Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-07 / 260. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. NOVEMBER 7., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY 3 Nyolcvanhét centis csuka volt a legnagyobb a pergetóversenyen leszerelik a játékgépeket adóemelés Játéktermekből raktárakba kerülnek a pénznyerők A tőserdei holtágban 303 cen­timéter csukát fogott tegnap Szigetvári Károly és fia, Péter. Ez nem egyetlen hal hossza: öt ragadozót emeltek a csónak­jukba a Ho-hó Klub horgász­egyesület ötödik alkalommal megrendezett őszi pergetőver­senyén. A két Szigetvári azt is el­mondhatja magáról, hogy ők fogták a verseny legnagyobb halát is: egy 87 centiméter hosszú, öt kiló húsz dekás csu­ka „személyében”. A horgász­verseny rangját emelte, hogy az indulók közt volt az idei év két legsikeresebb Bács-Kiskun megyei csukázója, a kecskemé­ti Gábris Kornél és Baranyi Zsolt is. ■ N. N. M. Szigetvári Károly és a 87 centis csuka, a hétvégi legnagyobb A székek még a szokott helyükön, de a legtöbb előtt nincs már játékgép Térfigyelő kamera lesz a Béke téren térfigyelő kamerát szerelnek fel hamarosan Kiskunfélegyházán a városközponti Béke téren. A térfi­gyelő rendszer kiépítésének költ­ségeit a téren működő helyi vállal­kozások vállalták, központja a pol­gármesteri hivatalban lesz. Fél­egyházán évek óta problémát je­lent a Béke téren uralkodó köz- biztonsági helyzet A rendőrség­nek főként piacnapokon kell a környéket fokozottan ellenőrizni. A nyáron történt késelés miatt pe­dig még nagyobb igény merült fel a bűncselekmények visszaszorí­tására. A városnak azonban nem volt pénze a rendszer kiépítésére, és pályázaton sem sikerült támo­gatást szerezni erre a célra. Most azonban a Béke téri üzletek tulaj­donosai összefogtak, és vállalták a kiépítés csaknem 350 ezer fo­rintos költségét. Egyelőre csak egy kamera felszerelésére futja, de a rendszer bővíthető. ■ V. P. A kiskocsmákból eltűn­tek, a nagyobb játékter­mekben csak mutatóba maradtak pénznyerő au­tomaták a drasztikus adó­emelés nyomán. Játékos­ból nem lett kevesebb, el­lenben sokan vesztették el munkahelyüket. Popovics Zsuzsanna Bács-Kiskunból is sorra adták le a pénznyerő automaták engedé­lyeit Kecskeméten az illetékes hivatalnál. Az ötszörösére emelt gépenkénti játékadó miatt szá­molják fel tulajdonosaik az ed­dig működtetett gépeket, melyek nagyrésze most egyelőre raktár­ba kerül. November 1-jével lépett életbe a szerencsejáték-törvény módosítása: egy gép után félmil­lió forintot, valamint a negyed­éves játékbevétel 900 ezer forint feletti részének 20 százalékát kell játékadóként befizetni.- Országszerte 270 gépünk működött, ebből hatvan maradt, a többit leszereltük - magyaráz­za egy megyénkbeli szerencsejá­ték-szervező cég tulajdonosa. ­November elsejével 30 munka- vállalót kényszerültünk elbocsá­tani, mivel a gépek fenntartásá­nak költségei olyan mértékben megugrottak, hogy nem futja az emberek munkabérére, a járu­lékokra. „Üzemen kívül, elvitelre” - ol­vasható a felirat az egyik leta­kart rulettasztalon a kecskemé­ti Kánaán Casinóban. A terem­ben 35 játékhely maradt a 65- ből, 27 gép plusz egy nyolcsze­mélyes asztal - tudtuk meg a tu­lajdonostól, aki azt sem tartja ki­zártnak, hogy egy hónapon belül végleg bezárja a kaszinót. Játékosból viszont nem lett kevesebb, olyanok is betérnek a még műkö­dő játéktermekbe, akik korábban a kocs­mákban, presszókban lé­vő gépeken játszottak.- Tőlünk két embert küld­tek el a hónap elején, aki ma­radt, az is stresszben van, hogy meddig lesz még munka­helye - meséli egy játékterem alkalmazottja. - Évek óta itt dolgozom, abban reményke­dem, hogy ahogy a gazda­sági válság után sem csap­pant a forgalom, talán ezt az időszakot is sikerül kihúzni valahogy. A Magyar Szerencsejáték Szö­vetség (MSzSz) szerint elég lett volna elhalasztani az adóemelést a jövő év végéig, mert akkorra válik lehetővé a szerver alapú üzemeltetés. A jövőben a rend­szer játékprogramja a központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszeren működik majd, a hozzá csatlakozott automaták pedig a játéktermekben és kaszinókban találhatók. A játék­adót ebben az esetben 33 száza­lékban határozták meg, ami az érintettek szerint teljesíthető. Az engedélyüket leadok közül többen elmondták: az intézke­dés nyomán az államnak nem hogy több, hanem kevesebb já­tékadó-bevétele lesz. Országosan a piacon működő 24 ezer nyerőgépből 17 ezret ad­nak vissza az üzemeltetők, és 30 ezer ember válik munkanélküli­vé - jelentette be a MSzSz. A nyerőgépeket üzemeltető vállal­kozásokat tömörítő szövetség szerint tavasszal