Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-03 / 257. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KORKÉP • VELEMENY Filmszemle a népfőiskolán lakitelek A Lakitelek Nép­főiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület Lakatos Vince filmrendező emlékére hir­dette; meg a Kistérségi és Kisközösségi Televíziók Szemléjét. Ez már a XII. filmszemle, melyet közösen valósítanak meg. Ebben az évben csak a szervezők ál­tal meghatározott hungari- kumok, nemzeti kincsek té­mával lehetett neveszni, do­kumentum, riport, portré és reklámfilm kategóriá­ban. A pályázott filmeket november 8. és 10. között vetítik a népfőiskola Köl­csey Termében. (Sz. T.) Emlékeznek az üldözöttek kecskémét A Történelmi Igazságtétel Bizottság hol­nap 10 óra 30-kor tart megemlékezést a kecske­méti Köztemető ’56-os kop­jafájánál. A civilszervezet eseménye nyitott, bárki részt vehet rajta. Elsősor­ban természetesen azok, akik a kommunista uralom alatt üldöztetést szenved­tek el. (G. Z.) Tök jó dolgok a könyvtárban tiszakécske Tök jó dolgok címmel gyermekeknek és felnőtteknek rendezett programot a városi könyv­tár. Töklámpásokat, finom ételeket készítettek - ter­mészetesen tökből, az őszi termésekből pedig mesefi­gurákat. Akadtak olyanok, akik jelmezbe is felöltöztek. A zsűri mind a négy kate­góriában az első három he­lyezettet díjazta. (Sz. T.) Darazsak lepték el a keceli óvodát kecel Darazsakhoz kel­lett kihívni a tűzoltókat Kecelem A csípő rovarok a Kalocsai utcai óvodában találtak menedéket ma­guknak. A sok kis hívat­lan vendég a kicsik és az óvodában dolgozók testi épségét is veszélyeztette, ezért a tűzoltók segítsé­gét kérték eltávolításuk­hoz. (Sz. B. Z.) TTT.TTTTM Munkahely híján költöznek nagykörös Kenyéradó gazdaság kell a népesség megtartásához MIKLAY JENŐ Csipkerózsika a főtéren valamikor főképp lakóik gazdasági tehetősségét szimbolizálta a falvak és a városok arculata. Szokások­ról, javakról, életrevalóság­ról hagytak mintát az épít­kezők. Az új évezred küszö­bén fordítva formálódik a települések képe: szépítke­zéssel próbálják élhetőnek hazudni a politikusok. az inkább virtuális, és kevés­bé a létezést fenntartó gyara­podás korszakát éli húsz év óta Nagykőrös is. Szinte min­dent megszerzett már magá­nak a város: kórházat tart fenn, hamarosan nyit a fedett fürdő, teljes a csatornázottsá­ga, legutóbb pedig olyképpen építették át a központi tere­ket, hogy azt csak dicsérni lehet. De ez az újonnan szer­zett szépség halott: nincs gyarapító szolgálata. Még csak nem is a helyiek tehet­ségéből származott: a város- központ rehabilitációjára for­dított több mint egymilliárd forint idegen pénz, központi támogatás. Elkölteni másra nem szabad, de szépítkezni kötelező. Pedig az ember ön­kéntelenül is másféle dolgok­ra osztja be ezt a sok pénzt. hentesüzemről , kis kon­zervgyárról vagy tejüzemről ábrándozik, noha tisztában van azzal, hogy mindaz, amit elképzel, elérhetetlen. Helyi gazdaságot építeni ma szigo­rúan tilos. Ellenben a hazai és az uniós pénzelosztók bő­kezűen dobnak milliókat prostituáltak egészségügyi tanfolyamára, soha ki nem használt erdei tanösvények­re, harmadosztályú tévé- celebek falunapi fellépésére, hogy csak a kisebb kiadáso­kat példázzam. rengeteg áldozat az értékte­len mulandóra. De az évtize­dekre alkotott maradandó­nak az értéke is vitatható, ha az csak önmagának való. A helybéliek létbiztonságára közömbös a legszebb főtér is. Ezért aki munka nélkül ma­rad, bánat nélkül hagyja el Csipkerózsika városát. rösön, azonban az építőanyagot olcsóbban tudják beszerezni, mint a kisebb helységekben.- Ön települési képviselőként részt vesz a körösi döntésho­zatalban. A városvezetés sze­rint hogyan lehetne elejét ven­ni az elvándorlásnak?- Pest megye perifériáján min­dig hátrányos helyzetben volt Nagykőrös, ezért időről-időre na­pirendre került a megyeváltás szándéka. Többek azt mondják, ma már nincs annak akkora je­lentősége, mint 20-30 éve. Úgy gondolom, amennyiben nem vál­toznak lényegesen a központi el­osztások, akkor lényegesen jobb helyzetbe kerülhet Kőrös Bács- Kiskun megyében. A központi régióban 25, a dél-alföldi térség­ben 50 százalékos a vállalkozá­sok támogatottsága. Ezzel, és a közigazgatási váltás más előnye­ivel vonzóbb lehet Kőrös a lete­lepedni akaró ipari cégeknek. Csakis a gazdasági fellendülés­sel állhat meg a város fogyatko­zása. ► nézőpont A város legszebb épületében, a tavaly felújított postapalotában üres a lakások többsége Évente átlagosan mintegy 300 ember tűnik el Nagy­kőrösről a népességnyil­vántartó szerint. Csak belterületen közel félezer­re becsülik a lakatlan há­zakat. Miklay Jenő A népesség fogyása immár ha­tással van a város önkormányza­tiságára is. Épp a 2010-es hely- hatósági választásokra esett 25 ezer alá a lélekszám, ezért keve­sebb mint felére zsugorodott ma­ga a város döntéshozói képvise­lete is. Az utóbbi 10 évben mint­egy 3 ezer ember tűnt el a város­ból, jelentős számban elköltöz­tek, döntően a munkahelyek megszűnése miatt. A legna­gyobb munkaadó, a japán Sanshin Kft. mintegy félezer em­bert küldött el a nyár közepén. Az elbocsátásokat az ingatlanpi­acon dolgozó szakemberek is észrevették.- Becslésem szerint jelenleg körülbelül 1000-1500 ingat­lant kínálnak eladásra a tele­pülésen. Ebből belterületen nagyjából 300-500 lakatlan, tulajdonosaik már elköltöztek máshová, de eladni nem tudják a lakásokat vagy a családi házakat. Szinte nincs olyan utca Kőrösön, ahol ne lenne egy vagy több ház ablakában meghirdetve az eladás. A keres­let azonban oly mértékben visszaesett, hogy például a Bá­rány utcai panellakásokért jobb esetben 5 milliót adnak most, 8-10 éve ugyanott 6-7 millióért keltek el. Sajnos a kí­nálat egyre nő abból követke­zően, hogy a városbeli gazda­ság jelentősen visszaesett, a központi támogatásokat pedig nem munkahelyek létrehozásá­ra adják a főhatóságok. Egyelő­re nem látható olyan körül­mény, ami megállítaná az el­vándorlást - mondta el tapasz­talatait a Petőfi Népének G. Ko­vács Sándor ingatlanszakértő.- Elképzelhetők, hogy a sok üres ház, lakás és a nyomott árak lassan bevándorlásra késztetik a fészekrakókat?- Nem valószínű. Sokmillió forint kiadása előtt az emberek alaposan számol­nak, és kiderül, hogy a viszonylag olcsón megvásárolt öreg épület felújítá­sa együttesen néha többe jön, mint az új ház felépí­tése. Egy példát mondok: isme­rősöm 7 millióért vett egy 40 éves házat, s ugyanannyit köl­töttek rendbetételére. Általános emberi törekvés, hogy minden­ki ott akar letelepedni, ahol ke­nyérkereső állása van. A mun­ka nélkül maradt körösiek több­nyire Kecskeméten, kisebb részben Cegléden helyezked­nek el. Akadnak, akik új ház építéséhez fogtak. Kecskeméten jobban kijönnek az építéssel pénzügyileg. Ott ugyan körül­belül 8 ezer forintba kerülnek négyzetméterenként a város­széli telkek, duplájába mint Kő­■ Egy évtizede 7 millió forintba került, ami most ötért eladó. Végleg távozik az orvos igazgató a repülőkórház éléről Kecskemét Dr. Szabó Gábor nem vonja vissza döntését, visszatér a gyógyításhoz, az egynapos sebészeten dolgozik majd November 15-től távozik a kecske­méti Repülőorvosi-, Egészségvizs­gáló és Kutató Intézet éléről Dr. Szabó Gábor. Az orvosezredes döntése előzményeként elmond­ta: a repülőkórházban 2007. már­ciusában szűnt meg a fekvőbe­teg-ellátás, ami véleménye sze­rint rossz lépés volt.- Az újonnan alakult Re­pülőorvosi Intézetet akkor integ­rálta a honvédség a Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központba, aminek pályázat út­ján a vezetője lettem. A Honvéd Egészségügyi Központban egye­düli intézményként láttunk el ak­tív gyógyító tevékenységet - em­lékszik Szabó Gábor, kiegészítve azzal, hogy a folyamatos betegel­látás, a repülőorvosi és katonaor­vosi alkalmasság- és szűrővizsgá­latok, valamint az újonnan ala­kult egynapos sebészeti osztály irányítása, működtetése végig ne­héz gazdasági és szakmai környzetben történt.- A nehézségek miatt az öt év­re tervezett szakmai elképzelése­im csak részben valósultak meg. A régió betegellátását tovább ne­hezítette a kiskunfélegyházi kór­ház bezárása, amellyel több mint 50 ézer beteg került a megyei kór­ház ellátási kötelezettségébe úgy, hogy a bezárt Repülőkórház osz­tályai, kórtermei mind a mai na­pig üresen állnak - mondta az or­vosezredes. A honvédelmi vezetés jelenleg Dr. Szabó Gábor átadja a székét és az intézmény vezetését is egy új szakmai koncepció men­tén alakítja át a honvéd egészség­ügyet, amelynek révén megszün­tették a Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központot, és a kecskeméti székhelyű Repülőor­vosi, Alkalmasságvizsgáló és Ku­tató Intézet a Honvédkórház- Állami Egészségügyi Központba integrálódik november 15-tel.- Véleményem szerint az új in­tézmény igazgatójának legalább 4-5 éves szakmai és vezetői kon­cepcióval kell rendelkeznie, és én már nem szeretnék ennyi ideig vezetői posztot betölteni. Sajnos az újabb szervezeti átrendeződés elbocsátásokkal jár, ami nálunk tizennégy fő elbocsátását jelenti - mondta az orvosezredes hang­súlyozva: ezt a lépést még neki kell megtennie.- Úgy érzem, tevékenységem­mel a munkatársaim elégedettek voltak, hiszen próbáltak eltéríte­ni szándékomtól, de döntésem végleges. 1979 óta dolgozom az intézetben, végigjártam a szak­mai és katonai ranglétrát. Elér­tem azt, amit 32 évvel ezelőtt nem is gondoltam - zárta a be­szélgetést Szabó Gábor. Jövőjéről elmondta: visszatér a gyógyítás­hoz, és az egynapos sebészeten fog dolgozni. Utódjával kapcsolat­ban nem akart találgatni, de el­mondta: ebben a nehéz gazdasá­gi és szakmai helyzetben semmi­képpen sem lesz könnyű dolga. ■ Gál Zita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents