Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-21 / 221. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. SZEPTEMBER 21., SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP Az új dékán a minőségen kíván javítani steklács János A jelentkezőknél azt látjuk, hogy egyre több az első helyen bennünket választó diák Alsó tagozatosokról írott könyvet forgat dr. Steklács János dékán. Ebben a korban dől el: megszeretik-e az olva­sást a gyerekek vagy sem. Dr. Steklács János váltotta a közelmúltban dr. Hege­dűs Gábort a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Ka­rának dékáni székében. Az új vezető' a képzés mi­nőségén kíván javítani. Barta Zsolt- Felkérték, hogy pályázzon, vagy egyéni ambíciók moti­válták?- Mindkettő. Voltak ambíció­im, és a kollégáim elképzelései­vel is egybeestek a legfőbb el­képzeléseim a kar megújításá­val kapcsolatban - mondja dr. Steklács János, a Kecskeméti Fő­iskola Tanítóképző Karának dékánja.- Milyen terveket kíván megvalósítani?- A képzés minőségén kívá­nunk elsősorban javítani. A hallgatók személyre szabott fej­lődését kell elősegítenünk, kor­szerűsítve a képzési formát. Pro­filbővítést szeretnénk bevezet­ni, illetve Kecskeméttel és a ré­gióval szeretnénk kapcsolatain­kat erősíteni.- Az ön elődje nem ápolt fel­hőtlen kapcsolatokat a főisko­la rektorával. Ön milyen vi­szonyban áll dr. Danyi József­fel?- A rektor úrral és a másik két dékán úrral kitűnő, gördülé­keny az együttműködésünk, személyes kapcsolatunkat bará­tinak aposztrofálnám.- Drasztikusan csökken az is­kolások létszáma, összevon­nak, sőt, talán meg is szüntet­nek iskolákat a jövőben. Nem tart attól, hogy a karon kép­zett hallgatókból munkanél­küliek lesznek?- Itthon sok pedagógust ké­peznek, de jó tanár kevés van. Az a célunk, hogy minél jobb tanítókat képezzünk. A diplo­máskövetési rendszerünkből az derül ki, hogy végzett hallgató­ink gyorsabban helyezkednek el, mint más, hasonló profilú in­tézmények diákjai. A jelentke­zőknél azt látjuk, hogy egyre több az első helyen bennünket bejelölő diák, egyre magasabb pontszámmal lehet hozzánk be­jutni. 1996-ban a pécsi Jannus Pannonius Tudomány­­egyetem magyar nyelv és irodalom szakán végez. 199&TÓL 2002-iG tanársegéd a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékén. 2002-től adjunktus. 2004- BEN PhD fokozatot szerez. 2005- től tanszékvezető f& iskolai docens. 2006- tól a Magyar Rekto­ri Konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Albizottság tagja. 2007- től az MTA Pedagó­giai Szakbizottság, Szak­­módszertani Albizottság tagja. 2009-TŐL intézetigazgató, főiskolai tanár.- Baján, Szekszárdon, Szarva­son, Békéscsabán, Jászberény­ben, Nagykőrösön is működ­nek tanítóképzők. Nem tart a konkurenciától?- Kecskemét és az említett főis­kolák között az a különbség, hogy mi az újítások terén élen járunk. Kevesen tudják, hogy óvónői diplo­mát két másik magyar intézmény­nyel mi adtunk ki először, továbbá mi voltunk az elsők, akik bevezet­ték a két diplomás rendszert. Az­az egyszerre kapott - négy év tanu­lás után - a diák óvópedagógusi, il­letve tanítói diplomát Olyan kép­zést adunk, amely gyakorlatorien­tált Sok diák nálunk jön rá arra, hogy tűzzománc, bábkészítés, vagy más alkotó tevékenységekben te­hetséges. Mindezt pedig később kamatoztathatják az iskolákban.