Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-20 / 220. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. SZEPTEMBER 20., KEDD 5 KULTÚRA Lemezfelvétel New Yorkban szilágyi áron A doromb hangja mindenkiben ott szól valahol A doromb egyaránt népszerű Japánban, Amerikában és itthon - képünk a New York-i lemezfelvételen készült Jelenetíró pályázat - október 15-éig meghosszabbítva Továbbra is várják a pályaműveket a középiskolásoknak meghirdetett jelenetíró pályázatra a kecskeméti Katona József Színházba. Jelentkezni maximum 3 szereplős pályaművekkel lehet, amelyek közül szakmai zsűri választja ki a legjobb alkotásokat. A pályázati kiírás formai, tartalmi, stílusbeli és terjedelmi kötöttséget nem tartalmaz. A kiírás feltétele, hogy a jelenet címe/ mottója egy tetszőleges, a Bánk bánból választott idézet legyen. (Például: Az ész hibázik, a fejecske kong; Lopni jöttem ide; Légy nekem barátom!; Ott van a haza, hol a haszon; Akkoron levék teremtve, amidőn először megláttalak; Nincs a teremtésben vesztes, csak én!). A zsűri tagjai: Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, Fűzi László, a Forrás főszerkesztője, Cseke Péter, a Katona József Színház igazgatója, Hárs Anna, a Radnóti Színház dramaturgja. A középiskolások által írt jeleneteket október 15-éig lehet leadni a Katona József Színházban zárt borítékban, melyen fel kell tüntetni: „Jelenetíró pályázat”. ■ Czeizel Endre nevelési tanácsai szülőknek Dr. Czeizel Endre orvos genetikus lesz az idei első vendég a Szülők Iskolájában Kecskeméten. A közismert szakember a velünk született adottságokról, a tehetség kibontakoztatásáról beszél október 20-án 17 órától, az ifjúsági otthonban. ■ Rákóczi: nyílt nap pedagógusoknak Pedagógusokat várnak a Rákóczikiállítás kapcsán megrendezett nyílt napra szeptember 22-én. A múzeum munkatársai az érdeklődő tanároknak bemutatják a kiállítást és a hozzá kapcsolódó múzeumpedagógiai programokat. Kiderül például, hogy mi minden készül a kézműves foglalkozáson. A nyílt nap 10 órától délután 5-ig tart, a részvétel ingyenes. ■ A napokban Belgiumban zenélt, szeptember végén Varsóban tart workshopot, aztán Indiába, majd Dél- Afrikába várják muzsikálni Szilágyi Áron dorombjátékost. Zenésztársaival - leginkább az Airtist zenekarral - járja a világot: tíz meghívásukból nyolc külföldre szól. Popovics Zsuzsanna A dorombot a kétezres évek második felétől kezdik újból felfedezni elsősorban azok a fiatalok, akik visszanyúlnak a gyökerekhez, és nem feltétlenül a népzenéhez, hanem olyan hangokat, rezgéseket keresnek, amelyek valahol mindenkiben megtalálhatók - ad magyarázatot a dorombzene ismételten kialakulóban lévő reneszánszára Szilágyi Áron kecskeméti dorombos, a Leskowsky Hangszergyűjtemény vezetője.- Ez az ősi hangszer egyaránt népszerű Japánban, Franciaországban, Amerikában, Norvégiában, Magyarországon - összegzi tapasztalatait Áron. - A doromb nagyon sok zenébe jól illeszkedik, noha elsősorban Ázsia egyes területein számít autentikusnak. Kevesen tudják, hogy a magyar nyelvterületen csak a moldvai csángók használják autentikusan, az összes többi népzenébe csak jól „beágyazódik” a doromb, mivel ritmus- és dallamhangszerként is egyaránt használható. A népzene mellett a világzenei produkciókban is kiválóan megállja a helyét a doromb, a különböző népek zenéit ötvöző, újragondoló zenei megoldásokban is mindenhol helyet kap egyedi