Petőfi Népe, 2011. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-18 / 244. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. OKTÓBER 18., KEDD 5 KULTÚRA Meghatározó élmények és titkok a Nyitott Műteremben BALANYI KÁROLY grafikus- és ZO máncművész lesz a Nyitott Mű­terem beszélgetéssorozat követ­kező vendége. Október 20-án 17 órakor a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központba vár­ják mindazokat, akik szeretik a közvetlen hangulatú, történet- mesélős találkozókat, ahol pálya­kezdésről, meghatározó élmé­nyekről, tapasztalásokról. Bala- nyi Károlyt Hollósy Katalin kép­zőművész kérdezi. ■ Nagyvárad szecessziós építészete a kecskeméti Városszépítő Egye­sület előadássorozatot indított A magyar szecesszió városai cím­mel. A határon túli és hazai ta­pasztalatok összegyűjtésének célja, hogy ötleteket adjon a hírős város szecessziós épületeinek, épületegyütteseinek megóvásá­hoz. Szabadka és Marosvásár­hely után Nagyvárad mutatkozik be, Péter I. Zoltán helytörténész és újságíró, valamint Sárközi Zol­tán, a Bihar Megyei Műemlékvé­dő Alapítvány elnökének közre­működésével. A találkozó ma 5 órakor kezdődik a Kecskeméti If­júsági Otthonban. ■ 1956 dán . szemmel - fotókiállítás vang hansen dán fotóművész ké­peiből nyílik kiállítás a Dán Kul­turális Intézetben október 20-án 17 óra 30 perckor. Az '56 dán szemmel című kiállítás megnyitó­ján levetítik Szilágyi-Varga Zoltán Jegyzőkönyv - Mansfeld Péter emlékére című animációs filmjét. A ma 94 éves Vang Hansen neves koppenhágai fotós, 1956. október végén járt Magyarországon. Fo­tói egy tekintélyes dán hetilap­ban jelentek meg, amely címlap­ján hozta le a dobtáras géppisz­tolyt tartó, hullámos szőke hajú, 15 éves forradalmár lány azóta legendássá vált fotóját. A lány életét pár nappal később kioltot­ta egy golyó. ■ Minden este színpadon A Bánk bánt újra­írni nem kell félnetek jó lesz virtuóz Pál István „Szalonna” a Csík Zenekar új lemezén játszik - Beke a Forrásnak Pál István „Szalonna” nap­jaink egyik legkiválóbb magyar prímása, az egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenész. Számtalan for­mációban muzsikál, Kecskeméten legutóbb a Fonó Zenekarral játszott, de a Csík Zenekarral is van közös „projektjük”. Popovics Zsuzsanna- Heti hány órát hegedül?- Nem számolom, de nagyon sokat. Az Állami Együttessel he­ti kétszer állandó műsorunk van a Budai Vigadóban, a színházi évadot végig játsszuk. Saját ze­nekarommal szinte minden este van fellépésünk. Gyakorlatilag nincs olyan napja az évnek, ami­kor ne állnék színpadon. Leg­gyakrabban a saját zenekarom­mal és a Fonóval játszom. „Főál­lásban” a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímá­sa vagyok, velük ugyancsak sok helyen megfordulok. Gyakran kísérem Bognár Szilvit, Herczku Ágit, néha fellépek Szalóki Ági­val. Rendszeresen „vendégsze­repelek” Csík Jánosékkal, a ze­nekar hamarosan megjelenő új lemezén is játszom. Tagja va­gyok a Rendhagyó Prímástalál­kozó nevű formációnak, állandó vendége a cimbalmos Unger Ba­lázs vezette CimbaliBand fellé­péseinek. így, csokorba szedve, ez valóban szép sorozat.- Sűrűn fellép Kecskeméten?- Zeneakadémistaként már zenéltem a Kecskeméti Népze­nei Találkozón, nyomon kísér­tem a prímás versenyeket, fel­léptem a hagyományőrző gálán. A Fonó Zenekarral, a verses es­tekkel kapunk rendszeresen meghívást. Szívem csücske a vá­ros, és nem csak azért, mert itt érettségizett a kedvesem, aki nem mellesleg szintén kárpátal­jai, ráadásul Visken is született.- Az érettségi óta szinte folya­matosan tanul...- Azt gondolom, mindig is fo­gok. Készültem közgazdász­nak, voltam debreceni reformá­tus kollégista, kis híján lelkész vált belőlem. Miután a prímás lélek felülkerekedett bennem, a Nyíregyházi. Főiskola ének­Bartokkal nem ért veget a népzene. Ma is él, alakul mindaddig, amíg vannak hiteles művelői - mondja Pál István. zene, népzene szakára kerül­tem, ott szereztem tanári diplo­mát. Amikor a Zeneakadémián elindult a népzene szak, úgy gondoltam, abba még belevá­gok. Ha minden jól megy, idén el is végzem. Mivel ez egy na­gyon fiatal iskola az akadémi­án, tanáraink is fiatalok, aktív zenészek. Olyan előfordul, hogy este együtt zenélek a ta­nárommal, másnap pedig az is­kolapadban hallgatom egyete­mi előadását.- Meg lehet élni manapság a népzenélésből?- Aki erre számít, az csalódni fog, kicsi ez az ország ehhez. A muzsikálás mellett én is tanítok, korábban a váci zenei középisko­lában, most magántanítványokat szerte az országban. Ugyanak­kor irgalmatlan nagy töltekezést A máramarosi hegyektől indult A KITŰNŐ HEGEDŰS Kárpátal­ján, a máramarosi hegyek lá­bánál fekvő Visken született, zenész családban. Szülei ze­netanárok, édesapja, Pál La­jos, évekig dolgozott a Kijevi Operaház karmestereként. A család mindkét gyermeke népzenész (is) lett, István sa­ját bandát alapított, Eszter ebben énekel, egyébként énektanár. gazdag tartalommal megjelent megyénk szépirodalmi folyóira­tának, a Forrásnak októberi szá­ma. A versanyagból kiemelkedik Papp Tibor Párizsban élt, majd a rendszerváltás után hazatele­pült költő három képverse. E versekben megismerkedhetünk az avantgárd vers legmodernebb felfogásával. Ezen túl azonban többnyire a tájunkhoz és min­dennapi valóságunkhoz kapcso­lódó írások szerepelnek a folyó­iratban. Fűzi László folytatja ta­valy már kötetben is megjelent önéletrajzi írását. A könyvben a gyerekkor és a középiskolás évek élményeit találjuk, most pe­dig a szegedi egyetemi évek és az egri pályakezdés időszakával ismerkedhetünk meg. „Az életet már megjártam...” címmel közöl beszélgetést Kada Erika Beke Jó­zseffel, a kecskeméti Bányai Jú­lia Gimnázium nyugalmazott tu­dós tanárával. Beke József elké­szítette többek között a Bánk bán-szótárat, és az interjúban el­mondja, hogy véleménye szerint a Bánk bánt nem újraírni kell, hiszen alapmű, hanem inkább | minél teljesebben megmagya­rázni az olvasóknak. A szám képanyagát Benes József Kecs­keméten élő grafikusművész raj­zai alkotják. Benes Józsefnek és feleségének, Gerle Margitnak ezekben a napokban nyílt nagy­szabású kiállítása a szegedi Reök-palotában, ebből az alka­lomból közli a folyóirat a képeket és Tolnai Ottó valamint Bacsa Gábor kísérőtanulmányát. ■ ' ________________ 1ÍlQ>, ny újt a muzsikálás. Szerintem van jövője, az országot járva is tapasztalatom: van értő közönsé­ge a népzenének. Az sem vélet­len, hogy a Zeneakadémia népze­nei szakának elsősei idén Kár­pátalján tartották gólyatáboru­kat, és ma is játszó zenészektől gyűjtöttek máramarosi magyar, román népzenét. Bartókkal nem ért véget a népzene. Ma is él, ala­kul mindaddig, míg vannak, lesznek hiteles művelői.- A hegedülés fizikailag is megterhelő, hogyan piheni ki?- Leginkább sehogy. Időnként hazamegyek a családomhoz, eszem édesanyám húsleveséből, sétálok egyet a párommal. Az élet apró örömteli dolgait is meg tudom becsülni, talán ez segít néha lazítani. A szabadság ára - a felvidéki iskolák támogatásáért a Rákóczi szövetség kecskemé­ti szervezete október 29-én be­szélgetéssel egybekötött film­vetítésen mutatja be Koltay Gá­bor A szabadság ára című film­jét a Kecskeméti Kulturális Központban. A film a felvidéki magyarság sorsáról, gyötrelme­iről, lehetőségeiről szól. A vetí­tés után Zárug Péter Farkas be­szélget Duray Miklóssal. A ren­dezvény bevételét a felvidéki magyar iskolák beiratkozási programjának támogatására fordítják. ■ Szülinap vicces és lírai pillanatokkal ciróka Vörös István a bábosokról verselt, Szabó Balázs megzenésítette Egyszeri és megismételhetetlen produkciókkal ünnepeltek a cirókások vasárnap este. A hiva­tásos bábszínházzá válás 25. év­fordulóját ünneplő társulat a vá­ros és a kulturális intézmények vezetői mellett vendégül látta mindazokat, akik az elmúlt 25 évben hozzájárultak a színház sikereihez. Mulatságos és lírai pillanatok váltották egymást a Bartal-Kiss Rita rendezésében összeállított műsorban. A vendé­geket Mák Kornél alpolgármes­ter és Kiszely Ágnes igazgató kö­szöntötte, majd legendás előadá­sok alkalomhoz formált részle­tei következtek, a szünetekben versekkel: Vörös István író-költő ezúttal a bábosokról verselt, s a Ötemeletes mesetorta - Kiszely Agnes, Tímár Zoltán, Krucsó Júlia Rita poémákat megzenésítette Szabó Balázs. Volt még ruhacserés di­vatbemutató is, Horváth Mária rendezésében, melynek során Apró Ernőt például a Kékruhás kislány jelmezében csodálhat­tuk meg. A társulat nem feled­kezett meg azokról sem, akik már nem fogadhatták el a meg­hívást: filmrészletekkel, beját­szásokkal emlékeztek azokra, akik már nem lehettek közöt­tük. Vasárnap délelőtt babaelő­adás is volt faültetéssel - az egyik agrármérnök apukának köszönhetően igen szakszerű­en -, majd délután az új udvari játékok, és a külföldi szereplé­seket bemutató óriási térkép is a helyére került. R. J.a Metropolitan Opera Szombaton tartották meg a kecskeméti Malom Mo­zi Metropolitan Opera évadnyitó előadását. A közönség Donizetti Boleyn Anna című operáját láthatta elsőként a New York-i Metropolitan Opera­ház színvonalas repertoárjából. A HD minőségű élő közvetítésre ezúttal is nagyon sokan váltottak jegyet, akiket az opera-előadás előtt és közben pezsgős állófogadással vendégelt meg a Malom Mozi. (S. H.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents