Petőfi Népe, 2011. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-21 / 247. szám

6 GAZDASÁG 2011. OKTÓBER 21, PÉNTEK Kissé lassulhat a Nespresso a svájci (VEVEY) központú Nestlé kávékapszula-üzlet- ága, a Nespresso forgalom- bővülése az idén várt mintegy 22-ről 18 száza­lékra csökkenhet jövőre, ezzel az egész csoport ár­bevétel-növekedése is az előirányzott éves ütemtar­tomány aljára, 5 százalék körüli szintre süllyedhet a Bloomberg által megkérde­zett elemzők átlagvárako­zása szerint. Az üzletág több mint tíz éve tartó fel­futása azért lassulhat, mert jövőre elveszti védettségét néhány szabadalom, és ez felbátorítja a múlt év óta szintén Nespresso-gép- kompatibilis, ám jóval ol­csóbb kapszulák forgalma­zásába kezdett konkuren­seket (Ethical Coffee, Sara Lee) piacaik erőteljesebb bővítésére. Jöhet a török stratégiai partner a SABiYHLLER megegyezett a törökországi Anadolu csoporttal, illetve annak isztambuli sörérdekeltsé­gével (Anadolu Efes), hogy ez utóbbinak adja át az oroszországi és ukraj­nai sörüzletágát. A világ egyik vezető sörgyártója, többek között a Dreher Sörgyárak Zrt.-t is tulaj­donló SABMiller csoport cserébe 24 százalékos ré­szesedéshez jut az Ana­dolu Efesben, amely fon­tos szerepet kap az új stratégiai szövetségesek FÁK-országbeli, közép­ázsiai, közel-keleti ter­jeszkedésében. A török partner már jelenleg is 16 serfőzdét, 7 maláta­üzemet és 20 Coca-Cola- palackozót működtet 15 államban, köztük Orosz­országban. Stagnál a világ tévékészülék-piaca kilátások A fejlett térségekben már a kereslet visszaesésével számolnak Amerikában, Japánban és Nyugat-Európában a tava­lyinál kevesebb tévéké­szüléket vásárolnak,a piacot a fejlődő országok még mindig növekvő ke­reslete egyensúlyozza ki. Itthon a lapos tévék a leg­kelendőbbek. ■ Sági Gyöngyi Az idén jó esetben a tavalyival megegyező, mintegy 250 millió darabos tévéeladással számol­hatnak a gyártók - vetíti előre legfrissebb elemzésében a Dis- playSearch. Az amerikai piacku­tató szerint az egyes kategóriá­kon belül már egy ideje egyértel­mű a lapos képernyős, ott is el­sősorban az LCD-technológia fö­lénye. Ez utóbbiból ez évben vár­hatóan 206 millió talál gazdára a világon, míg az ugyancsak a lapos tévék kategóriájába sorol­ható plazmákból 17 millió. A fennmaradó különbözetet alkot­ják a projektoros készülékek (RP), illetve a már nagyon kifu­tó kategóriába sorolható hagyo­mányos képcsöves technológiá- júak (CRT). Az elemzők szerint a fejlett térségekben tapasztal­ható kereslet-visszaesés a ked­vezőtlen makrogazdasági kör­nyezet számlájára írható, ame­lyet csak nagyon nehezen tud el­lensúlyozni a fejlődő világot en­nek ellenére még mindig jellem­ző élénk piac. A lapos tévék iránti kereslet éves összevetésben ugyanakkor még az idén is fel tud mutatni egy viszonylag szerény, 6 száza­lékos növekedést, igaz, az év ele­jén ennél valamivel nagyobbra számítottak a piackutatók. A bő­vülési ütem jövőre 9 százalékra javulhat. Ennek hátterében a szakértők szerint az áll, hogy a gyártók igyekeznek minél ol­csóbb készülékeket piacra dobni A világ tévépiaca (technológiák szerint, millió darab) ■ CRT LCD (LED) PDP ■ LCD (CCFL) VG-GRAFIKA FORRÁS: DISPLAYSEARCH a fejlődő országokban, ezzel is az elavult CRT-technológia mi­előbbi lecserélését ösztönözve. Az utóbbi években tapasztalt drasztikus átlagárcsökkenés a lapos tévék piacán az idén nem nagyon figyelhető meg, ennek fő­ként az az oka, hogy a termékcso­porton belül növekszik a pré­mium kategóriás, drágább esz­közök aránya. Idesorolhatók az energiatakarékos, LED-es háttér- világítású, valamint a háromdi­menziós (3D) modellek. Ennek következtében az átlagár az év AMI A MAGYARORSZÁGI tévé­piaci lehetőségeket illeti, az idei első öt hónap adatai alap­ján már az is kedvező hírként kezelhető, hogy a szórakozta­tóelektronikai piac, amelynek vezető terméke a televízió, az összforgalmat tekintve pozitív­ba fordult. A lapos tévék iránti egészét tekintve legfeljebb 7 szá­zalékkal lesz alacsonyabb a ta­valyinál. A plazmatévé-kategória