazítás nélkül is - nyüatkozták szakértők lapunknak, de az ilyen jellegű megoldást valószínűleg nem díjaznák a befektetők. A realitás inkább a kiadások további lefaragása, mintsem új adónem bevezetése. Akárhogy is nyúljanak bele a már megszavazott számokba, azt a tervet, ahogy az árfolyamokkal számolt a kormány, fel kell adni. A büdzsé most is aktuális tervezete 268,5 forintos euróárfo- lyammal kalkulál - ez már a benyújtás idején is kétséges volt, mára végképp irreálissá vált. Október végén még Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is arról írt, hogy a 300 forint környéki euróárfolyam nagyjából 100 milliárd forinttal növelné meg a hiányt Cséfalvay Zoltán államtitkár a TV2-nek adott interjújában azt mondta, az eredetileg tervezetten felül további 200 milliárd forint körüli spórolás kell, összesen 1500 milliárdos is lehet a hiány, a növekedés pedig kisebb lesz a vártnál. Ma szavaznak a munka törvénykönyvéről a parlamentben törvényhozás Gyors tempóban folyik továbbra is a parlamenti ülés, igaz, az előző két héttel ellentétben nem ötnapos ülés jön, csak hétfőn, kedden és szerdán folyik a munka a T. Házban. A tegnap esti szavazások közt csak módosító indítványokról döntöttek a képviselők, zárószavazás nem volt egyeüen törvény- tervezetről sem. így például voksoltak az energiatörvényhez, valamint az Esztergom városi intézményeinek átvételéhez benyújtott módosítókról. Az igazi nagyüzem azonban csak ezután kezdődött. A napirend esti programjában szerepelt kezdésképp a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az eredeti terv szerint ez lapzártánk után kezdődhetett el, a kormánypártok a két héttel korábbi obstrukció miatt már előre lehatárolt, hatórás időtartamot szántak rá, vagyis elvileg akár éjjelig is tarthatott, pedig ez még csak a kezdet. Ezen a napon tárgyaltak a vízi közművekről szóló törvényről is, részletes vitát már szerdán lefolytatnák. A leggyorsabban a látványcsapatsportok támogatásával foglalkozó törvényről döntetnének: hétfőn általános és részletes vita, ma pedig már a szavazást is megtartható róla. A mai nap a szokásoktól eltérően szintén főleg a szavazásokról szól. Kezdésként a költségvetés módosító indítványairól döntenek - ennek jelentősége leértékelődött azután, hogy kiderült, a teljes büdzsét át kell írni, inkább jövő hétfőn, a záró- szavazás előtt beadott módosítókra lesz érdemes odafigyelni. Délelőtt megválasztják a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal új elnökét, délután pedig elfogadhatják a munka törvény- könyvét és az energetikai törvény átírását. ■ Sz. I. Emelkedés lesz a víziközmű-díjakban törvényjavaslat A fejlesztések ráterhelhetőek lennének a fogyasztókra A jövőben negyvenre csökken a vízműtársaságok száma a mostani négyszázról Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 12.12.) mamám Vételi Eladási 1 Budapest Bank 292,21 310,29 CIB Bank 290,95 315,19 Citibank 290,91 315,15 Erste Bank 294,50 311,46 FHB Bank 294,70 312,30 K&H Bank 295,39 312,41 MKB Bank 294,45 309,55 OTP Bank 297,57 312,83 Raiffeisen Bank 298,17 311,59 BÉT-áruszekció (forintyTonna, 12.12.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. november 51000 TAKARMÁNYBÚZA 2011. november 46000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 47 000 0LAJNAPRAF0RG0 2011. november 111 500 REPCE 2011. december 130 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. december 12-én: 1 € 1$ 1CHF \ f l 305,13 Ft 230,08 Ft 247,40 Ft-1,41 Ft +0,32 Ft-1,20 Ft A Parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint 2014-ig a víziközmű-díjak évi 2,56 százalékkal emelkednek, de amennyiben egy szolgáltató korábban jelentős fejlesztést hajtott végre, annak folyamatosan jelentkező terheivel növelhetik a díjat - mondta tegnap Bánhidy Péter, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) társelnöke. A szakember szerint olyan szakmai alapokra helyezett törvényben érdekeltek a víziközműtársaságok, amely biztonságos és minőségi szolgáltatás nyújtását teszi lehetővé, mindezt fogyasztóbarát működéssel. A törvényjavaslat szerint a ví- ziközmű-szolgáltatók szakmai és gazdasági felügyeletét, valamint az ármegállapítást is a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül működő Magyar Energia Hivatal gyakorolja, szolgáltatót magáncégnek eladni nem lehet, de a korábbi eladások nem tehetők semmissé - áll a fideszes Bánki Erik által benyújtott víziközmű-szol- gáltatási törvény javaslatában. Jelenleg az ország több mint 3200 településén 5 többségi állami tulajdonban lévő, továbbá 2 fővárosi és 390 önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltató biztosítja a víz- és csatornaszolgáltatást. A hét nagy cég látja el a lakosság 35 százalékát, míg a 65 százalékot az önkormányzati társaságok. A javaslat szerint a jövőben egységes elvek mentén történne a kommunális szolgáltatás, de az egyes szolgáltatók - üzemeltetésre - vagyonkezelésbe, koncesszióba vagy bérbe adhatják eszközeiket. Ennek legrövidebb ideje 15 év, míg a leghosszabb 35 év lehetne. A szolgáltatás nyújtását felügyeleti engedélyhez kötik. „A törvényjavaslat elfogadása esetén a víziközmű-szolgáltatás visszaáll az 1992 előtti állapotra, amikor 35 vízműtársaság látta el az országot, szemben a jelenlegi 400-zal” - jelezte a MaVíz társelnöke, hozzátéve, hogy a jelenlegi előrejelzés szerint a jövőben 40- re csökken a vízműtársaságok száma. A szolgáltatóknak 15 éves gördülő fejlesztési tervet kell készíteniük, amit minden évben bemutatnak a felügyelőhatóságnak, amely azt jóváhagyás után ellenőrzi is. Ez a terv három részből áll majd: fejlesztési, pótlási és beruházási tervből - hangsúlyozta a MaVíz társelnöke. ■ VG Százmilliárdok tűnnek el csődökben tervek Közel 400 milliárd forint maradhatna a magyar gazdaságban, ha az európai átlagra növelnék a csődeljárások hatékonyságát - hangzott el a Transparency International (TI) konferenciáján. A korrupcióellenes szervezet úgy becsli, hogy a felszámolás alatti vállalatok teljes eszközértéké 1906 milliárd forint volt tavaly, ennek pedig több mint az ötödé megmaradhatott volna a gazdaságban, ha jobb a hatékonyság. ■ A felszámolás alatti cégek teljes eszközértéké 1906 milliárd volt. Az előadók szerint a drasztikus átalakuláshoz a hazai üzleti szféra gondolkodásmódján is változtatni kellene. Úgy vélték, ettől függetlenül vannak pontok, ahol lehet eredményt elérni rövid távon is. Például meg kéne szüntetni a lehetőséget, hogy a csődöt jelentő cég maga válassza ki a bíróságot, ahol az ügyét viszik, szigorúbb szabályokkal tiltani a cégtemetők létrejöttét. ATI kialakíttatná az auditált felszámolók listáját, a nagy cégek felszámolását csak ezek végezhetnék. ■ Sz. I.
