Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-22 / 273. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. NOVEMBER 22., KEDD 5 KULTÚRA Gyorsasági leletmentés régészet A Mercedesnél több mint egymilliárdba került a feltárás A föld alá nem lehet bekukkantani - Felvételünk a Mercedes-gyár területén végzett feltáráson készült Liszt Ferenc, a világpolgár jelenik meg a diákok rajzain november 24-éig várják a Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett rajzpályázatra a zeneszerző életével, életművével kapcsolatos munkákat. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon munkatársai 11-18 éves diákoknak hirdették meg a pályázatot, amelynek témája: Liszt Ferenc, a világpolgár. A képeket szabadon választott technikával, A3-as méretben lehet elkészíteni. A pályázat eredmény- hirdetése november 30-án lesz, amikor kiállítás nyílik a pálya- művekből, a Liszt-hangversenysorozat záróhangversenyét követően, 16 órakor. ■ Női arcok, női élethelyzetek Kecskeméten VARGA MIHÁLYNÉ SZÉKELY EMESE kertészmérnök lesz a Női arcok, női élethelyzetek sorozat vendége november 24-én. A 17 órakor kezdődő találkozónak a megyei kereskedelmi és iparkamara kecskeméti székháza ad otthont, beszélgetőtárs: Andó Ilona néprajzkutató, néptánctanár. Az est házigazdája a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület. ■ Tobozangyal, mézesbab, filcharang KARÁCSONY TERÍTETT ASZTALA címmel karácsonyváró programokat tartanak a Cifrapalotában november 28-a és december 16-a között. A foglalkozásokon a gyerekek megtudhatják, milyen volt ükanyáink karácsonya, milyen ételek kerültek az ünnepi asztalra, milyen hagyományok és hiedelmek fűződtek az egyes tárgyakhoz, hogyan díszítették a fenyőfát vagy termőágat a 20. század elején. A hagyományok felelevenítése mellett készíthetnek saját mézesbábot, karácsonyfa- díszt, tobozangyalt, textilalmát, filcharangot, sőt, gyertyát is önthetnek. A foglalkozáson csoportok vehetnek részt előzetes bejelentkezés alapján. ■ Szűk keretek közé szorította a régészek munkáját a kulturális örökségvédelmi törvény módosítása. Rosta Szabolcs megyei múzeumigazgató szerint a régészszakma is tisztában volt vele, hogy változásra van szükség, azonban a törvénymódosítás miatt az a veszély fenyeget, hogy átesünk a ló túloldalára. Rákász Judit A törvénymódosítás szerint a régészek 30 napot kapnak a leletmentő feltárás elvégzésére egy-egy nagyberuházás előtt. A munka költsége nem haladhatja meg a beruházás teljes költségének 1 százalékát, maximum 200 millió forintot. (Eddig 5-8 százalékra is felkúszhatott.) A módosítás indokai között szerepel, hogy a feltárások gyakran elhúzódtak, és túl sokba kerültek, ami előre nem kalkulálható akadályokat gördített a beruházások megvalósítása elé. A tisztánlátást segítheti, hogy mostantól kötelező az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése, s ez próbaásatásra is lehetőséget ad.- 30 nap és 200 millió forint. Mélyen alatta marad az eddig átlagosan szükséges időnek, illetve költségnek? - kérdeztük Rosta Szabolcs megyei múzeumigazgatótól.- Eladd bocsássam előre: maga a régészszakma is tisztában volt vele, hogy szükség van változásra. Az eddigi törvényi szabályozás valóban nem kezelte megfelelően a beruházói érdeket. De helyesen járunk el, ha ettől kezdve a beruházói érdeknek lesz alárendelve a múltunk emlékeit mentő régészeti tevékenység? Az elmúlt 10 esztendőben összesen 65 milliárd forintot fordítottak hazánkban régészeti feltárásokra. Óriási ösz- szeg. Azonban a költségek jelentős részét nem az állam állta, hanem túlnyomórészt az uniós forrásból finanszírozott nagyberuházások - pl. autópálya-építések, olaj- és gázvezetékek - , illetve a - többségében külföldi tulajdonú - ipari, kereskedelmi beruházók. És azt se felejtsük el, hogy az így finanszírozott ásatások nem „csak" saját kulturális örökségünk megmentését és tudományos eredményeket jelentettek, hanem több ezer munkahelyet, megrendelést a földmunkát elvégző hazai vállalkozásoknak, adóbevételt a Magyar Államnak és a létfenntartáshoz szükséges bevételt a magyar múzeumoknak.- Mire elég 30 nap? Mi lesz az új stratégia?- Egy kisebb méretű lelőhely feltárására elég lehet ez a 30 nap. Nagyobb lelőhelyek esetében nagy létszámú csapatok intenzív munkája elvileg megoldást jelenthetne, azonban ezt meg a törvényben maximalizált költségkeret nem teszi lehetővé. A jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy lelőhely nem pusztulhat el. A szakmai szervezetek éppen ezért hívták fel a figyelmet a várható pereskedésekre, és az emiatti leállásokra.- Mennyibe került például a Mercedes-gyár kapcsán végzett feltárás?- A Mercedes területén az időközben megszüntetett Kulturális Örökségvédelmi Szak- szolgálat (KÖSZ) végezte a feltárást. így a Megyei Múzeum nem ismeri a pontos összeget, de az biztos, hogy a költségek bőven meghaladták a milliárdos tételt. Talán az e kérdés körül kialakult helyzetnek is szerepe lehetett abban, hogy a parlament napirendre tűzte és elfogadta a feltárásokat érintő szigorítást. Rosta Szabolcs- És ami az időt illeti?