Petőfi Népe, 2011. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-28 / 253. szám

GAZDASÁGI MAGAZIN 2011. október 28., PÉNTEK #■ Értékeket őriznek és teremtenek 9 kefag zrt. A cél: helyi termelésű faanyag helyi feldolgozása, helyi értékesítése Százlábúhoz is hasonlít­hatnánk a KEFAG Kiskun­sági Erdészeti és Faipari Zrt.-t. Több lábon áll, így az ország legkedvezőtle­nebb adottságú területén is eredményesen gazdálko­dik. A mindennapokról, a tervekről Sulyok Ferenc vezérigazgatóval beszélget­tünk.- Az állami erdőgazdaságok közül a KEFAG rendelkezik a legrosszabb természeti adott­ságokkal. Ennek ellenére gaz­dálkodásuk eredményes, or­szágos szinten az erős közép­mezőnyben állnak. Hogyan tudnak versenyben maradni?- Komoly gazdálkodási kihí­vás számunkra, hogy a mostoha viszonyokkal rendelkező régi kiskunsági futóhomokon ered­ményesen gazdálkodjunk. így el- engedhetetíen, hogy minél több feladatot magunkra vállaljunk ahelyett, hogy más vállalkozá­soknak adjuk át. Az erdőgazdál­kodás egy szerény eredménytar­talmú szegmens, nem engedhet­jük meg, hogy más vigye el a hasznot. Ugyanakkor több lábon is állunk, így ha valahol a gazda­sági környezet megromlik, akkor ezt más ágazatban tudjuk kom­penzálni. Társaságunkat - e te­kintetben - a százlábúhoz ha­sonlíthatnám.- Melyek a legfontosabb pillé­rek a gazdálkodásukban?- Elsőként említeném a fa­ipart, hiszen ez a meghatározó, és egyben a húzóágazatunk. Je­lentős fafeldolgozással rendelke­zünk, árbevételünk közel felét ez adja. Raklapgyártásban Magyar- ország legnagyobb gyártói va­gyunk. Két üzemünk van: az egyik Bugacon, a másik Jánoshal­mán. Utóbbi egyben az ország legnagyobb ilyen jellegű faipari üzeme.- Említette, hogy raklapgyár­tásban az élen állnak. Jelentős az export?- Igen, a raklapok 70 százalé­kát exportáljuk. Jelenleg ez igen előnyös értékesítési csatorna, de hosszabb távon tudatosan készü­lünk arra, hogy belföldre helyez­zük át a hangsúlyt. Sulyok Ferenc vezérigazgató- Mi ennek az oka?- Az euróárfolyam-kockázatot ki lehet védeni, viszont az értéke­sítésben a szállításból adódó költ­ségelemet - ilyen üzemanyagárak mellett - várhatóan egyre nehe­zebben tudjuk majd kezelni. Bí­zunk a belföldi piac fellendülésé­ben, gondolok itt az építőipar re­mélhető újbóli felfutására, a kecs­keméti autóipari beruházások kapcsán megnövekedett csomago­lóanyag-, rakodólap-szükségletre. Ennek tükrében társaságunk úgy pozícionálja magát, hogy az érté­kesítésünk legalább fele belföldön történjen, lehetőleg megyén belül. Célunk a helyi termelés, feldolgo­zás és - belföldi vevőkörünk bőví­tésével - a helyi felhasználás egy­ségének megteremtése.- Milyen fafajták találhatók a gazdaság területén?- A fekete- és az erdeifenyő a meghatározó. Jelentős még a ha­zai és a nemes nyár, valamint az akác. A futóhomok megkötésére használt fenyők faanyagának fel­használhatósága és értékkihoza- tala messze elmarad a hegyvidéki fajtáktól. Nekünk ezekre a puha és lágy fafajtákra kell alapoz­nunk. Nagy erőfeszítéseket igé­nyel, hogy mindezek ellenére is eredményesek legyünk. Faipari feldolgozó-kapacitásunk messze nagyobb mint a saját fakitermelé­sünk. így a térségben magánter­melőktől, valamint a szomszédos erdőgazdaságoktól is vásárolunk fel faipari alapanyagot, biztos pia­ci hátteret nyújtva a környék er­dőgazdálkodóinak.- Mire támaszkodhatnak még?- A hagyományos erdőgazdál­kodás és a fakereskedelem mel­lett a kiskunsági kertészeti adott­ságokra építve fő erősségünk még a kertépítés, parkosítás. Az ország legnagyobb állami tulaj­donú dísznövénykertészete, a kecskeméti Juniperus Parkerdé­szet a társaságunk egyik egysé­ge. A megyeszékhelyen jelenleg is zajló beruházási dömpinget megcélozva vállaljuk ipari objek­tumok környezetrendezését, véd­erdősávok telepítését, ipari terü­letek, lakóterületek parkosítását, utak fásítását. Mindent egy kéz­ben tartunk: a szaporítóanyag termelésétől a szaktanácsadáson át a kivitelezésig.- A fajtakínálat terén érezhető változás az elmúlt időszakban?- Ez egy olyan piac, mely na­gyon jól visszatükrözi a gazdasági élet rezdüléseit. A dísznövény - némi túlzással luxustermék. Érezzük az igények csökkenését, melyek egyben át is alakultak. Korábban az örökzöldek hódítot­tak, mára előtérbe kerültek a szí­nes lombos dísznövények, vala­mint az egynyári virágok.- A faipar és a parkerdészet nyereséges. A gazdaságnak melyek azok a területei, me­lyek inkább a pénzt viszik.- Azonkívül, hogy a ránk bízott erdővagyont fenntartható módon, tartamosán kezeljük, jó gazda módjára gyarapítjuk, ellátunk úgynevezett közjóléti feladatokat is. Jelentősek a ráfordításaink a kezelésünkben lévő Kecskeméti Arborétum, a Kecskeméttől Kelebiáig megtalálható parkerde- ink és a bugaci Alfóldfásítási Mú­zeum fenntartására. Külön ki­emelném azonban a kecskeméti, Nyíri erdőben található, országo­san ismert Vackor Vár Erdei Isko­lát, melyet szintén társaságunk működtet. Ezeket az objektumo­kat a többi ágazat nyereségéből és egyéb esetleges támogatásokból tartjuk fenn, de törekszünk azok egyéb hasznosítására is, így pél­dául erdei iskolánkat és a kapcso­lódó szálláshelyeket alkalmas idő­pontokban a konferenciaturiz­mus számára, céges rendezvé­nyeknek és továbbképzések cso­daszép környezetben történő megtartására is felkínáljuk. Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 56 ezer hektáron gazdálkodnak A KEFAG KISKUNSÁGI ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZRT. a 22 állami tulaj donú erdőgazdaság egyike. A társaság Bács-Kiskun megyében közel 56 ezer hektáron gazdálkodik. A vállalatnak jelenleg 414 alkalmazottja van, emellett 164 fő közfoglalkoztatását vállalta fel éves szinten, valamint a társasághoz szorosan kapcsolódó vállalkozásokkal, azok alkalmazottaival további 1000 főnek nyújt megélhetést. Az ország erdőgazdaságai közül a második helyen áll a foglalkoztatottság tekintetében.

Next

/
Thumbnails
Contents