Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-19 / 194. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2011. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP „Isten is fizet, csak nem minden hétvégén” interjú Ünnepi beszélgetés dr. Bábel Balázzsal, a Kaíocsa-Kecskemét Főegyházmegye érsekével Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király, a ke­resztény magyar állam- alapítás, a magyar állam fennállásának emléknap­ja. S bár az évszázadok során tartalma többször is módosult, augusztus 20-a államalapító Szent István napjaként - éppen tíz éve - ismét hivatalos állami és egyházi ünnep. Tartalmáról és üzenetéről dr. Bábel Balázzsal, a Ka- locsa-kecskeméti Főegy­házmegye érsekével be­szélgettünk. Farkas P. József- Szent István örökében au­gusztus 20. az állam és az egy­ház közötti kapcsolattartás központi napja is. S mint ilyen, megkerülhetetlen a kérdés: ho­gyan látja a nemrégiben elfoga­dott egyházi törvény megszüle­tésének körülményeit és jelen­tőségét?- A törvényalkotás folyamatá- I ban a Magyar Katolikus Egyház I- mint egyház - nem vett részt. A püspököket külön nem értesí­tették, így engem sem. Az alap­törvény tervezetét a Püspöki Kar elnöke megkapta ugyan - nem sokkal a tervezet benyújtása előtt -, egy jogásszal vélemé­nyeztette is, de például az egyhá­zak besorolásánál már nem kér­deztek meg bennünket. Egyéb­ként, ha érdekelt volna valakit a véleményem: az egyik szerveze­tet kihagytam, és lett volna olyan kimaradt közösség, melyet befo­gadtam volna. Úgy tudom, hogy Bábel Balázs metropolita a KDNP véleményével sem egye­zik a jóváhagyott jogszabály. Az elfogadott törvény egy demokra­tikus államban természetesen kötelezi az egyházat, de ez nem egyházi törvény, hanem annak deklarálása, ahogy egy államha­talom hozzááll a különböző val­lási közösségekhez. Azért nem szeretem ilyen értelemben az egyház szót használni, mert egy­házat alapítani egyedüli felada­ta és lehetősége Jézus Krisztus­nak volt, arra ember nem képes. Éppen ezért részleteket sem tu­dok. Legutóbb az alapokmány szövegezésénél fejtettem ki az ál­láspontomat több országgyűlési képviselőnek is, amikor azt kér­tem, hogy az „Isten, áldd meg a magyart” kérés után ne szere­peljen négyszeresen a ’büszke­ség’; ne úgy emlegessük értéke­inket, legfeljebb az utolsó megál­lapítást, hogy őseink védték a keresztény Európát. Hanem in­kább hálát és köszönetét mond­junk értük, hiszen Isten a gőgö­söknek ellenáll, az alázatosakat felmagasztalja.- Immár 12 éve tölti be az érseki tisztséget. Hogyan foglalná össze ennek az idő­szaknak a tapasztalatait?- Egy ilyen beosztásban szá­mos új dimenziója tárul fel az ön- és emberismeretnek, ahogy mindinkább megisme­rek másokat, és talán magamat is. Egy püspököknek tartott lek kigyakorlaton hangzott el, hogy az idő múlásával a csaló­dások száma is gyarapszik az életünkben. Ezzel egyet kell értenem. Mindez megerősíthe­ti bennünk a Szentírás igazát: nem az emberekre, hanem Is­tenre kell építeni.- Közvetlenül is érzi az isteni támogatást?- Látom, hogy sok mindenen úrrá tudunk lenni, még a bűnök és bajok ellenére is. És igen, több­ször megtapasztaltam az isteni gondoskodást egyéni életemben is. Például amikor jó tíz évvel ez­előtt egy betegség okán valós esé­lye volt annak, hogy befejezem az életemet. Én mégsem voltam elkeseredve. Úgy éreztem, amit Isten ad, azt elfogadom. Megta­pasztaltam azt is, hogy vannak dolgok, melyeket Isten letör ben­nünk. Ilyen például a büszkeség. Mindig büszke voltam emlékező­tehetségemre, manapság pedig azt tapasztalom, hogy az elmúlt 12 évből egészen nagy esemé­nyek is kitörlődtek az emlékeze­temből. Ez az időszak megerősí­tett abban is, hogy a történelmet valójában Isten írja. S bár közbe­jöhetnek vargabetűk, nem enge­di kicsúszni a kezéből.- Miből töltekezik, merít új erőt és hitet?- Én hivatástudatból lettem pap, megszólításom pedig egy erős benső vonzódás, nem hirte­len támadt fellelkesülés volt. Ha egy gyereknek kellene elmagya­ráznom, hogy mi a hivatás, azt mondanám: amikor az ember hobbija a munkája. Hát ezt érzem én is: engem ez a munka éltet. Meglehet, hogy egyik-másik va­sárnap este egyetlen ujjal el le­hetne lökni, annyira fáradt és ki­merült vagyok, de mégis szíve­sen csinálom. Holnap például egy nagybeteget látogatok meg Buda­pesten a kórházban, de én ezt egyáltalán nem élem meg terhes kötelességként vagy kényszer­ként. Számomra ez feladat. Ha meg kell dorgálnom egy papot, soha nem erőből teszem. Meg­mondom, amit kell, és elfelejtem.- A hit és erő tehát belülről fa­kad. Hogyan őrizhetjük meg ezeket az értékeket a minden­napok sodrásában?- Szüntelen ráirányultságban kérni kell Istentől, hogy legyen hitünk, hűségünk. Segít ebben a lelkiismeret-vizsgálat, a gyónás, és a rendszeres ima és istentisz­telet. Én nem ismerek szabadsá­got ebben. Amikor a kórházban feküdtem betegen, akkor is elvé­geztem a napi imádságomat. Ez lelkierőt ad mindenkor.- Soha nem nyomasztotta a püspökséggel járó felelősség?- Én soha nem voltam lángoló­an rajongó ember, engem még nem hallottak hahotázni, pedig van humorérzékem. Ebből kiin­dulva nincsenek szélsőséges ér­zelmi amplitúdóim, amikor az egyik percben teljesen odava­gyok, a következőben pedig már magam alatt. Ez a kiegyensúlyo­zottság nagy támasz. Nem mon­dom, hogy nincsenek pillanatok, amikor megkérdezem magamtól egy-egy sok megpróbáltatással járó feladatnál, hogy kellett ne­kem ezt elvállalnom... De amikor ott vagyok, és meglátom az embe­reket, elszégyellem magam. Ilyenkor eszembe szokott jutni a mondás: Isten is fizet, csak nem minden hétvégén.- Vannak találkozásai a go­nosszal is?- Emberi történetekben rend­szeresen. Minden bizonnyal ezek a személyes tragédiák is hozzájá­rulnak, hogy a magyarság lelki immunrendszere sérült: nem kí­ván élni. Megjelenik ez az öngyil­kosságok kiemelkedő számában és abban is, hogy nincs utód, fogy a nemzet. Nagy baj, hogy a né­pességjelentős aránya a pillanat­nak él. Nekik szeretném a figyel­mükbe ajánlani a latin közmon­dást, miszerint Isten nem hagy el, csak elhagyattatik. Ha mi nem hagyjuk el Istent, van jövőnk.- Hogyan ünnepli az idei au­gusztus 20-át?- Augusztus 19-én 200 éve lesz, hogy meghalt Katona Ist­ván, aki latin nyelven 44 kötet­ben írta meg a magyar nemzet történetét. Ebből az alkalomból ünnepséget rendezünk, és ki­adok egy kis könyvet is, mely Katona Bécsben elhangzott, nagy hatású prédikációját tartal­mazza Szent István királyról. Katona Istvánmunkája szellem- történeti rátekintés a világra. Megerősítése annak, hogy Isten jelen van a világtörténelemben, a magyarság történetében; egy­ben tartalmas megemlékezés az államalapító szentről is. Vállalkozásba adják a fogorvosi ellátást Vajas-parti gerillakertészek Kalocsa A csatorna környezetét civilek tették rendbe Emelkedik a közösségi ház szolgáltatásá­nak díja, csök­ken a közutak­ra fordítható keretösszeg, szeptember végén meg­szűnik a vá­zásba adják fogorvosi alap­ellátást, így a fogászati asz- szisztens sze­mélyi juttatá­sa és annak já­rulékai nem a városi költség- Ofc vetést terhelik rosházán a portaszolgá­lat. Egyebek közt ilyen takaré­kossági intézkedésekkel igyek­szik lefaragni a helyi költségve­tési hiányt a szabadszállási ön- kormányzat. A városi döntéshozók egyik legutóbbi teendője az volt, hogy határozatba foglalta az önkor­mányzat egyes kötelező és ön­ként vállalt feladatai finanszíro­zásának csökkentését. A takaré­kossági intézkedések elkerülhe­tetlenek, ugyanis idén már elér­te a 150 millió forintot a helyi költségvetési hiány. Többnyire a kiadások visszafogásával tudják ezt a jelentős terhet 'enyhíteni. Ennek megfelelően például el­vontak most a közutak üzemelte­tésére előirányzott 4,5 millió fo­rintból egymilliót. Szeptember 30-ától beléptető rendszer váltja fel a városházi portaszolgálatot, ezzel 2 millió forintot tudnak megtakarítani. Egyéni vállalko­majd. Tucat­nyi lap előfize­tését szüntetik meg a városi könyvtárban, s az eddigi telefon- és internetköltség túlnyomó ré­szét spórolják meg azzal, hogy augusztustól olcsób tarifájú táv­közlési cég szolgáltatását veszik igénybe az intézményekben. A takarékossági intézkedések érintik az óvodát is, ahol státuso­kat rendeznek át, és közcélú fog­lalkoztatott bevonására is sor ke­rül. Szerepel a takarékossági in­tézkedések közt a bevétel növelé­se: például a közösségi házban a bérleti díjak emelésével. A járóbeteg-ellátás valamennyi szakfeladatát áprilistól az OEP fi­nanszírozza, ezért ott egymillió forint többletbevétel jelentkezik. Az intézményi étkeztetés ese­tében az első negyedévi teljesítés adatai alapján úgy látják a dön­téshozók, hogy a normatív támo­gatás év végére 4 millió forinttal nőhet. ■ Miklay Jenő Spórolnak a fogorvoson Tájkép életképpel: fűnyírás a Vajas partján Gerillakertészek lepték el Kalo­csán a Vajas-csatorna partját szerdán. Gereblyékkel, fűka­szákkal és seprűkkel támadtak a csoport tagjai, akik azért szövet­keztek, hogy a sok beszéd és ká- rogás helyett - miszerint folyton gazos és szemetes a csatorna és annak partja is - tetteikkel bizo­nyítsák, hogy egy kis önkéntes munkával gyorsan rendbe lehet tenni környezetünket. - Kéthe­tenkénti összejövetelünk nem tit­kolt célja, hogy a Vajas partját és a,víz egy szakaszát megtisztít­suk a szeméttől. A vízparton sok helyi és legalább annyi turista megfordul. Mi szívesen időt sza­kítunk a szabad időnkből arra, hogy - a város nagysága miatt - a fűnyírással csak lassan haladó Kommunális Intézmény helyett ezt a szakaszt rendben tartsuk. Akciónkkal persze a helyiek fi­gyelmét is szeretnénk felhívni a környezettudatos magatartásra, és bízunk abban, hogy további tagokkal bővülhet jelenlegi csa­patunk - nyilatkozta lapunknak fűkaszával kezében a gerillaker- tész-mozgalom megálmodója és kézben tartója, Bolvári Ferdi- nánd. A Kalocsai Gerillakertész Mozgalom egyébként ma meg­rendezi az általuk örökbe foga­dott szakaszon az I. Kalocsai Kajak-Kenu Bajnokságot, mely­nek bevételéből újabb szerszá­mokat vásárolnak majd. ■ szbz IfF“ t\{* Díszpolgári cím az uszódi sakkozóknak úszód Díszpolgári címet ado­mányozott az uszódi képvise­lő-testület két helyi sakkozó­nak: Kaczúr Flóriánnak és Balázs Gábornak. Mindket­ten a sport területén elért nemzetközileg is kiemelkedő eredményükért és Úszód község hírnevének öregbíté­séért kapták a megtisztelő cí­met, melyet a falunapokon vehettek át. (szbz) Új plébános és rendházfőnök petőfiszállás Puskás Antal az új plébánosa és egyben rendházfőnöke a pálosszent- kúti egyházközségnek. A ko­rábbi plébánost, Bállá Barna­bást ugyanis a Magyar Pálos Rend magyarországi tarto­mányának gondnokává ne­vezték ki. (V. P.) Trükkös tolvajok járják a vidéket Jánoshalma Az-áramszolgál­tató embereinek adták ki magukat azok a tolvajok, akik pénzváltás ürügyén ju­tottak be egy 87 éves férfi házába, akitől 600 ezer forin­tot loptak el. (zsd)

Next

/
Thumbnails
Contents