Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-27 / 200. szám
14 MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2011. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT Kevesebb halott az utakon bács-kiskun A legtöbb baleset oka továbbra is a gyorshajtás Helyszínelés. Még mindig nem lehetünk igazán elégedettek a közlekedési morállal. Az új tanévre kibővült a tiszabögi általános iskola Hat új tanterem létesült a tiszabögi általános Iskolában. A tisza- kécskei önkormányzat önerőből fedezte az új épületszárny építésének, illetve a régi felújításának eddig mintegy 36 millió forintos költségeit. A hamarosan Induló tanévet már itt kezdhetik a nebulók. A régi, közel százéves épülettel statikai problémák voltak, illetve a tantermek megvilágítás és méret szempontjából nem biztosítottak megfelelő helyet az oktatásnak - mondta el lapunknak Szeidl József hatósági osztályvezető. A korszerű helyiségekre tehát a tanítás színvonalának emelése miatt is szükség volt. Az új szárnyban étkező is helyet kapott, így a diákoknak a helyben való ebédeltetésük is megoldott lesz a jövőben. A kivitelezést házon belül oldotta meg az önkormányzat, a munkálatokat Ugyanis a Városgondnokság végezte. ■ H. I. Locsolódob, -tömlő, -fej - vitték mind Az elmúlt napokban ismeretlen tettes egy Lakitelek határában lévő kukoricaföldről ellopott egy locsolódobot, száz méter hosszú tömlővel és locsolófejjel együtt. Az okozott kár 400 ezer forint. ■ A statisztikai mutatók alapján 2011 első' felében ugrásszerűen javult a közlekedésbiztonság Bács-Kis- kun megyében. A szakemberek ugyanakkor azt is hozzáteszik: többéves tapasztalat sajnos, hogy a második fél év - részben a szüret, részben pedig az első téli hónapok miatt - sokkal rosszabb szokott lenni az első fél évinél. Noszlopy N. Miklós Az első hét hónap közlekedési statisztikája készült el a napokban a megyei rendőr-főkapitányságon. Ami a legörvendetesebb: | 2011-ben az előző év hét hónap- t jához képest 10 halálos baleset- É tel volt kevesebb Bács-Kiskun § megyében, valamint kilenc áldó- J zattal kevesebbről adtak számot 1 a statisztikák. Megyei baleseti statisztika (2011. január 1-július 31.) 2011 2010 Halálos 18 28. Súlyos 165 193 Könnyű 295 230 Elhunytak 21 30 Súlyos sérültek 190 243 Könnyű sérültek 406 371 Külföldi okozó 23 20 Ittas okozó 62 71 FORRÁS: BKM-RFK- Ugyanilyen jók a súlyos sérüléssel járó baleseti mutatók is - mondta Mihályné Bornemisza Eleonóra, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. - Ebben az évben eddig 28, súlyos sérüléssel járó balesettel volt kevesebb, mint tavaly január 1-jétől július 31-éig. Az idén történt ilyen balesetek helyszínéről pedig 53 súlyos sérülttel kevesebbet szállítottak kórházba, mint tavaly. A statisztika ugyanakkor azt is egyértelműen mutatja, hogy azért még mindig nem lehetünk igazán elégedettek a közlekedési helyzettel. Idén ugyanis több, könnyű sérüléssel járó baleset történt a megyében, mint az előző év azonos időszakában, valamint többen sérültek meg köny- nyebben. A szakemberek szerint ennek az lehet az oka, hogy jobb a járművek „utasvédelme”. Sokszor olyan autókból szállnak ki sértetlenül a bent ülők, amelyekről nem feltételezné a külső szemlélő, hogy nincs bennük halálos áldozat.- A baleseti okok között továbbra is a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása és a figyelmetlenség áll az első helyen. A legtöbb baleset a megyében a délutáni órákban történik, majd ezt követi a délelőtti időszak, és éjjel riasztják a legritkábban kollégáimat a balesetekhez - tájékoztatott a szóvivő. Kerekegyházán kerítést kap a kunpusztai temetőkert Vidéki örökség megőrzésére nyert közel 4 millió forint állami támogatást a kerekegyházi ön- kormányzat: a kunpusztai temetőt kerítik be, és térburkolatot építenek a sírkertbe. A pályázati összeg áfáját a helyi költségvetésből kell biztosítani, ezért a város nehéz pénzügyi helyzetére tekintettel korábban szó volt arról, hogy elhalasztják az építkezést. Azért vették mégis napirendre, mert a kifizetési kérelmet legkésőbb jövő év februárig be kell nyújtani, egyébként visz- szavonja a támogatást a pályázatot kiíró hatóság. A városi képviselő-testület a minap kijelölte a kivitelező céget, mely idén köteles befejezni a munkát a temetőkertben. ■ M. J. Pro Űrbe díjat alapítottak Gédeiiakon A képviselő-testület Pro Űrbe díjat alapított Géderlakon, amelyet először a települést 25 éven át vezető