életbe lépő dup­la adó hatására újabb gépleadá­si hullám várható, és ötezer gép­nél aligha marad több a piacon. Az iparág korábban évi 70 milli­árd forintot fizetett a költségve­tésbe adók és járulékok formájá­ban, és hatvanezer embert fog­lalkoztatott. Pénztelen pénzdobálók előbb a városi szociális osz­tályon találkoztam az ötve­nes asszonnyal, másnap a helyi kaszinóban. A hivatal­ban betegségre, munkanél­küliségre panaszkodott, és sűrűn emlegette gyermeke­it, némi segély reményében. A füstös játékteremben egé­szen nekipirulva bűvölte az egyik félkarú rablót, dobálta bele a pénzérméket. Amikor találkozott a tekintetünk, én jobban meglepődtem, mint ő. „Nem ad ez semmit, csak a játék kedvéért csinálom” - magyarázta, pedig nem is kérdeztem. vele együtt csak sajnálni tu­dom azokat az embereket, akik, ha csak pénzhez jut­nak, „próbára teszik” sze­rencséjüket. A kocsmában legurított feles mellé „kísérő­ként” odaülnek a nyerőgép elé, hátha ezúttal nekik csönget az automata. Akkor sem csüggednek, ha sokad- szorra sem nyernek, cserébe jót sztoriznak arról, mennyi pénzt nyert a szemük láttára valaki más, valahol máshol. akiben túlteng a játékszen­vedély, észre sem veszi a fi­gyelmeztető táblákat, mi­szerint „18 év alattiak nem használhatják!”, és „ A túl­zott szerencsejáték mentá­lis problémákat okoz!” Egyedül a nagy nyeremény lehetősége lebeg a szemük előtt, azt tartják, hogy az „időnként” rászánt „egy kis apró” másra úgyis kevés, így nem is számít. vannak, akik helyeslik a gé­pek eltűnését, mert úgy gon­dolják, legalább nem herdál­ják el a pénzüket az embe­rek. Pedig, tudtommal, senkit nem kényszerítenek arra, hogy gépekbe dobál­ja, amije van. A nyerőgé­pek üzemeltetői is dolgoz­nak, adóznak, megélhetést biztosítanak másoknak. Szerintem akinek van, költse a pénzét, amire ked­ve tartja. Csak másnap ne ácsingózzon közösből fize­tett segélyért. Bács-Kiskun Megyei Príma Díj 2011 MAGYAR ZENEMŰVÉSZET A VOSZ Bács-Kiskun Megyei Szervezete évről évre kitünteti a művészet, a tudo­mány, az oktatás és a sport kimagasló me­gyei képviselőit, együttműködve a Prima Primissima Alapítvánnyal. A megye közvéleménye szavazással segít­heti a döntést. A legtöbb szavazatot elérő jelölt veheti majd át a december 1-jei gá­laesten az egymillió forintos közönségdí­jat. A három Bács-Kiskun Megyei Prima Díj eldöntésénél is nagy súllyal veszi fi­gyelembe a bírálóbizottság a közönség- szavazatokat. Voksolni egy hónapon át no­vember 20-ig lehet. A díjátadó gálaest napján, december 1- jén véglegesítik a győztesek személyét. VólL&LkOZÓk & kuLtuRóiis éRtékeinkéRt A jelöltekre legegyszerűbben interneten lehet szavazni, a pri- madijJiu internetes honlapon, a wrvw.voszbkmJiu honlapon és több internetes honlapon is, vala­mint a vosz.bacs@gmail.com e- mail címen. A szavazatok be­küldhetők postán is a megyei VOSZ-lroda címére (6000 Kecs­kemét, Csányi János krt 12. D/201), és leadhatók személye­sen is ugyanitt, Kecskeméten, a Cifrapalota mellett, a Csányi Já­nos krt 12. szám alatti irodaház bejáratánál elhelyezett gyűjtőlá­dája helyezve. SZAVAZÓSZELVÉNY □ juhász istván □ dudás istván □ akté labdarúgó CIRÓKA BÁBSZÍNHÁZ VASS-EYSEN ERVIN CSAPATA BACS-KISKUN MEGYEI „ ____- -_____ * -s nn iAflA mi ^LAKATOS PÁL SÁNDOR RAMHAB MARIA PUSKER AGNES ES rKIIVIA UIJ 2011 DR. HEGEDŰS TIBOR PETHŐ ATTILA PUSKER JÚLIA Pethő Attila, zenetanár, zongorakísérő, zenei szervező, Baja A bajai Liszt Ferenc Zeneisko­lában 1983-ban kezdett dolgoz­ni zenetanárként, majd 11 éven át az intézmény igazgatója volt. 1998-ban karvezetői és zeneel­mélet-tanári diplomát szerzett a Zeneművészeti Egyetemen. 2001-2010 között a bajai főis­kola adjunktusaként ének-ze­nei tárgyakat oktatott. Alapító tagja és elnöke a nemzetközi versenyeredményeket is elért, idén húszesztendős bajai Ad Libitum Kórusnak. A Bajai Fia­talok Színháza zenés produk­cióiban több alkalommal volt zenekarvezető, illetve nem egy esetben szereplést is vállalt a fiatalok között. Az Egyetlen éj­szaka című darab zeneszerző­je. Részt vett a bajai fejlesztésű, „Manó” márkanevű, számító- gépes oktatóprogram „Manó Muzsika” című részének elké­szítésében. Rendszeresen tart zenei ismeretterjesztő előadá­sokat, hangversenyeket, hang­lemezfelvételt is szervezett. A Bajai Városvédő Egyesület ala­pító tagja, volt elnöke. A bajai zenei és kulturális élet szerve­zésében vállalt legújabb felada­tai: a Szent László Általános Művelődési Központ művésze­ti vezetőjeként dolgozik, emel­lett részt vesz a 2011-ben át­adott Bácskai Kultúrpalota munkájában is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents