Petőfi Népe, 2011. október (66. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-27 / 252. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2011. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK KECEL, KISKŐRÖS ÉS SOLTVADKERT Kívül festik, de belül repedezik az evangélikus templom fala Az állam késik a fejkvótával kecel A lemaradó diákoknak délutánonként is tartanak órákat ha minden menetrend szerint halad, akkor az ünnepre befejeződhet a soltvadkerti evangélikus templom felújítása. Homoki Pál lelkész lapunknak elmondta: állagmegóvást végeznek, 1300 négyzetméternyi homlokzatot festenek le a festők. A többmilliós anyagot önköltségi áron a bócsai festékgyár biztosította, a helyi vállalkozók és a felekezet tagjai állták a költségek jelentős részét. A templomot legutóbb 1975-ben újították fel. ■ í r ** ' Délutánonként is hasznos elfoglaltságot kínál a gyerekeknek az iskola Elismerések Soltvadkerten az ünnep napján a nemzeti ünnep alkalmából Soltvadkerten elismerő címeket adományozott az önkormányzat. Díszpolgár lett dr. Windecker Zoltán korábbi aljegyző. Solt- vadkert Városért kitüntető címet Krebs Gyula Zoltánné művésztanár kapta. Soltvadkert Város Szolgálatáért elismerést Plavecz Jánosnénak adományozta a közösség. Az Év Sportolója díjat a női extraligás asztalitenisz csapat kapta, melynek tagjai: Ambrus Krisztina, Shi Jian, Ambrus Tímea, Ambrus Beáta, Endrődi Flóra. Soltvadkert Város Sportjáért díjat: Szeg Sándor birkózó edző vehette át. Az Év Vállalkozója díjban Garami Zoltán vállalkozót részesítették. A város elöljárósága Soltvadkert Város Közbiztonságáért díjban részesítette Morvái Lajos rendőr főtörzszászlóst. Pro Scole kitüntető címet dr. Pethő István, dr. Pethő Istvánná, dr. Fodor Katalin és Fagyas Gabriella kapta. ■ Október közepéig egyetlen fillémyi fejkvótát sem utalt az állam a keceli katolikus általános iskola fenntartásához. Barta Zsolt Attól ugyan nem kell tartani, hogy esetleg kihűlnek a keceli iskola radiátorai, mint ahogy több Pest megyei iskolában történt néhány napja, mert az érsekség fizeti a nyáron átvett intézmény költségeit. De hónapról hónapra egyre nagyobb gond, hogy késik a jogosan járó állami normatíva, - nyilatkozta lapunknak Solti Kálmán, a n. János Pál pápáról elnevezett keceli iskola igazgatója. Az érsekségnek havonta 26 milliójába kerül az intézmény fenntartása, de így is több pénz jut az intézményre, mint korábban - jegyezte meg az igazgató, amikor az elmúlt hetek tapasztalatairól kérdeztem. Az oktatási kérdésekkel kapcsolatban megjegyezte: külön figyelmet fordítanak a roma gyerekek felzárkóztatására. Speciális gond, hogy ezeknek a tanulóknak a szókincse lényegesebben szegényesebb, mint egy átlag magyar gyereké, így nehezebben képesek elsajátítani a szakanyagot. A gyerekek hat éves korukig szinte alig hallanak magyar szót, mert zárt közösségben élnek. * Ezért is értek egyet azzal a közoktatási törvénytervezettel, amely 3 éves kortól kötelezővé teszi az óvodát. - mondja Solti Kálmán. A nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező igazgató azt mondja, hogy az intézményben a 660 gyerekből 94 gyerek roma nemzetiségű. Délutánonként nemcsak tehetséggondozó szakköröket, hanem felzárkóztató foglalkozásokat is tartanak a hátrányos helyzetű gyerekeknek. A gond az, hogy a cigány szülők nagy része nem törődik gyermekei fejlődésével: azaz sok esetben nem érdekli a gondviselőt, hogy halad-e a gyerek, visz- szamegy-e tanítás után a felzárkóztató foglalkozásra. Másrészt az is igaz, hogy a szülők egy része inkább a kisegítő iskolába íratja csemetéjét, mert ott ingyen kap mindent, kifizetik az utazási költségét is. A katolikus egyház által fenntartott intézményben 420 katolikus gyerek jár hittanoktatásra. A katolikus mellett az evangélikus, református felekezet, evangéliumi pünkösdi gyülekezet és hitgyülekezet is tart hittanórákat. Aki nem választott hittant, annak erkölcstant kell tanulnia. A diákok minden vasárnap 10.30-kor diákmisén vesznek részt. Mindig két-két másik évfolyamnak kötelező ezen