volt polgármester, Sill László vehetett át. Katona György jelenlegi polgármester a polgárőrséget is elismerésben részesítette: Monostori Imre Tibor, Gubányi János, Holló Ferenc, Molnár Ferenc és Kovács István is átvehette közösségi munkájáért a kitüntetést. ■ szbz Kalocsa, Negyvennyolcasok tere 1. T/fax: 78/600-690 Nyitva: hétfőtől péntekig 8.00-14.00 óráig Petőfi Népe LAKASAT, INGATLANAI, ÜZLETET, BERLEMENYET., Keddenként megjelenő ingatlanbörze oldalunkon! I Apróhirdetését telefonon is feladhatja Petőfi Népe ©76/518-250 Negyven éve képeznek kertészmérnököket kertészeti kar Tudományos konferencia a gazdaságiválság-kezelés lehetőségeiről Válságkezelés a tudomány eszközeivel címmel nyílt meg csütörtökön a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán az Erdei Ferenc VI. Tudományos Konferencia. A rendezvényen - mely a TÁMOP Természettudományos ismeretek integrált és komplex közvetítésének és elsajátításának új formái projekt támogatásával zajlott - 17 szekcióban tartottak előadásokat. Ezekre mint- 'egy négyszáz érdeklődő volt kíváncsi, akik az ország különböző területeiről érkeztek. A csütörtök délelőtti plenáris előadásokat a kar nagyelőadójában tartották, ahol dr. Danyi József rektor köszöntötte a vendégeket. A főiskola első számú vezetője hangsúlyozta: a konferenciát kettős jubileum keretében rendezik. A felsőfokú kertészeti szakképzést fél évszázada, míg a főiskolai oktatást éppen negyven éve indították az intézményben: A rektor után dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere szólt a vendégekhez. Kiemelte, hogy a felsőoktatás stratégiai jelentőségű szereppel bír. A főiskolának a Mercedes-beruházás és az agrárium felértékelődése miatt megnőtt a jelentősége. Az AU A kertészeti kar előadótermében jó nevű szakemberek hallgatták a plenáris előadásokat io«» utóbbiról megjegyezte, hogy a biztonságos élelmiszer-ellátás, az agrárium megújítása, illetve a génmódosított növények elterjedése elleni védekezés stratégiai jelentőségű szempont. A kertészeti kar nevében dr. Lévai Péter dékán tartott előadást, aki arra hívta fel a vendégek figyelmét, hogy a városban 1868 óta képzik a mezőgazdasági szakembereket. A legújabb korban 1950-ben tangazdaság nyílt a városban, majd tíz évvel később Mészöly Gyula akadémikus irányításával Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kezdte meg működését. Majd 1971-ben megalapították a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karát Kecskeméten. A fejlesztések eredményeként ma 5 előadóban, 15 tanteremben, 13 laborban, 10 műhelyben, illetve kutatóhelyen képzi 53 oktató a leendő mérnököket. A diákok nemcsak a szak- irodalomból, hanem testközelből is megismerik a választott szakmák fogásait. A gyakorlati tudnivalókat részben a 270 hektáros tangazdaságban sajátítják el, ahol hathektárnyi szőlőt és tizenöt hektárnyi csonthéjas gyümölcsöst is művelhetnek. Nagyon sokan - bár jól megfelelnek a főiskolai követelményeknek, sikeresen teszik le a vizsgákat - nem kapnak oklevelet. Ennek az az oka - hangsúlyozta a dékán, hogy a fiatalok nem szerzik meg a szükséges nyelvvizsgát. Pedig erre is nyílik lehetőség: a főiskolán két éven kérészNemzeti Fejlesztési Ügynökség m www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 60 638638 SZÉCHÉNYI TERV tül tandíjmentesen készítik fel a diákokat a nyelvi megmérettetésre. A kari dékán előadása után Szemereyné Pataki Klaudia adott rövid összegzést a Mercedes-be- ruházásról. Az alpolgármester asszony hangsúlyozta, hogy a Mercedest gyártó cégnél már most 1400 dolgozót alkalmaznak, és jövő év első negyedében fogják jelentősen bővíteni a létszámot. A plenáris előadók között szerepelt dr. Noszkay Erzsébet egyetemi magántanár, aki Változás- és Válságmenedzserek országos elnökeként a kis- és középvállalkozások problémáira hívta fel a figyelmet. Megemlítette, hogy a rendszerváltáskor alapított cégeknek a tulajdonosai, akik a vállalkozásaik menedzserei is, ezekben az években mennek nyugdíjba. A stratégiai kérdés az, vajon az utódlásra sikerült-e felkészíteni bárkit is a családi cégekben. Nyugaton is gond ez a kérdés: ott a vállalkozások 35 százaléka bedől, mert nem megfelelően gondoskodtak a cégvezetés átadásáról. A professzornőt dr. Csatári Bálint, a Magyar Nemzeti Vidékhálózat elnöke követte, aki a vidékfejlesztés sajátosságaira hívta fel a figyelmet. MAGYARORSZAG MEGÚJUL A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
