Petőfi Népe, 2011. október (66. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-13 / 240. szám
6 2011. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG - EÜ-BŐVÍTÉS rwiiMiin -in n mn mi 111 ii i Nem bővül az osztrák gazdaság a nemzetközi konjunktúra alakulásával párhuzamosan Ausztriában is stagnálás várható 2011 második felében az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) szerdán közzétett előrejelzése szerint. A jegybank várakozásai alapján a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal nő, a negyedik negyedévben változatlan lesz a reálértéken számított, szezonális hatásoktól megtisztított hazai össztermék (GDP) értéke. ■ MTI Másfél évtizedes csúcson a brit munkanélküliség több mint másfél évtizede nem mért szintre emelkedett az állástalanok száma Nagy-Britanniában, és különösen a fiatalokat sújtja a terjedő munkanélküliség a brit statisztikai hivatal ösz- szesítése szerint. A júniustól augusztusig terjedő három hónapban 114 ezerrel nőtt a nyilvántartott munka- nélküüek száma, ezzel elérte a 2,57 milliót. Nagy-Bri- tanniában 1994 óta nem mértek ilyen tömeges munkanélküliséget. Az állástalanok aránya jelenleg 8,1 százalék, a 16-24 éves korosztályban ez a szám 21,3 százalék. ■ MTI Kaczynski nem mond le JAROSLAW KACZYNSKI, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) elnöke közölte, hogy pártjának választási veresége után nem mond le, és a PiS-ben nem lesz semmiféle elszámoltatás a választási kudarc miatt. A pártelnök szerint ennek nem lenne értelme, hiszen a választásokon nem következett be „drasztikus esemény”. Eközben ismét Orbán Viktorra hivatkozott. „Magyarországon a jobboldal ellenségei állandóan Orbán lemondását követelték. A magyar jobboldal változásokat akart, és mi többé-ke- vésbé ugyanazt akarjuk, mint Orbán. Szerencsére ő nem távozott, és ma meg tudja valósítani ezeket a változásokat. Én sem távozom, hacsak a pártom nem dönt másképpen” - jelentette ki Kaczynski. ■ MTI Francia választások: támogatás Hollande-nak SÉGOLENE ROYAL, a 2007-eS francia elnökválasztás baloldali vesztese volt élettársát, az első forduló után élen álló Francois Hollande-ot támogatja a szocialista párt el- nökjelölt-állító előválasztásán - jelentette be Royal. Mindez akár a szavazást is eldöntheti. A 31 százalékkal második helyen végzett Martiné Aubry ugyanis alig 8 százalékkal maradt le Hollandé mögött, ezért a vasárnapi második forduló előtt nagyon szoros a verseny a két jelölt között. ■ MTI Bizottság: zöldebb agráriumot! kap Kezdődik az európai uniós agrárpénzek feletti marakodás Agrártámogatások (folyó áron, milliárd euró) 60 50 40 30 20 10 ___________ I 0 I vidékfejlesztés közvetlen kifizetések l piaci támogatás 2007 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 2020 Az Európai Bizottság tegnap mutatta be a közös agrárpolitika (KAP) 2014 utáni időszakra vonatkozó reformtervezetét. A javaslat kedvez az új tagállamok többségének, de Magyarországon nem várható a támogatások növekedése. Koczur Róbert Csökkenne az új és a régi tagállamok gazdálkodóinak juttatott kifizetések közti szakadék - ez áll az Európai Bizottság tegnap kiadott javaslatcsomagjában. Ennek legnagyobb győztesei a balti államok lennének, de a tervezet szerint a román és bolgár gazdálkodók is jól járnának. Jelenleg Lettországban a legalacsonyabb a területalapú támogatás, ahol a bizottság tervei szerint hét év alatt több mint 60 százalékkal emelkednének a kifizetések. Ezzel szemben a francia, holland, belga, görög és olasz farmereknek 1 -7 százalékkal jutna kevesebb pénz. Érdekesség, hogy a KAP legnagyobb ellenzőjének tartott Nagy-Britanniában a tervezet szerint emelkednének a kifizetések. Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos kiemelte, hogy nem minden új tagállamban emelkednének a kifizetések, mivel azok Magyarországon és Szlovéniában már jelenleg is elérik az EU-s átlag 90 százalékát. A támogatási szintek közelítését folyamatosan, többéves időszak alatt hajtanák végre, és a fokozatos kiegyenlítés nemcsak az országokra, hanem az egyes termelőkre és ágazatokra is vonatkozna. Országokon, illetve régiókon belül 2019-ig kellene teljesen egységessé válni a hektáralapú kifizetéseknek. A támogatások célzottabb fel- használását kívánja elérni a bizottság az „aktív gazdálkodó” bevezetni kívánt fogalmával. A tervek szerint a jövőben nem részesülhetnének a közvetlen agrártámogatásokból olyan természetes vagy jogi személyek, amelyek nem vagy csak alig végeznek mezőgazdasági tevékenységet. így kiesnének a haszonélvezői körből többek között a repülőterek, sportlétesítmények és ingatlan- fejlesztő cégek. Továbbá éves szinten 300 ezer Válságalapot állítanak fel A nem várt piaci válságok kezelésére évi 500 millió eurós alapot állítana fel a bizottság, ez többek között az idei e. coli-járványhoz hasonló események idején euróbán maximálná a bizottság az egyes gazdaságoknak kifizethető jövedelemtámogatást, de már 150 ezer eurótól felfelé sávosan csökkentené a jelenlegi támogatási szinteket. A tervezet egyik legmerészebb és talán legvitatottabb eleme, hogy a bizottság a környezettudatossághoz kötné a támogatások 30 százalékát. Ezek szerint törekedni kell a diverzifikációra, vagyis legalább háromféle szánszolgálhatna mentőövként. Dacian Ciolos továbbá megerősítette, hogy a cukortermelési kvótát és a minimum fogyasztói árakat 2015. szeptember 30-tól eltörölnék. tófóldi növényt kell termeszteni, amelyek mindegyikének 5 és 70 százalék közötti részt kell képviselnie a teljes termelésből. Védeni kell a legelőket, és minden farmnak a mezőgazdasági területeinek 7 százalékát ökológiai célból ki kellene vonni a művelés alól. A biogazdálkodást folytató farmok automatikusan jogosulttá válnának a kifizetésekre. A gazdálkodókat képviselő szervezetek felháborodásuknak adtak hangot atervezet miatt, mivel szerintük nem várható el, hogy a farmerek kivonják a művelés alól földterületeik egy részét, miközben az élelmiszerárak rekordmagasságokban tartózkodnak, s a világ élelmiszer-ke; reslete folyamatosan nő. A környezetvédők szerint a javasolt intézkedések csak kozmetikázásra alkalmasak, nem elég „zöldek”, és a gazdálkodók lényegében ugyanannyi támogatást kapnak majd, mint eddig. A közös költségvetés legnagyobb szeletének vitája kezdődött meg a reformtervezet tegnapi bemutatásával. A közös agrár- és vidékfejlesztési politika a teljes uniós büdzséjéből évi mintegy 58 milliárd eurót, vagyis annak 47 százalékát képviseli. A következő egy év vitái várhatóan a régi törésvonalak mentén folynak. A brit kormány szerint indokolatlanul magasak a közvetlen támogatások, különösen most, hogy az élelmiszerárak rekord- magasságokba szöktek, és várhatóan az évtized végéig magas szinteken maradnak. Ezzel szemben Franciaország vagy a jelenlegi soros elnök Lengyelország továbbra is a KAP fő védelmezőiként lépnek fel. Brüsszel uniós tagjelöltté tenné Szerbiát bővítés A státushoz a kárpótlási törvényt kifogásoló Magyarország hozzájárulása is szükséges Az EU-tagjelölti státus megadását javasolja Szerbiának az Európai Bizottság - derült ki a brüsszeli testület tegnap kiadott jelentéséből. A bizottság kedvező döntésében szerepet játszott, hogy Belgrád a nyáron elfogta az utolsó szerb háborús bűnösöket, Ratko Mladicot és Goran Hadzicot, és átadta őket a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Brüsszel emellett elismerte, hogy a szerb vezetés erőfeszítéseket tett a koszovói helyzet megoldására. Bár Belgrád továbbra sem ismeri el önálló államként a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovói, márciusban mégis tárgyalóasztalhoz ült a pristinai féllel a Koszovóban élők mindennapjait érintő technikai ügyek rendezésére. A tárgyalások azonban megszakadtak a nyár végén, miután kereskedelmi háború robbant ki a két fél között, amelynek keretében összecsapásokra is sor került két északkoszovói határátkelő ellenőrzése miatt. Brüsszel emellett méltatta azokat az eredményeket, amelyeket a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, valamint az igazságügyi reform végrehajtása terén ért el az ország. Belgrád abban bízik, hogy amennyiben az év végén megkapja a tagjelölti státust, akkor akár már a jövő év első felében elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. A bizottság utóbbi feltételéül azt szabta, hogy Belgrád további előrelépést érjen el a koszovói helyzet rendezése terén. Először azonban a tagjelöltséget kellene megszereznie Szerbiának, ehhez a tagállamok egyhangú döntése szükséges, amit a decemberi EU-csúcson hozhatnak meg az állam- és kormányfők. Az egyhangú döntés értelmében a szerb tagjelöltség megadásához Magyarország hozzájárulása is szükséges, azonban azt megnehezítheti, hogy a magyar kormány kifogásolja a szeptember végén elfogadott vagyon-visszaszár- maztatási és kárpótlási törvényt, amely a kommunista rezsim államosításainak károsultjain segítene. A jogszabály ugyanis kizárja a kárpótlásból azokat az állampolgárokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai. A magyar kormány az utóbbi napokban többször figyelmeztetett, hogy a törvényt jelenlegi formájában diszkriminatív jogszabálynak tartja, amely a „kollektív bűnösség elvét” alkalmazva kedvezőtlenül érinti az ott élő magyarokat. A magyar álláspont szerint az unió alapelveit sértő törvény így „eltávolítja Szerbiát az EU-tól”. A magyar aggályokkal kapcsolatban a szerb pénzügyminisztérium államtitkára a minap úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály alkalmazásánál vizsgálni fogják, hogy az adott személyt kényszerrel mozgósítot- ták-e vagy sem, és akit erőszakkal soroztak be, az jogosult lesz a kárpótlásra. ■ T. G. Montenegró is megkezdheti a tárgyalásokat tegnap nemcsak Szerbiáról, hanem minden EU- tagságra pályázó országról (a többi nyugat-balkáni ország, Törökország, Izland) is közzétette éves jelentését az Európai Bizottság. Érdemi megállapítást két országgal kapcsolatban fogalmazott meg Brüsszel. Eszerint a testület javasolja, hogy a 2005-ben, illetve 2010-ben tagjelöltté váló Macedóniával és Montenegróval kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások. előbbi ország kapcsán már 2009-ben javaslatot tett erre Brüsszel, azonban a tárgyalások megkezdését mindmáig blokkolja Görögország, miután kifogásolja az ország elnevezését, arra hivatkozva, hogy három észak-görög régió nevében is szerepel a Makedónia szó. Vincent Degert az EU, Mirko Cvetkovic Belgrád részéről örülhetett
