Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-02 / 205. szám

3 PETŐFI NÉPE - 2011. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY HEEOmHi Uniós támogatás a Szentkirályinak szentkirály Technológiai fej­lesztésre nyert európai uniós támogatást a Szentkirályi Ásványvíz Kft. Ennek segít­ségével új, szénsavas üdítő­ital gyártására is alkalmas berendezéseket vásároltak, amelyek lehetővé teszik, hogy a korábbinál kisebb tö­megű flakonokat és kupako­kat használjanak fel. Ennek révén csökken a környezeti terhelés is. A nettó 205,5 millió forintos fejlesztési be­ruházáshoz 82 millió forint támogatást kapott a cég. Rangos kitüntetést kapott a fotóművész nagykörös Ifjabb Papp Elek kapta idén a Magyar Fotó­­művészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége legran­gosabb egyéni kitüntetését, az Év Fotográfusa címet. A nagykőrösi látszerész szá­mos elismerésben részesült már itthon és külföldön. Legutóbb augusztus végén, a szövetség országos ren­dezvényén Cegléden méltat­ták fotóművészetét. (M. ].) Csökkennek a díjak a közétkeztetésben SOLT Csökken az intézményi közétkeztetési díj Solton. Az eddigi több mint 500 forin­tos térítési díj helyett most 475 forintot kell majd fizetni az étkezésért, ami annak kö­szönhető, hogy a közbeszer­zés során olyan szolgáltatót talált a város, amelyik ol­csóbban ellátja ezt a felada­tot, és emellett még az eh­hez kapcsolódó szállítási dí­jaktól is eltekint. Vagyis szeptember 1-jétől a kiszállí­tás is ingyenes, (szbz) Jövő hétön kezdődik a Pataji Ősz dunapataj Tegnapi lapszá­munkban megjelent a Pataji Ősz című háromnapos du­­napataji rendezvénysorozat programja. A pacalfőző ver­sennyel megspékelt kulturá­lis fesztivál azonban az ír­takkal ellentétben nem ma, hanem szeptember 9-én, pénteken kezdődik, (szbz) További hírek a BAON.hll hírportálon Mi legyen a laktanyában? pályázat Az uszodából jégcsarnokot alakítanának ki Csendélet kerítéssel és laktanyával Nemzetközi meccsek befo­gadására alkalmas fedett futballstadiont, lovascent­rumot, illetve nagy tenisz­tornáknak otthont adó sportcentrumot építené­nek a Rudolf laktanyában azok a befektetők, akik el­juttatták elképzeléseiket a városhoz. Rákász Judit A kecskeméti közgyűlés május végén írt ki ötletpályázatot a volt Rudolf laktanya, a kecskeméti uszoda, valamint a széktói tenisz­pályák hasznosítására. Az ered­ményről dr. Metzinger Éva jegy­ző és Öveges László főépítész tar­tott sajtótájékoztatót tegnap a vá­rosházán.- A pályázat eredményes volt, hiszen több, megfontolásra érde­mes, alaposan kidolgozott pálya­mű érkezett, amelyek konkrét ja­vaslatokat tartalmaznak a finan­szírozással és a várossal való együttműködéssel kapcsolatban is. Komoly esély van arra, hogy a következő tíz év aktívabb legyen, mint az elmúlt 21 év volt - mond­ta Öveges László. A pályázatra összesen hatan nyújtották be elképzeléseiket. Bár kilétük egyelőre nem nyilvános, mint megtudtuk: kivétel nélkül hazai gazdasági társaságok, illet­ve magánszemélyek. A legnagyobb volumenű a brut­tó 11 milliárdos elképzelés, mely látványsportcentrumot alakítana ki fedett futballstadionnal, kézilab­dacsarnokkal, illetve több sport­ágat is befogadó multifunkcionális csarnokkal. Az uszoda épülete jég­csarnokká alakulna, és helyet kap­na regionális teniszklub, valamint oktatási és rendezvényközpont vendéglátóegységekkel. A beruhá­zás finanszírozására a pályázat­ban több konkrét elképzelés szere­pel. A pályázó az első ütemet akár 2014-re megvalósíthatónak tartja. A második leghangsúlyosabb pályázat a Rudolf laktanyában lé­vő két lovarda és öt istállóépület lovascélú hasznosítását tartal­mazza. Az épületeket korszerűen - s egyben korhűen -, a műem­léki követelményeknek megfele­lő módon felújítanák. Ezt követő­en akár reprezentatív lovasbemu­tatóknak is helyet adhatnának. A pályázó a beruházást saját erő­ből, banki finanszírozás nélkül valósítaná meg. A harmadik pályázó a laktanya északnyugati részén lévő fedett lovardánál regionális teniszcent­rumot hozna létre. A lovarda épü­letében fedett teniszpályákat ala­kítana ki, mellette szabadtéri pá­lyák, étterem, klubház, nyitott ke­­rékpárpálya-udvar kapna helyet. A centrum az amatőr és profi sportolókat is kiszolgálná, sőt nemzetközi tenisztornák meg­rendezéséhez is megfelelő helyet biztosítana. A további három pályázatban szintén felmerül a teniszközpont létrehozásának gondolata, egy ne­mezművészeti kutatási és oktatá­si központ vagy népművészeti egyetem alapítása, de volt olyan pályázó is, aki rendezvény- és ki­állítóközpontot, ehhez kapcsolód­va kreatívközpontot, lovasoktatást szolgáló lovardát és jégcsarnokot álmodott a területre. Mint dr. Metzinger Éva, Kecske­mét város jegyzője elmondta: a pályázatokat először az illetékes bizottságok tárgyalják meg. Ezzel párhuzamosan széles körű szak­mai véleményezésre is sor kerül, majd a vélemények összegzése után a képviselő-testület dönt a továbbiakról. Itt állhat majd egy stadion? ÖKRÖS CSABA Találkozási pont nem irigyeltem a jegyzőket, amikor híre járt, hogy csak néhány órájuk van arra, hogy új szolgáltatást beve­zetve csábítsanak ügyfeleket a polgármesteri hivatalokba vagy az okmányirodákba. Eddig marhalevélért meg lakcímkártyáért tért be a polgár a hivatalba, most már mehet oda olvasni és kiad­ványt rendelni is. Alaptör­vényt. Feltéve, ha az említett műhöz fűződő viszonya elég­gé elmélyült ehhez. Igaz, aki nem bizonyos benne, hogy szüksége van saját példány­ra az Alaptörvényből, éppen most térhet jobb belátásra. Bizonyára nem mindenkit győz meg első olvasásra a szöveg, de nem tilos több­ször is betérni a polgármes­teri hivatalokba. Asztal, szék, toll, közlöny és eseüeg virág várja az embereket. No meg nemzetiszín szalag, mely a könnyen mozdítható értékeket rögzíti. A kéthar­mad ugyan nagy stabilitást nyújt, de a tollak zsebbe vándorlása ellen az is kevés. Ahhoz már szalag kell. AZ ALAPTÖRVÉNY ASZTALA amolyan találkozási pont le­het. Nem csak az új alkot­mányban feltűnő múlt, jelen s jövendő, hanem az állam­polgárok között is. Aki már rendelt a házelnöki kéz jegyzetté példányokból, sze­líden győzködheti azokat, akik csak olvasótermi darab­ként tekintenek a kirakott törvényszövegre: ugyan igé­nyeljenek már ők is. Amel­lett, hogy értékes, igen prak­tikus mű is egyben, kis he­lyet foglal a polcon. Márpe­dig a takarékosság fontos erény. nem árt az idővel is spórol­ni. így arra biztatom minden honfitársamat, hogy amikor betér Alaptörvényt olvasni, el ne feledje átfutni a Nem­zeti Együttműködési Nyilat­kozatot is. Abból is tartanak a polgármesteri hivatalok­ban. Sajnos abból rendelni nem lehet. Gutcnberg-flap A jeles nyomdász elődökre és máig ható rangos örökségükre emlékeztek tegnap, amikor tizedik alkalommal tartották meg Kecskemé­ten a Gutenberg-napot. A Szilády-emléktáblánál tartott megemlékezésen Mák Kornél alpolgármester és Ramháb Mária, a megyei könyvtár igazgatónője mondott köszöntőt. A könyvtár épületébe átvonulva a nyomdaipar aktuális kérdéseiről tartott előadást Fábián Endre nyomdaigazgató, majd Bozók Fe­renc költő a verseskötetek születéséről beszélt. Az eszmecserét követően átadták a 2011-es Gutenberg-díjat Zöldi-Kovács László nyomdásznak, aki a ha­zai csomagolóanyag-gyártás és ezen belül a flexibiliscsomagolóanyaggyártás egyik legképzettebb szakértője, a Petőfi Nyomda munkatársa. Olcsóbban megússzák a fűnyírást a Soltiak Több mint hatmillió forintot spó­rol azzal a solti önkormányzat, hogy szerződést bontott a közte­rületek fűnyírásával megbízott céggel, és maga végzi ezeket a feladatokat. Egy etyeki vállakózással még 2009-ben kötött megállapodást a város. Idén márciusban jelez­te a cég, hogy az üzemanyag ár­emelkedése miatt 7,5 százalékos díjemelést kér. Solt képviselő­testülete azonban ezt nem fogad­ta el. Kikötötték, hogy mindösz­­sze az infláció mértékével azo­nos - 4,9 százalékos - emelést tudnak elfogadni. Az erről tájé­koztató válaszlevélre viszont a fűnyírással foglalkozó társaság úgy reagált, hogy ily módon a te­vékenység veszteségessé válna számukra, úgyhogy inkább ké­rik a szerződés közös megegye­zéssel történő felbontását. A szerződésbontás megtör­tént, de a solti testület úgy dön­tött: nem ír ki a feladat elvégzé­sére újabb közbeszerzési eljá­rást, hanem maga oldja meg e feladatot. Ennek megfelelően be­fektettek egy fűnyíró traktorba, és a városüzemeltetésre bízták a 13 hektár rendszeres karbantar­tását. Ezekkel a gépekkel végzik a parlagfűirtást azokon a terüle­teken, ahol a tulajdonos ezt nem teszi meg. A nyírás árát a későbbiekben kiszámlázza az önkormányzat a terület gazdájának. ■ szbz

Next

/
Thumbnails
Contents