- Omladozik a Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola. Nem fáj érte a szíve?- Válik a vakolat, de már nem sokáig. A várossal megegyez­tünk arról, hogy pályázati úton felújítjuk. Már elkészültek a tervek, rendelkezünk az építé­si engedéllyel is. Ez képletesen szólva a megújulás hardver része.- Mi a szoftver?- Oktatóink a hallgatókkal együtt szakköröket tartanak majd órák után az intézmény­ben, melynek oktatási színvona­lát, presztízsét emeljük azzal is, hogy oktatóink adnak órákat szeptembertől az iskolában. Ko­rábbi rangját, elismertségét rövi­desen visszakapja az iskola. Az óvoda mellett ez évtől az isko­lánkban is speciális fejlesztések történnek. Olyan lehetőségek áll­nak majd a gyerekek rendelkezé­sére, amelyek egyedülállóak a városban, némely az ország­ban is.- Az ön kutatási területe az olvasástudomány. Ma miért nem olvasnak a gyerekek? gógust képeznek, de kevés a jó tanár.- A kötelező irodalom ötven éve nem változott, miközben a mai világ nem hasonlít a régire. Ingerküszöbünk, szokásaink, a kommunikáció radikálisan meg­változott. A 90-es évek előtt az olvasás a három legnépszerűbb tevékenység közé tartozott, ma a 16-19 hely közé csúszott vissza. Ráadásul az olvasás fogalmát a szépirodalommal azonosítják. Holott ebbe a kategóriába az e­­mailek, az internetes anyagok és az újságok elolvasása is bele­tartozik.- Miért szenved a mai isko­lás, amikor például az Egri csillagokat, vagy akár A kő­szívű ember fiait el kell olvas­nia?- Ahogy mondtam, a kor meg­változott: az az embereszmény, amelyet e művek tükröznek, tá­vol áll a mai gyerekektől. Ami­kor ezek kötelező olvasmánnyá váltak, akkor nem volt televízió. Akkor az újság, illetve a köny­vek voltak a világ megismerésé­nek elsődleges forrásai. Érde­kes, hogy a monarchia utódálla­maiban szinte mindenhol azok a regények a kötelezőek, melye­ket 50-100 éve írtak az akkori gyerekeknek az akkori szerzők. Nyugaton viszont a mai szer­zők, a mai nyelvezettel, a mai értékrendszer alapján írt köny­veit olvassák a mai iskolások, majd innét haladnak a korban visszafelé. Nálunk ezzel szem­ben a diákok sokszor el sem jut­nak a ma élő írók, költők tanul­mányozásáig, holott ezek a szer­zők állnak közel a mai diákok­hoz.- A televízió az olvasást hát­térbe szorítja. Mihez vezet ez?- Egy neurológus, Susan Greenfield írt egy kitűnő köny­vet,Tnelynek az a címe: Idénti­­tás a XXI. században. A szerző úgy gondolja, hogy a televíziós élmények, a számítógépes játé­kok az agy frontális lebenyében pusztítják azokat a területeket, melyek fontos szerepet játsza­nak a személyiség kialakulásá­ban. A megrögzött számítógé­pes játékokkal játszóknak olyan a reflexe, mint egy vadászpilótá­nak, viszont a fizikai állapota olyan, mint egy hatvanéves láncdohányosnak.- Mi lenne a megoldás?