- A régészeket a beruházások kerékkötőiként emlegetni olyan, mintha bűnbakot keresnének. A nagyobb feltárásoknál, ha csak lehetőség van rá - márpedig a legtöbb esetben van - szakaszolva dolgozunk. Éppen azért, hogy a legkevésbé hátráltassuk a munkákat. Nem egyszer előfordult viszont, hogy hónapokig csúszott a feltárás, mert nem kaptunk terü- letrelépési engedélyt például a kisajátítással vagy a szerződés- kötésekkel kapcsolatos problémák miatt. Nekünk van a legkisebb érdekérvényesítő képességünk, így az ostor rajtunk csattant. Bár a föld alá ásatások nélkül továbbra sem tudunk benézni, az előzetes régészeti dokumentáció kötelezettsége az eddiginél pontosabb előzetes meghatározást tesz lehetővé, vagyis tervezhetőbbé válik a munka.- Könnyebb lenne félteni a lelőhelyeket, ha tudnánk, hogy mi kerül elő egy-egy ásatásról. Ezzel szemben ritkán mutatják be eredményeiket, pedig most nagyon időszerű lenne.- Erre nem kell már sokáig várni. Kuriózumnak számító, fontos leletek kerültek elő a nagyberuházások ásatásain, amelyeket hamarosan a nagy- közönségnek is bemutatunk. Nagyszabású gálával, hajnalig tartó táncházzal ünnepelnek nagyszabású születésnapra készül a 35 éves Kecskemét Tánc- együttes. November 26-án déltől egészen éjfélig tart a szülinapi események sora a Kecskeméti Kulturális Központban, amelyet a Kecskemét Táncegyüttes nyolc korcsoportja, a Kodály iskola táncos növendékei és egykori táncosok, zenészek közreműködésével mutatnak be a közönségnek, Lukács László és Lukácsné Haránt Eszter művészeti vezetők, valamint Böde István és Adler írisz művészeti asszisztensek irányításával. ■ Vasárnapra virradóra, akár hajnali 4-ig rophatják a táncházban. 12 órakor nyit a hangosfilmszoba, ahol az együttessel kapcsolatos filmeket vetítenek, majd 15 és 19 órakor nagyszabású gálaműsor kezdődik Harminc meg öt címmel. Ebben az elmúlt hat év munkájának legjavát mutatja be az együttes. Részlet látható többek között a 2006-os Kecskeméti Zöldvásáron című műsorból, illetve ismét bemutatják a 2007-es Leánykoszorúk, a 2008- as A füzesi legények és a 2009- es Nyírségi táncok című műsort. A gála első felében színpadra lép az alapítótagok alkotta Parázs csoport, a Lurkó, a Csutri, a Vadhajtás, a Színe-Java, a Kisbetyár, és az SZFl-csoport tagjai. A bemutató után 10 órától táncház várja a legkitartóbbakat, egészen hajnali 4 óráig. ■ Olvasási és számolási nehézségekről az olvasási és számolási zavar kialakulásáról, a gyermekek fejlődésében játszott szerepéről lesz szó a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és az Apáczai Kiadó pénteken 13 órakor kezdődő szakmai napján. A sokakat érintő témáról Prof. Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetének főtitkárhelyettese tart előadás, majd bemutató órákon vehetnek részt az érdeklődő pedagógusok. ■ ■ A törvény kimondja: lelőhely nem pusztulhat el. Szakmai szervezetek éppen emiatt hívták fel a figyelmet a várható pereskedésekre. Művész Szoboszlay Péter Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező mesélt pályájáról, meghatározó élményeiről Kecskeméten, a Művész Kávézó Beszélgessünk mi is sorozatában. A rendezvény következő eseménye november 28-án, hétfőn lesz, vendégek: Danyi Judit és Hegedűs Zoltán, a kecskeméti Katona József Színház színművészei. Felvételünkön Szoboszlay Péter és az est moderátora, Komáromi Attila. lettek képek az észak-bácskai Tavankúton készült szalmaképekből nyílik kiállítás november 24-én, Kecskeméten, a Népi Iparművészeti Gyűjteményben. Áz európai hírű tavankúti szalmaképkészítő telep a '60-as években alakult meg addig magányosan alkotó, naiv művészekből. Azóta több mint 300 kiállításuk volt Európában. A képeket búza-, árpavagy zabszalmából készítik, s ahogy mondják, nincs is másra szükség hozzá, mint egy éles késre, ollóra, tűre, cérnára, ragasztóra, sok időre és még több kitartásra. A kiállítást Farkas Lajos, a szalkszentmártoni Petőfi Múzeum igazgatója nyitja meg 16 órakor. ■ Impro Fesztivál a Katonában színjátszók A Hisztidin csoport nyerte az idei versenyt Művészeti Találkozó zárta a múlt héten zajló Katonás-napokat, szombaton a színjátszással, tánccal, zenével foglalkozó középiskolások mutatkoztak be a Kecskeméti Katona József Gimnáziumban. Előbb „hozott” produkciójukat adták elő az ötfős csapatok. Ötletekből nem volt hiány, az egyik katonás csoport árnyjátékban adott elő jeleneteket az Ovibrader című drámából (képünkön). A második részben Sárosi Gábor színész, rendező vezetésével improvizációs feladatokat oldott meg a hét csapat. A fesztivált a szintén katonás Hisztidin nevű csapat nyerte, jutalmul a Pesti Színház egyik előadását nézhetik meg. ■ Árnyjáték - az egyik katonás csapat az Ovibraderből adott elő részletet