zsongása-dongása. Áron három zenekarban is játszik. A lajosmizsei Flótással hagyományos moldvai csángó muzsikát művelnek, nyáron egy szicíliai körúton zenéltek. A Navrang zenekart testvérével, Szilágyi Barnabással, és barátjával, Oszival alapította még 1999- ben. A folyamatosan fejlődő, formálódó csapatot jelenleg nyolcán alkotják. A legfrissebb formáció a lassan öt éve indult Airtist zenekar. A német-magyar trió a legősibb hangszereken: dorombon, didjeridoo-val (ez egy ausztrál hangszer) és emberi hanggal (szájdob) teremt olyan zenét, amelyik leginkább az elektronikus tánczenéhez hasonlít.- Ilyen zenét ma csak számítógépekből lehet elővarázsolni, kivéve persze az Airstistet - mosolyog a zenekarvezető.- Attól különleges, hogy a legősibb érzéseket kelti az emberben. A zenekar elsősorban külföldön népszerű: tíz meghívásból kilenc és fél távoli országokba szól. Idén éreztem először, hogy az évi 2-3 itthoni koncert nagyon kevés. A Sziget fesztiváli fellépésünket nem is számítom a honiak közé, hiszen abszolút nemzetközi volt a közönségünk. Szeptemberben Áron felvette második szólólemezét, mégpedig New Yorkban. Azért ott, mert zeneszerző testvére öt éve ott él, és kiválóan felszerelt hangstúdiója van.- Jó volt ismét együtt dolgozni Barnabással, ő tökéletesen megérti, hogy számomra zeneileg mit jelent ez a hangszer - osztja meg legfrissebb élményeit Áron. - Első szólólemezem ősrégen, 2005-ben jelent meg, azóta sok minden változott. Az én játékom is alakult, a mostani lemez ezért dinamikusabb lett, máshogy szól, de ezúttal is a doromb ezernyi arcát igyekszem bemutatni rajta. A kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjtemény vezetőjeként azt mondja, mind ő, mind a gyűjtemény profitál abból, hogy másfél éve „egymásra találtak”.- A doromb mellett mindig foglalkoztam más különleges hangszerekkel is, így a hangszergyűjtemény vezetése igazán testhez álló feladat számomra. Szerencsésnek érzem magam, hogy a világ különböző pontjairól érkező érdeklődőket kalauzolhatom végig a hangszerek különleges világán - összegez Szilágyi Áron. A tatárjáráshoz kapcsolódó régészeti feltárásokról A tatárjárásról tartanak tudományos konferenciát Kiskunfélegyházán szerdától péntekig. Az elmúlt évek során több, a tatárjáráshoz vagy annak mellék-, utóhatásaihoz kapcsolható lelőhelylyel lett az ország gazdagabb, így aktuálissá vált, hogy az ország minden részéből érkező régészek, történészek, nyelvészek, a természettudományok illeszkedő tudományágaihoz tartozó szakemberek öszszevessék új ismereteiket a 770 éve történt tatárjárás témakörében. A konferenciához az alkalmat a Kiskunság történetének megismeréséért magas színvonalú, alázatos munkát végző Pálóczi Horváth András 70. születésnapja szolgáltatja. Az ünnepelt tudós csütörtökön délután a tatárjárás előtti és utáni Szentkirályról tart előadást a Kiskun Múzeumban. Szintén előad Rosta Szabolcs megyei múzeumigazgató, régész, aki a konferencia első napján á közelmúltban feltárt, 13. századi, bugaci nemzetségi monostorról beszél. Szintén Bács- Kiskun megyei feltárásról tart előadást Gallina Zsolt régész, aki a Kiskunfélegyháza-Déli összekötő út Amler-bánya késő Árpád-kori falujának sajátos vonásait mutatja be. ■ Játékparti az új könyvtárakban Bácsborsódon és Bácsszentgyörgyön is könyvtárátadásra készülnek ezekben a napokban. Szeptember 24-én mindkét településen kinyitja kapuit az új intézmény: Bácsszentgyörgyön 11 órakor, Bácsborsódon délután fél 4-kor. ■ ■ Olyan hangokat, rezgéseket keresnek, amelyek valahol mindenkiben megtalálhatók. Színes, szagos, eredeti műsorok népzenei találkozó A főtéren lép fel a Magyar Állami Népi Együttes Táncházak, koncertek, kiállítások és az immár hagyományos prímásverseny is szerepel a csütörtökön kezdődő Kecskeméti Népzenei Találkozó programjában. A Kárpát-medence minden részéről érkező fellépők műsorának a Kecskeméti Kulturális Központ ad otthont. A 23. alkalommal megrendezett eseményről Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza főigazgatóját kérdeztük.- A rendezvénysorozat egyik első eseménye a Bartók Béla pályáját bemutató kiállítás megnyitása. Mi mindent láthatunk a tárlaton?- A Hagyományok Házában kiállítássorozaton mutatjuk be azoknak a nagy elődöknek az életét és tevékenységét, akik művészi és tudományos munkásságukkal kiérdemelték az utókor tiszteletét. Bartók kitüntetett helyen szerepel a sorozatban. A Zeneszerző, előadóművész és tudós Bartók Béla munkásságát közérthető magyarázatokkal kiegészített korabeli dokumentumok, fényképek és kottarészletek mutatják be.- Hagyománnyá érett, hogy a népzenei találkozó idején rendhagyó órákat tartanak a város és környékének iskoláiban. Miért határozták el, hogy önök mennek a gyerekekhez, és nem fordítva?- A rendhagyó órák lényege, hogy a népzenét és a néptáncot élményszerűen mutassuk meg azoknak a gyerekeknek, akik talán még életükben nem hallottak igazi zenekart, még soha nem hallották a furulya hangját. A gyerekek nagyszerű közönség. Nagyon érzékenyek: pontosan megérzik, hogy mi eredeti és mi álságos. Én magam is tartok rendhagyó órát szülőföldem, Gyergyó zenekarával.- Hányán jelentkeztek a szombati prímásversenyre?- Heten mérik össze tudásukat, tehetségüket. A kezdetek kezdetén az volt a célunk, hogy igazi, nagy versenyt szervezzünk a prímásoknak. Olyan zenészek lépnek színpadra, akik arra tették fel az életüket, hogy a népzenét a mindennapjaink részévé tegyék. Nagyszerű produkciókat várunk, a legjobb jutalma egy 800 ezer forint értékű mesterhegedű lesz.- Nagy érdeklődés kíséri az alapításának 60. évfordulóját ünneplő Magyar Állami Népi Együttes szombat esti főtéri fellépését. Milyen műsorral érkeznek hozzánk?- Az elmúlt években kibővítettük, illetve átalakítottuk az együttes műsorát A találkozón a 60 év című produkciót láthatja a közönség, amely az együttes három nagy korszakára jellemző művekből ad válogatást. Az első az alapítás és a dicsőséges első évtizedek Rábai Miklós vezetésével. A második korszakot a táncházmozgalom és az ebből táplálkozó újfolklorista szemlélet jellemezte - Tímár Sándor irányításával. A harmadik a jelen: korszerű színpadi megfogalmazás, a sokszínű és gazdag repertoár Sebő Ferenc, majd Mihályi Gábor vezetésével. Látványos, sokrétű előadásra szá-Ismét népviseletbe öltözött táncosok lepik el a várost míthat a közönség, amely azok számára is élményt jelent, akik nem járatosak a folklórban.- Milyen programokat ajánl azoknak, akik családdal, gyerekekkel érkeznek?- Ne hagyják ki a kirakodóvásárt, és üljenek be a prímásversenyre, mert a hangszerválasztás előtt álló gyermekük talán éppen ennek hatására érezhet rá hivatására. Mindenkinek ajánlom a hagyományőrzők gálájának péntek esti, színes, szagos, eredeti műsorát is, melyre a Kárpát-medence sok helyéről érkeznek fellépők Kecskemétre. ■
