Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-16 / 268. szám
2011. NOVEMBER 16., SZERDA 7 KISVÁLLALATOK Mérséklődnek kissé a céges hitelkamatok Stabilitást hoz a folyószámlahitei finanszírozás Egyszerű és gyors megoldás a napi kiadások fedezésére árazás Ha nem is drasztikus mértékben, de csökkentek szeptemberben a vállalati hitelkamatok - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikáiból. Az MNB adatai szerint a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalatoknak nyújtott kölcsönök kamata - a folyószámlahitelek nélkül - 8,03 százalékot ért el a kilencedik hónapban, ez 33 bázisponttal alacsonyabb az augusztusinál. Minimális mértékben, de mérséklődött szeptemberben a folyószámlahitelek átlagos kamatlába is: a jegybank által kalkulált 8,82 százalékos érték 3 bázisponttal marad el az egy hónappal korábbitól. Egyéves időtávon ugyanakkor már enyhe emelkedés mutatkozik, ami a jegybanki alapkamat, illetve a bankközi kamatláb (Bubor) emelkedésével magyarázható. A folyószámla- hiteleknél 58 bázispontos növekedést regisztrált az MNB a szeptemberig tartó évben, míg az egyéb hiteleknél 24 bázispontos a növekedés. Az átlagos kamatlábakat tekintve ugyanakkor jóval jobb helyzetben vannak a nagyvállalatok: a jegybank legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentése szerint a náluk alkalmazott kockázati felár akár a fele is lehet annak, amelyet a kis- és közép- vállalkozásoktól elkérnek a pénzügyi szolgáltatók. ■ VG Vállalati hitelek átlagkamata (forintalapú, nem folyószámla- hiteleknél, százalék) V A hazai kisvállalatok napi kiadásainak fedezésére stabil támaszt nyújthatnak a bankoknál elérhető folyószámlahitelek. A konstrukció nagy előnye - egyebek mellett - a viszonylag könnyű hozzáférés és a szabad felhasználás. Barát Mihály A jelenlegi válságos környezetben a kis- és középvállalkozások számára is kiemelten fontos a pénzügyi stabilitás: a számlaegyenleg kilengéseinek kiegyenlítéséhez pedig kiváló eszközt jelenthetnek a piacon elérhető vállalkozói folyószámlahitelek. A folyószámlahitel előnye, hogy az ügyfelek számára gyorsan - ideális esetben néhány munkanap alatt - elérhető, és a felhasználása nem kötődik hitelcélhoz. A konstrukció működési elve nagyon egyszerű: az adós a rendelkezésére álló hitelkeret erejéig bármikor megterhelheti számláját, majd az arra érkező jóváírások automatikusan csökkentik az igénybe vett összeget. A kamatot havonta, az igénybe vett hitel után számítják fel a pénzügyi szolgáltatók, a szerződést pedig évente kell megújítani. A folyószámlahitel nem jár ugyanakkor automatikusan, vagyis néhány alapvető feltételnek az adósoknak ennél a kölcsöntípusnál is meg kell felelniük. így a bankok - konstrukciótól függően - egy vagy két lezárt üzleti évet szabnak a hitel- nyújtás feltételéül. A hitelkérelem benyújtásához a számlavezetés többnyire nem előfeltétel, ám a hitelintézetek érthető módon elvárják, hogy az adós - a pénzforgalma nagyobb átláthatósága érdekében - a továbbiakban náluk vezesse a főszámláját. Más hitelekhez hasonlóA vállalkozói folyószámlahitelek állománya (milliárd forint) 1100 VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB an ezeknél a termékeknél is feltétel, hogy az igénylő cég ne álljon végelszámolás, felszámolás alatt, illetve ne legyen adóvagy lejárt hiteltartozása sem. A hitelkeretek megállapításáA hitelnyújtás feltételei • a vállalkozás legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkezik • nem áll végelszámolás, felszámolás alatt • nincs lejárt banki hiteltartozása • nincs lejárt adó vagy járuléktartozása • a vállalkozás saját tőkéje nem csúszott negatív tartó mányba • a vállalkozás tartósan nem veszteséges ° (PIACON ÁLTALÁNOS, VÁLLALKOZÓI FOLYÓSZÁMLAHITELEKNÉL) nál értelemszerűen az ügyfél által produkált forgalmat veszik figyelembe a bankok. A hitelkeret maximális nagysága az egyes szolgáltatóknál, illetve konstrukciónként eltérő, ám Gyarapodó állományok ha nem is drasztikus mértékben, de emelkedett a szeptemberig tartó egy év alatt a vállalkozói folyószámlahitelek állománya - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az MNB 1084,9 milliárd fo rintnyi vállalati folyószámla- hitelt tartott nyilván a harmadik negyedév végén, ez 10,6 százalékkal haladta meg a bázisidőszakit. Az emelkedésben ugyanakkor szerepe volt a devizában nyújtott kölcsönök átértékelődésének is. „ökölszabályként” mondható, hogy legfeljebb a havi átlagos árbevétel kétszeresét kaphatja meg kölcsönként az ügyfél. A hiteligényléshez benyújtandó dokumentáció a bankok honlapjainak tanúsága szerint nem túlságosan összetett: a cégkivonaton, illetve az igénylő személyes iratain kívüle a cég mérlegére, adóigazolására, illetve egy bankszámla-kivonatra lehet szükség, ám ha a saját bankjánál kéri a hitelt a vállalkozás, még kevesebb irat benyújtásával kell számolnia. A hitelbírálat nagyon gyors, ideális esetben néhány munkanap alatt megtörténik. A folyószámlahitellel rendelkező vállalkozásoknál ugyanakkor gyakori probléma, hogy az árbevételük hirtelen csökkenése miatt a finanszírozó bankjuk az évfordulókor nagyon lecsökkenti vagy esetleg meg is szünteti a hitelkeretet, hiszen a forgalom csökkenésével a vállalkozás minősítése is romolhat. Ez adott esetben komoly likviditási gondokat tud előidézni a még egyébként jól működő kisvállalkozásoknál is. Erre a problémára igyekezett választ adni a Raiffeisen Bank a közelmúltban megújított folyószámlahitellel. Ennek újdonsága a piacon elérhető hasonló konstrukciókhoz képest, hogy a bank által meghatározott limit mértéke nem az ügyfél minősítésétől, hanem az elért árbevételtől függ. (Az adott vállalkozásnak - hasonlóan más konstrukciókhoz - természetesen hitelképesnek kell lennie.) Ennek a megoldásnak az előnye, hogy az ügyfél számára kiszámíthatóvá válik a finanszírozás, stabillá válik a működése, és a minősítés esetleges változása miatt nem léphetnek fel hirtelen likviditási gondjai. Lassabb ütemű csökkenés a vállalati kölcsönöknél trend A jegybank szerint csak két év múlva jöhet tényleges fordulat a negatív tendenciában Változatlan a helyzet a vállalkozói hiteleknél Magyarországon: 2011 első két negyedévében folytatódott a hazai pénzügyi közvetítőrendszervállalati hitelállományának a leépülése, amelyben 80 százalékos részaránnyal a banki hosszú lejáratú hitelek voltak meghatározók - áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, e hónapban megjelent pénzügyi stabilitási jelentésében. Biztató ugyanakkor, hogy bár a teljes csökkenés mértéke magas - 326 milliárd forint -, de ez 20 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakának mérséklődésétől: így a vállalati hitelezést összességében a mérséklődő ütemű csökkenés jellemzi. Az MNB szerint a pénzügyi közvetítőrendszeren belül vegyes a kép az egyes intézménytípusok között: míg a bankszektort és a pénzügyi vállalkozásokat egyértelműen a hitelezési aktivitás mérséklődése jellemzi, addig a szövetkezeti hitelintézeteknél kismértékű növekedés látható. A belföldi hitelezés mérséklődése mellett a.vállalatok külföldi finanszírozása ugyancsak szűkült: az idén a tulajdonosi hitelektől megtisztított, külföldről származó hitelek állománya mindkét negyedév során csökkent. A régiós országokkal összehasonlítva viszont nem áll túl jól a hazai vállalati hitelezési piac, hiszen a visegrádi országok között Kkv-hitelek állománya (bankoknál, nem pénzügyi vállalatoké, milliárd forint) 3200 csak a hazai kilábalás jellemezhető hitelezés nélküliként. A visegrádi országokban már 2010 ele- jén-közepén fordulat következett be a vállalati hitelezésben, és e tekintetben az eurózónában is emelkedés volt megfigyelhető 2011-ben, míg a hazai hitelaktívi- tást továbbra is csökkenés jellemzi. A jegybank szerint emellett a gazdasági kilábalás idei megtorpanása és a bankrendszer ösz- szességében növekvő kockázatai Magyarországon a vállalati hitelezés 2008 vége óta bekö vetkezett csökkenése kétharmad arányban a banki hitelkínálat drasztikus visszaesésének tudható be, noha a recesz- szió alatt a vállalatok hitelkereslete is mérséklődött valamelyest - állapítja meg a jegybank. A banki hitelkínálat miatt folytatódhat a vállalati hitelaktivitás további mérséklődése, elnyújtva ezzel a hitelezés nélküli kilábalás időszakát, ez növekedési áldozatot okoz. A kedvezőtlen konjunkturális kilátások pedig egyaránt negatívan érintik a hitelezés keresleti és kínálati oldalát: egyrészt a kapacitásfelesleg miatt a vállalatok beruházásaik további halasztása mellett dönthetnek, másrészt a rosszabb vállalati jövedelmezőség csökkenésében a kockázatvállalási (hitelezési) hajlandóság romlása játszotta a legfonto sabb szerepet. így a vállalati hitelezés élénkítésében azok a típusú eszközök lehetnek hatékonyak, amelyek az alacsony kockázatvállalási hajlandóságot próbálják kiegyenlíteni: ilyenkor a piaci szereplők hea szigorú hitelezési standardok fennmaradását eredményezi. A hitelaktivitás csökkenésében meghatározóak a kínálati korlátok is. A szigorodó hitelezési feltételeket főleg a gazdasági kilátások romlása, a kockázati tolerancia csökkenése, illetve iparág-specifikus problémák magyarázzák. Mindez azt jelenti, hogy a bankok továbbra is csak a jobb hitelképességű ügyfelek finanszírozását hajlandók lyett valamilyen állami intézménynek kell átvállalni a hitelezendő vállalat hitelkockázatának egy részét vagy akár egészét. Előbbire jó példa az állami viszontgarancia mellett működő garanciaszervezetek tevékenysége, utóbbira pedig az állami tulajdonú bankok közvetlen hitelnyújtása. felvállalni, sőt, a romló konjunkturális kilátások miatt egyébként is csökkenhet a hitelképes vállalatok száma. Ez a folyamat- mutat rá a jegybank jelentése- különösen a kis- és középvállalkozói szektor számára jelent finanszírozási nehézségeket, mivel esetükben a hazai banki hitelezésnek jellemzően nincs alternatívája. Az MNB szerint a vállalati hirteleknél tovább tolódhat a fordulat eljövetele is, vagyis amikor az új kihelyezések már ellensúlyozni tudják a törlesztéseket. Tavasszal még év végi hitelezési fordulatot becsült a jegybank, az új előrejelzés szerint azonban csak 2013-tól kezdhet emelkedni a vállalatok hitelfelvétele. Eközben a cégek meglévő hitelei a jegybank szerint egyre rosszabb minőségűek. Az egyre szaporodó nem fizető hitelesek aránya az MNB becslése szerint 19 százalék fölé kerülhet 2012 végére. ■ VG VG-GRAFIKA FORRÁS: PSZÁF Az oldal megjelenését a Raiffeisen Bank támogatta m Raiffeisen BANK Élénkítés állami segítséggel?
