Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-06 / 208. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. SZEPTEMBER 6., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Festék az emléktáblára furcsa közjáték Nem tartalmi kifogása volt az elkövetőnek Az ünnepség után löttyent a festék az emléktáblára, amit igyekeztek mielőbb letakarítani Két férfi zuhant le a gabonatároló tetejéről, túl vannak a műtéten ► Folytatás az 1. oldalról A 37 éves munkást súlyos - a sarokcsontja törött 45 éves társát pedig életveszélyes belső sérülésekkel szállította a kecskeméti megyei kórházba a mentő. A munkaügyi felügyelőség és a rendőrség is vizsgálja a baleset körülményeit. A kórház tájékoztatása szerint a könnyebben sérült férfi egy műtétet követően hétfőn már elhagyhatta a kórházat. Kollégáját szintén megműtötték: már túl van az életveszélyen, de jelenleg is a kórházban ápolják. ■ N. N. M. Könyvbe foglalt történetek a kitelepítésekről Könyvbemutatót tartottak Csávolyon, ahol Berta János polgármester mutatta be a jeles helytörténész, dr. Mándics Mihály Hol van a hon? című új könyvét, melyet a község önkormányzata jelentetett meg a Csávolyi helytörténeti füzetek 11. köteteként. A szerző az 1947/48-as embertelen lakosságcsere eseményeit dolgozza fel a szülőföldjükről, a Csallóközből kitelepített és Csávolyon megtelepedett emberek visszaemlékezései és korabeli, eddig jórészt ismeretlen dokumentumok alapján. Amint dr. Fekete Imre, a könyv egyik lektora hangsúlyozta: a legújabb kor történetének fontos dokumentuma ez a 432 oldalas kiadvány, mely méltán számíthat a nagyközönség és a kutatók érdeklődésére. ■ Gál Zoltán Dr. Mándics Mihály legújabb kötete Vasárnap délután a Kecskeméti Arborétum területén lévő Mária-kápolnánál emléktáblát szenteltek a tragikus sorsú gyermekek emlékére, akik valamilyen oknál fogva nem érhették meg a felnőttkort. A szertartás végeztével megjelent egy férfi, aki fehér festéket öntött a táblára. Az önkormányzat feljelentést tett. Gál Zita A férfi a szentmisét követő avatási ceremónia után ment a táblához a Mária-kápolnánál, kezeit az ég felé emelve imádkozott, majd leöntötte a táblát festékkel. Közben elmondta: nem lehet egy kalap alá venni a holokauszt, a cunami és az abortusz áldozatait. A jelenlévők értesítették a rendőrséget, akik azonnal a helyszínre érkeztek. Az elkövető férfi elhagyta ugyan a helyszínt, de valamivel később visszatért, és a rendőrök rendelkezésére állt. Utánajártunk, mi áll a történet mögött. Megtudtuk, az elkövető egyetemet végzett, köztiszteletben álló középkorú férfi, aki információink szerint kántorként is szolgálatot vállal a Mária-kápolnánál. A férfihoz közel álló forrásoktól úgy értesültünk, nem a tábla vésetének tartalmával volt gondja, inkább az elhelyezésével. Ugyanis 2004 júliusában ennek a férfinak a családja emeltetett emlékhelyet az abortuszt szenvedett, illetve a halva született gyermekek emlékére. Az intim atmoszférájú hely mára sok családnak lett zarándokhelye, szavak nélkül megismerték egymást, és sorsközösséget vállalnak egymással. A családot senki sem értesítette arról, hogy egy másik táblát is felszentelnének az emlékhely területén, így a készülő eseményről a Petőfi Népéből szereztek tudomást. Az egyház és az önkormányzat képviselőitől úgy tudjuk, erre nem is volt kötelezettségük. A terület a katolikus egyházé, őket kereste fel az a névtelen adományozó, aki a mostani tábla állítását kezdeményezte. A témában hivatalosan érintettek beleegyeztek és támogatták a kezdeményezést, így vasárnap több egyház képviselőjének és a város vezetésének részvételével fel is avatták a magyar, angol, japán és héber nyelven íródott táblát. A Balanyi Károly képzőművész által készített tábla azokra a gyermekekre emlékszik, akik nem érhették, nem érhetik meg a felnőttkort, mert még gyermekként háborúk, holokauszt, erőszak, baleset, éhezés, betegség vagy természeti katasztrófák áldozatai lettek. Az elkövetőhöz közel álló forrásunk megerősítette, hogy a férfi érzéseit mélyen sértette, hogy