Petőfi Népe, 2011. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-04 / 232. szám

GYERMEKVILÁG Közel 100 000 forintos nyeremény! KVÍZ HOGYAN HALT MEG ANAWRATA KIRÁLY FELESÉGE? A) Feláldozták a pagani temp­lomavatási ceremónián B) Lezuhant Szemirámisz függőkertjéről C) Elveszett a Kheopsz-pira- mis labirintusában Válaszolj a kérdésünkre és nyerd meg a 100 állomás, 100 kaland teljes köny\’sorozatotés az 50 000 Ft értékű Sodexo vá­sárlási utalványt MIT KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény- szelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyújts össze 6 különböző sor­számú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-MKft. Ügyfélszolgálat 1122 Budapest, Városmajor utca 11. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájá­rulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer magyarországi érdekeltségi körébe tar­tozó társaságok korlátlan időtartamra nyilván­tartásba vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezel­jék, részemre előfizetési akcióról, promóciókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldje­nek.” A játék szervezője az Axel Springer Ma­gyarország Kft. A játék időtartama: 2011. szep­tember 19.-2011. október 8. A nyereményszel­vények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18-án 10 órakor, közjegy­ző jelenlétében, a Szervező székhelyén (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). A sorsoláson min­den határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül 6 db különböző napon megjelent, a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megta­lálható a megyei lap online elérhetőségén, a Gyermekvilág aloldalon, kérdés esetén kér­jük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06/40-510- 510-es telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon érte­sítjük. A nyereményadót a Kiadó fizeti. A sze­mélyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelé­se a személyes adatok védelméről és a közérde­kű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXI1I. törvény és a kutatás és a közvetlen üzlet- szerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok ke­zeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezeléséről bár­mikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, vala­mint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlé­sét az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Springer Budapest Kiadói Kft., 1122 Budapest, Városmajor u. 11., marketingosztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli sze­mély esetén az adattároláshoz a gondviselő hoz­zájárulása szükséges. S' CL cr CD 03 cr CD 03n ca cr n □ A világ csodái, közelről hihetetlen építmények Az ókori királyok nyomot akartak hagyni Bolygónk számtalan ter­mészeti és emberi kéz al­kotta kinccsel büszkél­kedhet, melyek többsége mára a világörökség fel­becsülhetetlen értékű ré­sze. A világ épített csodái közül nem egynek az ere­dete egészen az ókorig nyúlik vissza. A PARTHENON Az antik művészet egyik leg­szebb példáját, a Parthenont a görögök emelték i. e. 440 körül dór stílusban. Ezt az építészeti irányzatot a lábazat nélküli, felfe­lé keskenyedő, négyzetes lapok­ban végződő oszlopok jellemzik. Athéné istennő templomának homlokzatát, oszlopait és pár­kányzatát márványból faragták. A közhiedelemmel ellentétben a Parthenon nem fehér volt, ha­nem - a tarka festésnek köszön­hetően - a szivárvány színeiben pompázott. A szentélyben állt Athéné hatalmas arany- és ele­fántcsont szobra, Pheidiasz alko­tása. A templom romjai ma is megtekinthetők az athéni Akro- poliszon (jelentése: fellegvár). A HÉT ÓKORI CSODA Az ókori világ hét csodájának so­rát két műalkotás nyitja: Phei­diasz gigantikus szobra Zeuszt formázta meg, a rhodoszi kolosz- szust pedig Héliosz napisten tisz­teletére állították fel. Az ókor har­madik csodája, a több mint 100 m magas fároszi világítótorony II. Ptolemaiosz uralkodása idején, i. e. 279-ben épült Alexandria partjainál. A tetején éjjel-nappal égő tűz fényét homorú tükör ve­títette a tenger felé, így azt már 50 km-ről észre lehetett venni. A Kheopsz-piramis, az ókor csodái­nak leghatalmasabbika több ki­sebb piramis társaságában ma­gasodik az egyiptomi sivatagban, egy Gíza nevű falucska közelé­ben. Az elképesztő építmény ösz- szesen 53 000 négyzetméter terü­letet foglal el. Szemirámisz függő­kertjeit szintén az ókor csodái kö­A PAGANI TEMPLOMOK Paganban, Burma (ma Mian- mar) 11-13. századi fővárosában egykoron 13 ezer templom és sztúpa (kúpos tetejű szentély) állt. Bár a buddhista tanok az erőszak minden formáját eluta­sítják, Pagan véres történelmet tudhat maga mögött. Az ország szívének építése közben parasz­tok ezrei haltak meg a forróság­tól és a kimerültségtől. Anaw- rata király pedig feláldozta egyik feleségét az avatási ceremónián. 