az idei második negyedévben vál­tott lejtmenetre, akkor az egy év­vel korábbihoz képest 6 száza­lékkal kevesebb talált e típusból gazdára világszerte. A vissza­esés 2012 közepéig negyedévről negyedévre két számjegyűvé vá­lik az amerikai piackutató sze­rint. Ennek oka, hogy az alapka­tegóriás (nem LED-es és nem 3D-s) LCD-tévék ára jóval gyor­igény 1,8 százalékos bővülést tudott felmutatni a GfK Hun­gária összesítése szerint, hi­szen elérhető áruk miatt már Magyarországon sem tekinthe­tők luxusterméknek. Az LCD a legkeresettebb technológia, azon belül is egyre többen ve­szik a LED-es tévéket. A vevők sabban csökken, mint a plazmá­ké, és ez az előbbiek felé tolja bi­zonyos képernyőméretekben a keresletet. A tavalyi második ne­gyedben például egy 42 colos plazmatévé még 32 százalékkal volt olcsóbb, mint az ugyanekko­ra képernyőméretű LED-es LCD- tévé. Az árkülönbség egy év alatt alig 9 százalékra zsugorodott - mutatnak rá a szakértők. A plaz­mák idei visszaesése 9 százalék körülire tehető, a következő években pedig további 5-6 száza­lékkal lehet számolni. a nagyobb képátlójú - 82 és a 105 centiméteres - készüléke­ket keresik. Az európai piacot már uraló 3D-s tévék iránt itt­hon még nem nagy az érdeklő­dés. Ennek oka egyrészt a töb­bi készülékhez viszonyított ma­gas ár, illetve az itthon elérhe­tő 3D-s tartalom hiánya. A fejlődő világ országaiban - főként Kínában és az ázsiai csendes-óceáni régióban - a kö­vetkező négy évben legalább 11 százalékos keresletélénkülés várható a lapos tévék kereske­delmében. A fejlett országokban viszont évi átlagban egy száza­lékkal lesz kisebb a felvevőpiac. Még az elemzőket is meglepte a fejlődők és Európa vártnál na­gyobb érdeklődése a 3D-s tévék iránt. Velük szemben akkor a tévénagyhatalomnak tartott Észak-Amerika csalódást oko­zott a tervezettnél gyengébb ke­resletével. Az idén a tengerentú­lon a teljes tévépiac 11 százalé­kára rúg majd a 3D-s tv-k ará­nya, ugyanez a mutató Nyugat- Európában 14, Kínában 12 szá­zalékos lehet. A teljes piacot ille­tően 2011-ben több mint 22 mil­lió háromdimenziós készülék ta­lál gazdára világszerte, 2015-re pedig már a százmilliót is meg­haladhatja a legmodernebbnek számító „képdobozok” éves ér­tékesítése. Már nem luxustermék a lapos televízió Versenyképes jelenleg a magyarországi távhő piaci ára egyeztetés A kapcsolt termelők után a hőszolgáltatók is finomítanák a készülő árrendeletet - Új ügyfelek kellenek Annak ellenére rendben elindult az ország egészében a távfűtés, hogy attól lehetett tartani, a meg­változott szabályozás miatt egyes hőtermelők leállnak. Ez a hőszol­gáltatás zavaraihoz vezetett vol­na. A szabályozás ugyanis úgy módosult, hogy míg korábban a hőt és áramot egyszerre előállító, tehát magasabb hatásfokkal dol­gozó, úgynevezett kapcsolt ter­melők esetében a szabályozás az áramtermelésüket támogatta pénzzel és az áram kötelező átvé­telével, a fűtési idénytől viszont a hőtermelés mellé ad pénzt. Ez­zel a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) szerint mint­egy 15-20 milliárd forintos lyuk keletkezett a hőt és áramot egy­szerre előállító iparágon. Tehát továbbra sem kizárt, hogy egyes termelők néhány hónapon belül pénzügyileg ellehetetlenülhet­nek, főleg, hogy már a távhőárak márciusi befagyasztása és a kö­telező áramátvétel júliusi meg­szűnése is veszteséget okozott az iparágnak. Nem tartja kizártnak a vevői ol­dalt képviselő és szintén hatósá­gi árakkal dolgozó távhőszolgál- tató szakmai tömörülés vezetője sem, hogy egyes távhőtermelők a közeljövőben leállnak, de szerin­te ez semmiképpen sem lesz tö­meges, és zavar sem lesz miatta a szolgáltatásban. „Alapvetően két­féle távhőtermelő van. Az egyik ellátásbiztonsági szempontból nélkülözhető, mert egy meglévő kazános hőtermelő kapacitás mel­lé telepített valamilyen kapcsolt termelő erőművet, amely, ha le­áll, a kazánja még mindig dolgoz­hat” - válaszolt a Magyarországi Távhőszolgáltatók Szakmai Szö­vetségének (Matászsz) elnöke. Fe­kete Csaba szerint az viszont baj lenne, ha a másik típusú termelő állna le, amely teljes kapacitásá­val a távhőrendszernek dolgozik. A hazai távhőfelhasználás megoszlása (százalék) lakosság egyéb 54 8 ipar közintézmény 25—-------------------- 13 VG-GRAFIKA FORRÁS: MATÁSZSZ Ám ez a veszély sem fenyeget, e társaságoknak teljesíteniük kell szolgáltatási kötelezettségüket. „Nem gondolom, hogy leállással akarnák zsarolni a szolgáltatót vagy a szabályozót, de tény, hogy közülük néhányan nehéz helyzet­be kerültek az új szabályozással. „A szabályozáson egyébként több hőszolgáltató is talál módo- sítanivalót, főként azok, amelyek­nek gázmotorjuk, azaz kapcsolt termelésük is van, míg mások számára nem ennyire kedvezőt­len az új helyzet” - jelentette ki Fekete Csaba. Ugyanolyan gazda­ságosan szeretnének működni, mint korábban, de legalább nem sokkal rosszabbul. Ezért az Okosmérés-projektek jövőre a távhőszolgáltatók el­indítják az első okosmérés-pro- jekteket, megelőzve ezzel az áram- és vízszolgáltatókat. A közüzemi fogyasztás okos mé­rése uniós előírás, amelynek eleget tehetünk az országban egyre több helyen használt költségosztók használatával, MKET-hez hasonlóan a Matászsz is az új szabályozás egyes pont­jainak felülvizsgálatát kéri. „Mi­vel jócskán van szolgáltató, amelynél az október 1-jétől hatá­lyos ármegállapítás komoly prob­lémákat vet fel, korrekcióra van szükség. Ugyanakkor kedvező, hogy a szakminisztérium és az energiahivatal nyitott az egyezte­tésre" - mondta Fekete Csaba. Szerinte egyébként a rendelet által a távhőszakmának megen­gedett, legfeljebb 2 százalékos nyereség a túlélésre elég, de olyan fejlesztésekhez nem, amelyek egy korszerű szolgáltatás érdekében elvárhatók lennének. Közben más teendője van a szolgáltatók­ba megvalósul annak online leolvasása, s hogy a fogyasztó folyamatosan ellenőrizhesse a felhasználást A távhőokosmé- rési projektekben mind a hasz­nálati meleg víz felhasználásá­val kapcsolatos, mind a fűtési hőfelhasználás online fogyasz­tói kontrollja megvalósítható. nak: új ügyfeleket kell szerezni­ük, hogy pótolják csökkenő el­adásaikat. Bár a szövetség elnö­ke nem tud róla, hogy további épületek akarnának leválni a távhőszolgáltatásról, a rákapcso­lódást sem tartja olyan ütemű­nek, amely pótolná a kiesést. (Már csak ezért is kevés a 2 szá­zalékos nyereség.) A távhő piaci árát jelenleg verseny- képesnek tartja azzal ■ együtt is, hogy a la­kossági piacon kívül nem jelentkezik az 5 százalékos távhőáfa adta előny. Azoknak a szolgálta­tóknak, amelyek egy versenypi­aci felhasználót rá akarnak bír­ni a rendszerre való rákapcsoló­dásra, a listaárhoz képest ked­vezményt kell adniuk. A távhő­termelők között nem alakulhat ki könnyen verseny, mivel a piac statikus, az erőművek hosz- szú idő alatt megtérülő beruhá­zások, amelyeket hosszú távú szerződésekkel biztosítanak. Ma a szolgáltatóknak általában nincs pénzük saját hőtermelői beruházást indítani, hogy így te­gyék versenyképesebbé a tevé­kenységüket, a befektetők pedig nem látják a hosszú távú megté­rülést Fekete Csaba szerint. Pe­dig a megújuló energiahordozók­ra vonatkozó cselekvési terv de­centralizált hőtermelésben gon­dolkodik, és ez biomasszakazá­nok tömegének telepítését feltéte­lezi. „Ez nagyon egyszerűen el­dől majd. Akkor és ott épülnek ki ilyen távhőrendszerek, ahol azok gazdaságosak, mert hozzáférnek olcsó, mondjuk szemétége­tőből vagy kapcsolt erőműből származó hőhöz. Azt viszont nem hiszem, hogy önmagában egy biomasszakazán megtérülne. A szakma nem túl nagy számú befektetőjének célterülete a megújulóalapú termelés. Egyelő­re mérlegelik a kockázatokat, és várják, hogy a jövő év derekától milyen támogatásra számíthat­nak. Ám egy 2012-ben elindított beruházás az engedélyeztetés, a további előkészületek, a kivitele­zés és a szerződéskötések miatt leghamarabb 2016-17-ben ké­szülhet el, még az engedélyezte­tés ígért gyorsítása mellett is” - jósolja a Matászsz elnöke. ■ B. Horváth Lilla A kis nyereség a túlélésre igen, a fejlesztésre saj­nos nem elég.

Next

/
Thumbnails
Contents