a közel tíz éve emeltetett emlékhely bővítését a tudta nélkül végezték el. Belátja, hogy erre valóban nem volt jogi kötelezettsége sem az egyháznak, sem az önkormányzatnak, érzéseit azonban ez nem befolyásolta. Álláspontja szerint ugyanis nehezen lehet összehozni egy helyen az abortuszra, a holokausztra vagy a cunamira emlékezőket. Úgy értesültünk: mára belátta, hogy nem megfelelő eszközöket választott véleményének kinyilvánítására. A kritikus tömeg „aztán miért kocchitgatnak itt maguk?” „Hát a magyar borért, azért.” Ez a röpke dialógus aligha hangzott el bárhol is, ahol a hétvégén borozni jöttek össze az emberek széles e hazában, de ez mit sem változtat a tényen, hogy százezerszámra koccintottak egymással a lokálpatrióta borbarátok. Ahol a legtöbb koccintót érték tetten a számlálók, azon a boros településen élők mondhatják majd el magukról, hogy övék a legkedveltebb borvidéki település. A versengés alapján nemcsak országosan, hanem borvidékenként is győztest hirdetnek. A lényeg ez esetben sem a győzelem megszerzése, hanem a borkultúra terjesztése, a borivás népszerűsítése. Bármit jelentsen is ez. az ország sok más boros településéhez hasonlóan Izsákon, Kiskőrösön és Hajóson koccintottak a magyar borért helyi borral. Ettől persze még nem lesz jelesebb borissza senki, de ki tudná megmondani azt, hogy mennyi az összecsendülő poharak kritikus tömege? Azzal persze vigyázni kell, hogy a koccintáshoz olyan bort kapjon az egyszeri honpolgár, amelyik kedvcsinálónak beválik, mert a lőre esetében ismerjük a kritikus mennyiséget. Elég abból egyetlen pohár, és nincs több gond a vendéggel, többet nem látják. Szép dolog a magyar borért koccintani, még szebb dolog ki is inni a pohár tartalmát, és kérni még. A nemzettudatot ugyan nem lehet levezetni pusztán a borivásból, de az bizonyos, hogy néhány pohár után a filozófiai problémák megoldása elől is elhárulni látszanak az akadályok. Olyannyira, hogy borozás közben időnként a magyar a magyar barátja lesz. Ezért már érdemes ezerszám koccintani. másnapra meg aszpirin kell. Bács-Kiskunban majdnem ötezren koccintottak egyszerre a magyar borért Három megyei településen emelték poharukat a rendhagyó nemzeti versenyen részt vevők Bács-Kiskun megye három településén tizenegy híján ötezer ember emelte koccintásra poharát vasárnap délután, négy órakor. Megyénkből Izsák, Kiskőrös és Hajós csatlakozott Az év legkedveltebb borvidéki települései - Koccintás a magyar borért versenyhez. A szervezők célja e rendezvénnyel az volt, hogy megtalálják Magyarország legkedveltebb borvidéki településeit. A megmérettetés szabályai szerint azt nevezik majd az ország legkedveltebb borvidéki településének, ahol egy adott időpontban a legtöbben koccintottak egy pohár borral. A szőlő és a bor városában szerencsésen egybeesett a koccintás ideje a 19. Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok programsorozatával. A település főterén 3893 ember koccintott egymással. A borválasztékkal sem volt gond, hiszen a rendezvény idejére felállított borutcában 20 borászat nedűi közül választhattak a borbarátok. A hajósi pincefaluban is komplett programot szerveztek a koccintás köré. A Hirlingen téren lévő Szent Orbánszobornál kilenc pincészet borai közül választhattak a jelenlévők. A koccintást követően - amelyen 921-en vettek részt - borkóstolás, pincelátogatás, Hajóson közel ezer ember tett eleget a kérésnek, és koccintott egymással szüreti aszfaltrajzverseny és néptáncbemutató is volt. Izsákon vasárnap kora délutántól a Sárfehér Néptáncegyüttes, az Orlando Group és a Zeke Brass Band várta a vendégeket. Itt 175 ember boros poharának csilingelése töltötte be a város főterét, ahol a koccintás után lehetőséget adott az önkormányzat a helyi „hobbiborászok házi remekeinek” bemutatására és értékelésére. A Koccintás 2011 verseny eredményhirdetése szeptember 11-én, a borfesztivál ideje alatt a budai várban lesz, ott derül majd ki, melyik megyei településünk nevét húzzák alá a bortérképen. ■ Szűcs Brigitta Z. ► NÉZŐPONT