megjelenni. Fegyelmi probléma csak annyi van, amennyi minden más iskolában - hangsúlyozza az igazgató. Solti Kálmán a jövőről elmondta: szeretnénk, hogy hitben elmélyült iskola legyen a keceli. Tapasztalata szerint a város közönsége örül annak, hogy az intézmény az egyház felügyelete alá került. Városi oldalak a Petőfi Népében Hétfő FELSŐ-KISKUNSÁG DÉL PEST MEGYE Kedd KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szerda BÁCSKA Csütörtök KECEL, KISKÖRÖS ÉS SOLTVADKERT Péntek KISKUNHALAS ÉS KÖRNYÉKE Szombat BAJA .... KE CEL, KISKOROS ÉS SOLTVADKERT Szerkesztő: BARTA ZSOLT Kiskörös, Árpád utca 2. Telefon: 78/513-644 A jegyző jövőre nyugdíjba vonul kiskörös A városatyák elfogadták a legutóbbi ön- kormányzati ülésen dr. Szentendrei István címzetes főjegyző nyugdíjazási kérelmét. A városházán töltött harminchét évnyi szolgálat után döntött úgy a törvényesség őre, hogy befejezi karrierjét a polgármesteri hivatalban. Felmentési idejét a következő év elején kezdi meg, március 24-étől pedig a tényleges nyugdíjas éveket. Vadkert után Kőrösön is lesz jégelhárító kiskörös A város csatlakozik a kistérségi jégelhárí- tó-rendszer kiépítéséhez. Látva a soltvadkerti jó példát, ahol a szőlészek már három gépet vásároltak, a körösiek szintén három darab talajgenerátort helyeznek el Kiskőrös külterületén. Ebből kettő telepítési és fenntartási költségeit a hegyközség, míg 1,2 millió forint telepítési költséget az önkormányzat vállalt fel. A kistérségben még jó két tucat védelmi berendezést kellene elhelyezni ahhoz, hogy meg- védhessék a szőlővidéket a jégesőktől. Önzetlenül segítettek másokon kecel A napokban rendeztek kétnapos véradást a település művelődési házában, melyen 140-en vettek részt. A keceliek összesen 63 liternyi vért adtak. Tanodában képezné a lurkókat Kiskőrös Roma felzárkózás elképzelhetetlen munkahelyek nélkül Magyarországon a 18 éves diákok 54 százaléka érettségizik le, míg a cigányok között ez 5 százalék, és szakmát is csak jóval kevesebben tanulnak a romák közül. A munkanélküliek között is jóval több a kisebbségi, mint a magyar. A mezőgazdaság segítheti elő a cigányság felemelkedését Sztojka László kiskőrösi cigány kisebbségi vezető szerint. Álláspontja szerint: az általános iskola elvégzése után agrárszakiskolába kellene íratni a gyerekeket. Elmondta, hogy a kiskőrösi Délibáb utcában 67 roma általános iskolás korú gyerek lakik, akiket elkülönítve, önálló csoportokban kellene tanítani, de nem külön cigányiskolában. Nem sikeres ugyanis az Sztojka László a koncepció, mely szerint, ha minden magyar osztályba két-há- rom - halmozottan hátrányos helyzetű - gyereket tesznek, akkor azok képesek beilleszkedni. Iskola után azonban ezek a gyerekek nem mennének rögtön haza, hanem egy számukra kialakított, úgynevezett tanodában töltenék az időt a tananyag elsajátításával. Ha kell, szombaton is programot szervezne nekik ez a tanodái rendszer, de úgy, hogy a szülőket is bevonnák ebbe a munkába. Sztojka álláspontja szerint: ha a felnőttek elfogadják a pedagógus irányítását, akkor eredményes lehet a beilleszkedés, a felzárkózás folyamata. Az integrációt egy célzott, egymásba kapcsolódó oktatási és szociális rendszernek kellene segítenie. Emellett olyan munkahelyeket is létre kellene hozni, melyek nem tűzoltó jellegű, 2-3 hónapos elfoglaltságot jelentenének a romáknak. Az ön- kormányzatok földjeit kellene bérbe adni a roma szülőknek, akik megélhetést biztosíthatnának a családjaiknak. Ha a gyerek látja, hogy az apja-anyja dolgozik, akkor követi a példáját, és ha nem teszi, akkor akár összeütközésbe is kerülhet a törvénnyel. A romák társadalmi felzárkóztatása hatalmas kihívás, de nem lehetetlen: a kiskőrösi szegénysorból került már ki cigány származású orvos. A példa adott, igaz elképesztően rögös a célhoz vezető út. ■ B. Zs. Kiskörös Az Idősek Napja alkalmából hívták meg a város művelődési házába a nyugdíjas korú polgárokat a napokban. Domonyi László polgár- mester köszöntötte meleg szavakkal a vendégeket, utána diákok adtak műsort a színházteremben.