1073-74-re a város jelentős buddhista központtá nőtte ki magát. Az arannyal-ezüsttel ki­rakott, szobrokkal és mázas ' agyagtáblákkal díszített Anan- da-templom Anawrata utódai­nak nevéhez fűződik. A TÁDZS MAHAL Az indiai Agrában tündöklik a szerelem világszerte legismer­tebb szentélye, a Tádzs Mahal. Amikor Sah Dzsahán mogul imá­dott felesége 1631-ben elhunyt, a férfi méltó síremlékkel szeretett volna emlékének adózni. A fehér­márvány borítású Tádzs Mahal India jelképe is egyben. ÍOO állomás, ÍOO kaland A Gulliver kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv- sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. A Machu Picchu, az inkák városa AZ INKÁK KINCSE Az inkák elveszettnek hitt váro­sa magasan az Andokban, két, őserdővel borított csúcs, a Machu Picchu és a Huayna Picchu ölelésében fekszik. Teotihuacánban egy piramist a Holdnak, egyet pedig a Napnak szenteltek. A Nap-piramistól délre a Quetzalcoatl, a „tollaskí­gyó” temploma magasodott. Nem fogod elhinni! A Forum Romanum, amely csaknem teljesen épen fennmaradt Máig nem sikerült megfejteni az indiai Harappá Biroda­lom 4000 éves írásjeleit. Az ásatások során számos fel­iratos pecsét került elő, amelyekre az állatfigurák mellé általában 4-10 jelet véstek. A spanyol hódítók mindent tűvé tettek, hogy megleljék a mesés gazdagságú eldorádo birodalmát, ahol a szóbe­széd szerint hegyekben állt az arany és az ezüst. Kutatá­saik azonban sorra kudarcot vallottak. zött tartják számon. A piramis­szerűen egymásra épülő, termő­talajjal borított teraszokon kiala­kított kerteket Szemirámisz ter­vezte a babiloni uralkodó, Nabu- kodonozor parancsára az i. e. 7. században. A király feleségének kedveskedett a burjánzó ciprus- és pálmafákkal, akit szülőhazája hegyvidékes tájaira emlékeztet­tek a zöld növények. Hatodik a sorban egy templom. A dúsgaz­dag Krőzus király egy lenyűgöző templommal kívánt Artemisz is­tennő kedvében járni az i. e. 6. században. A templom 200 évvel később leégett, Nagy Sándor ural­kodása idején építették újjá. Arte­misz aranyból, ezüstből, ébenfá­ból és fekete kőből készült szob­ra a szentélyt ékesítette. A szép­ségét visszanyert épületet méltán sorolták a világ hét csodája közé. Az i. e. 4. században a kis-ázsiai Mauszólosz király elhatározta, hogy egyedülálló sírhelyet emel­tet magának Halikarnasszosz- ban. Ezt nevezik a hetedik csodá­nak. A monumentális (49 m ma­gas), fehérmárvány sírbolt a ki­rály után kapta a mauzóleum ne­vet. Az ókor eme csodája sajnos nem maradt fenn, létezéséről csu­pán néhány régi kézirat és szo­bortöredék tanúskodik. MESE Az okos leány EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT, volt egy molnárnak egy taka­ros, okos lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét or­szágra elment a híre. Meg hallja ezt a király. Odaizent, hogy van neki a padlásán százesztendős kendere, fonja meg azt selyemcérnának A LEÁNY ERRE VISSZAIZEN, hogy van nekik egy százesz­tendős sövénykerítésük, csi­náltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat, mert azt csak nem kívánhat­ja a király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg. Tetszett a királynak a felelet. MEGINT IZÉN A LEÁNYNAK, hogy van neki a padláson egy lyu­kas korsója, foldozza meg, ha tudja. MEGINT VISSZAIZEN A LEÁNY, hogy fordíttassa ki a király a korsót, mert az öregapja se hallott olyat, hogy a színéről foldoztak volna meg valamit. Ez a felelet még jobban meg tetszett a királynak. Most meg már azt izente, hogy menjen el a leány őhozzá, de menjen is, meg ne is; köszön­jön is, meg ne is, s vigyen is ajándékot, meg ne is. ERRE A LEÁNY ELKÉRTE OZ ap­jától a szamarát, felült a há­tára, s úgy ment a király elé­be. Otthon egy galambot meg­fogott, két szita közé tette, és elvitte magával. MIKOR AZTÁN A KIRÁLY elébe ért, egy szót sem szólt, ha­nem meghajtotta magát, az­tán a galambot a szita közül elrepítette. így aztán ment is, nem is; köszönt is, nem is; vitt is ajándékot, nem is. A KIRÁLY ÚGY MEGSZERETTE OZ okos leányt, hogy mindjárt el­vette feleségül. (Magyar népmese) A varga, a szikra és a bab EGYSZER VOLT A VILÁGON egy varga, egy szikra és egy bab, ezek mind a hárman elmen­tek utazni. Útközben egy víz mellé értek, de nem tudtak rajta átmenni, mert csak egy szalmaszálból volt a híd. tanakodtak egy darabig, egyszer azt mondja a bab:- Eredj, te varga, próbáld meg, át lehet-e menni.- En nem próbálhatom, mert nehéz ember vagyok, s bele­esem; eredj ától te, bab!- Fliszen én sem mehetek, mert én is nehéz vagyok; menj ától te, szikra, te úgyis könnyű legény vagy! A SZIKRÁNAK NEM KELLETT sok biztatás, felugrik a szal- mahídra, de alig halad egy- pár lépést, meggyullad a szalmahíd, elég, s a szikra belepottyan a vízbe. Amint ezt a bab meglátta, akkorát kacagott, hogy menten ketté­repedt. Nosza, a varga kapja a tűt s az árat, összevarrja, s egy nagy fekete foltot vet a babra. Aki nem hiszi, nézze meg, máig is ott van rajta a fekete folt! (Magyar népmese)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents