Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-05 / 207. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Fotográfiák a pusztából kiskunmajsa-kígyós Lakatos Vince kígyósi pusztákban készült fotográfiáiból nyílt kiállítás az öregiskolában. A második világháború idején készült felvételekből a tanyasi élet, a letelepülés, az iskola, a katonaélet és a mesteremberek tematikája mentén berendezett tárlatmegnyitón részt vett Lakatos Iván rendező-operatőr, Lakatos Vince fia és alkotótársa is. Felújítják a viharvert piacteret sou Elérkezett a várva várt pillanat, megkezdődött a solti piactér rendbetétele. A város szívében lévő csatorna melletti piacon a környezet mellett az asztalok feletti tetőszerkezet is javításra szorul, mivel a viharoknak köszönhetően a trapézlemez is hullámosabb a kelleténél. A felújított, korszerű piactérrel novemberben készülnek el a munkások. Kozma Orsi a kertszínpadon kiskunhalas Lágy dzsesszdallamokkal aratott hangos sikert a halasi Közösségek Háza kertszínpadán péntek éjjel adott koncertjén a Kozma Orsi Quartet. A fehérbe öltözött zenekar saját dalain túl világslágerek feldolgozásait is hallatta, sőt Sting egyik dzsesszbe öltöztetett klasszikusának, az If You Love Somebody Set Them Free című dalának előadásában be is segíthetett a csodálatos hangú énekesnőnek. (Zs. D.) További hírek a BAON.hu hírportálon Egyre fogy az ártéri erdő tiszaiig Fűrész mellett vadszőlő ritkítja a nyárfákat Most egy fát vágtak ki az ugi ártéri erdőben. Olvasónk szerint életerős, a polgármester szerint elkorhadt és életveszélyes volt. Tarra vágják az ártérben lévő erdőt Tiszaugon - telefonált egy olvasónk a minap. Mint kiderült, némi túlzásról volt szó: most mindössze egyetlen nyárfa sorsa pecsételődött meg. Viszont az is igaz, hogy lassan, de biztosan fogy az élő Tisza melletti rengeteg - és ebben nemcsak a fűrészek, hanem a fákra felkúszó vadszőlő is „bűnös”. Hraskó István Lengyel István - elmondása szerint - 1965 óta kíséri figyelemmel a folyó menti üdülőterület és környezete sorsát. A kecskeméti férfi nyaranta pár A SZAKEMBEREK SZERINT az ártéri fák vesztét a rájuk akaszkodó vadszőlő is okozhatja.- a vadszőlő jelentősen gyorsíthatja a puhafás ligeterdők leépülését, összeomlását. Igen komoly az árnyékoló hatása: a fa a szőlőfüggöny miatt nem kap elég fényt a fotoszintézishez, és ez a száradását okozhatja. Ezenkívül a vadszőlő a súlyánál fogva képes derékba is törni a fákat. Az így létrejövő lyukak révén még több fényhez jut, ami pedig tovább gyorsítja a növekedését. A hetet tölt ugi víkendházában. Ő értesítette feldúltan szerkesztőségünket a kedden történt fakivágásról. Tudomása szerint több egészséges, életerős fát vettek ki az erdőből (mi egy fatönköt láttunk). Lengyel úr hozvadszőlő tehát a fagyöngytől eltérően nem élősködő, tápanyagot nem von el a fától, csupán a fény hatékony kihasználása érdekében kúszik fel rá - mondta el lapunknak Aradi Eszter; a Kiskunsági Nemzeti Park ökológiai referense. a vadszőlő terjedése legnagyobb mértékben a madaraknak köszönhető, amelyek a növény magját - főleg vonulási időben - mindenhol elterjesztik. Emellett a Tisza is szétteríti a magokat. A vadsz& zátette: minderre azért került sor, mert a fa egyik ága átnyúlt az úton, és emiatt balesetveszélyesnek nyilvánították.- Nevetséges, ilyen alapon akár az összes fát kivághatnák - jegyezte meg keserűen. Sinka Ferenc, Tiszaug polgármestere cáfolta az olvasónk által mondottakat. Kijelentette: összesen egy nyárfát vágtak ki, mert egy hónappal ezelőtt a viharban gyakorlatilag kettéhasadt.- Elkorhadt ez a fa, a közepe üres volt. Az egyik üdülőtulajlő ártereinken a gyepszintben szinte mindenhol megtalálható, és amint fényhez jut - fa kidőlése, erdészeti beavatkozások nyomán - a legtöbb esetben azonnal „berobban”.- A Védekezés magányos fák esetén viszonylag egyszerűen megoldható, hiszen a szőlőtő talajszinthez közeli elvágásával, fűrészelésével a növény kiszárad. Ez a megoldás ártéri erdők esetében rendkívül időigényes, és jelentős munkaerőt igényel - tette hozzá Aradi Eszter. donos értesített minket róla, de a kivágási engedélyt - miután erdészek is megvizsgálták a fát, és életveszélyesnek találták - az illetékes Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság adta ki. A vágást felkérésükre valóban az önkormányzat munkatársai végezték el, mivel nekünk volt rá eszközünk. A faanyag a hivatalhoz került, ezt intézményeink fűtésénél fogjuk télen felhasználni - nyilatkozta Sinka Ferenc. Hozzátette: a hasonló ügyekbe nincs túl sok beleszólásuk, mert az ártéri erdő a Kiskunsági Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, fát pedig csak a vízügy engedélyével vághatnak. ■ A madarak pottyantják el a vadszőlő magvait, ezért szaporodik olyan intenzíven, és oly sok helyen.- Negyedik éve vagyok polgármester, azóta ez az első eset, hogy ilyen intézkedésre kérték az önkormányzatot - jelentette ki Sinka. Viszont azt is elmondta: két éve a gát mellett közel fél kilométer hosszan hatalmas vágást végzett a vízügyi hatóság, ennek több száz kiszáradt fa vált áldozatává. A burjánzó vadszőlő miatt kiszáradnak a fák Nem vadra, korongra lőttek a vadászok Tiszakécskén Puskaropogástól volt hangos a tiszakécskei határ. Ezúttal azonban nem vadra, hanem korongra lőttek a vadászok. Az Országos Vadásznapi Lövészversenyt ugyanis a Tisza-parti kisváros lőterén rendezték meg. Az ország különböző megyéiből negyvenegy versenyző, köztük két nő nevezett a Szent Hubertus-napi országos koronglövő versenyre, melyet a helyi Tisza Vadásztársaság mellett a Magyar Vadászkamara és a Bács-Kiskun Megyei Vadászszövetség is támogatott. A puskás embereknek négy pályán elhelyezett öt-öt dobógépből kidobott száz korongot kellett eltalálni, amelyek a futó és repülő vadat utánozták. Nehezítette a feladatot az is, hogy a korongok különböző irányból, magasságból és távolságból érkeztek, így nem remeghetett meg a kéz. A kiírás szerint az indulók egyéni női és férfi, valamint csapatversenyben mérték össze tudásukat. A megyék csapatai három főből álltak. ■ A csapatversenyben a dobogó harmadik fokára Bács-Kiskun megyei vadászok „lőtték fel” magukat. Férfi egyéniben a kőröstarcsai Lázár Tamás végzett az élen, aki száz korongból kilencvenhatot eltalált. A második helyet a csongrádi Hegyes Zoltán szerezte meg 92 lelőtt koronggal, míg a harmadik helyezett Mieziczki Antal (Kőröstarcsa) nyolcvannyolc alkalommal volt eredményes. A nőknél a hevesi Bagi Miklósnénak 68, a győri Kovács Magdolnának 57 korongot sikerült eltalálnia. Csapatversenyben a békés megyeiek bizonyultak a legjobbnak, háromszáz korongból 267 találatot értek el. A második helyen a Hajdú-Bihar megyeiek végeztek 244 lelőtt koronggal. A dobogó harmadik fokára a Bács-Kiskun megyeiek állhatták fel. A soltvadkerti Zöldág János, a ballószögi Fehér Péter és a kerekegyházi Virág-Nagy Ákos csak két koronggal lőtt kevesebbet a második helyezettnél, így a 242 találatuk a harmadik helyet jelentette számukra. ■ Oregcsertö falunapja Falunapon mulathattak a hétvégén az öregcsertőiek. A településen halászléfőző versennyel, kispályás labdarúgó-bajnoksággal, Inflagranti-koncerttel, tábortűzzel és bállal ünnepeltek a helyiek. A legnagyobb kacagást azonban kétségtelenül az öregcsertői módra megrendezett falusi olimpia aratta, melyben a népviseletben való talicskázás volt az egyik teljesítendő szám. Nem maradhatott el a hagyományőrzők fellépése sem. Búcsú Szűz Mária születésének emléknapját ünnepelték vasárnap Petőfiszállás - Pálosszentkúton. A Kisboldogasszony-napi búcsún ezúttal is több százan vettek részt. Az ünnepi szentmisét, amely körmenettel zárult, Udvarnoky László pálos szerzetes celebrálta. A kútjáról híres zarándokhelyre idén is sokan érkeztek gyalogosan.