- Ez összetett kérdés, régóta mondjuk: ha például feliratoz­nák a filmeket, mint Finnor­szágban vagy Romániában, je­lentősen javulna a gyerekek szö­vegértése. Arról már nem is be­szélve, hogy ez az idegen nyelv tanulását is elősegítené. KECSKEMÉTI ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Szórát Tamás (édesanyja neve: Fehér Éva), Mészáros Zselyke Sára (Samu Mónika) Kiskunfél­egyháza, Horváth Kitti (Hor­váth Mariann), Makai Tamás (Kócsó Renáta) Kiskunfélegyhá­za, Fiedler Zsóka (Gumbér Ágo­ta) Tiszaalpár, Oláh Máté (Var­ga Bettina) Szelevény, Szabó- Kupecz Lili (Szabó-Kupecz Csil­la) Tiszaalpár, Kostyán Vanda (Kemény Mária) Soltszentimre, Gergely Lilla (dr. Kedves Melin­da) Helvécia, Csanády Nóra (Varga Zsuzsanna Csilla) Kis­kőrös, Farkas Márton Róbert (Eszik Katalin) Kiskunfélegyhá­za, Balázs Dávid (Rácz Tünde), Nagy Lilien (Kézér Mária), Bor­dás Olimpia Melodi (Fazekas Erzsébet) Tiszakürt, Takó Kitti (Takó Anita) Pilis, Lakatos Ma­riann Dzsesszika (Oláh Mari­­anh), Dobosi Árpád (Lukács Anikó), Radics Dániel (Kollár Tímea) Kiskunfélegyháza, At­­kári Szabolcs (Fórián Éva), Botka-Vincze Krisztofer (Ber­­nula Bettina) Tiszakécske, Dá­vid Roland Dániel (Kalmár Már­ta), Bordás Benett (Gödény Má­ria) Tiszakécske, Jakobicz Vik­tória (Puskás Tímea) Ladány­­bene, Kothencz Kíra (Pszota Ka­talin) Kiskőrös, Nyúl Árpád (Ju­hász Csilla), Nagy Zsófia (Pet­rák Julianna) Helvécia, Tuska Laura (Aszódi Etelka) Kerek­egyháza, Kovács Zselyke (Vass Csilla) Ágasegyháza, Sziklási . Réka Zsuzsanna (Szapek Rozá­lia) Kunszentmiklós, Horváth Dorka (Budai Zsuzsanna), Dézsi-Nagy Kitti (Nagy Andrea Mária) Solt, Hegyi Kristóf (Feke­te Bernadett), Kovács Máté (Kubina Brigitta) Kunszállás, Kovács Adrienn Nerina (Kosa Tímea) Soltszentimre, Csermák Milán (Judák Evelin) Akasztó, Kovács Vince Balázs (dr. Ha­raszti Anita) Nagykőrös, Gyu­­nyánszki Lia (Oroszi Tímea) Akasztó, Prohászka Roland Já­nos (Szekeres Ildikó) Tiszakécs­ke, Tóth Kira Anita (Szakasits Anita) Tázlár, Réczi Beatrix (Müller Zsanett) Kiskunfélegy­háza, Vakulya Tünde (Tóth Tün­de Andrea), Kiss Petra Zóé (László Olga) Szabadszállás. Házasságot kötöttek: Peti Zoltán Gellért és Lengyel Gyöngyi, Farkas Imre és Faragó Edit, Lőrincz Zoltán Mihály és Horvát Éva Mária, Kovács Pál és Hajdú Andrea Katalin, Kollarik János és Hegedűs Rita, Bánfalvi Pál és Tóth Erika, Nyúl Zsolt és Szalai Eszter, Tóth Zoltán József és Pap Erika Éva, Csordás László és Sörös Andrea, Góbor József és Papp Éva, Kócsó Nándor és Rétfalvi Helga, Poór Péter és Hévízi Petra, Gombár Attila és Lévai Kitti, Incze Miklós és Farkas Vera, Faragó Gábor és Bálint Diána. Meghaltak: Hantos József Lajos (Vasad), Fi­gura Ferenc (Szánk), Purgel Fe­renc (Szegvár), Bencsik Mihály, Nagy Imre, dr. Balogh Jánosné Csorna Julianna (Maroshévíz), Gyulai László Pál (Kocsér), And­rási Gyula, Gáspár Mihály Ernő (Kerekegyháza), Drozdik József Tiborné Retkes Márta Ilona (Kiskunfélegyháza). Szüreti felvonulás Móricgáton idén is nagy sikert aratott a szüreti felvo­nulás. A kisbíró vezetésével közel harminc kocsival vonultak végig a hely­beliek és vendégeik a falun, hogy az esti bálba invitálják az otthon maradtakat. Közben a művelődési házban, három bográcsban, három fajta pörköltet főztek a hagyományőrzőknek. A „szüretelők" ezúttal is hajnalig mulattak.

Next

/
Thumbnails
Contents