Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-18 / 193. szám

Hirdetésfelvevő és olvasószolgálati irodáink: Kecskemét, Szabadság tér 6., Széchenyi krt. 29., Telefonos apróhirdetés-feladás: 76/518-250 2011. augusztus 18._____________________________________________________________________________________________________________________________________ 3 KÖRKÉP MÁTÉ MÁRIA Bőfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Széchenyi krt. 29. szám alatt! Tel.: 06-80/480-756 MÚLTIDÉZŐ A cigányváros meghatározó volt Kecskemét történelmének meg­ismeréséhez szorosan hozzáfű­ződik a cigányvárosé is. A XX. század elején a hírős várost gyakran emlegették a fény és árnyék városaként. Ez is jól tük­rözi, hogy a cigányváros meg­határozó volt Kecskemét min­dennapjaiban. Sebestyén Imre képeslevelező­lap-gyűjtő ritkaságait is felvo­nultató gyűjteményében több lap is fellelhető, mely a híres ci­gányvárost ábrázolja'. Ebben az időszakban nem csak a képes­lapokon, de festményeken és fo­tókon is megjelenítették a ci­gányvárost. Kecskemét látképe ezekben az években nem mindennapi képet mutatott: belvárosi palo­ták, emeletes házak, színház, a másik oldalon pedig peremke­rületek, tanyavilág, szegénység. Az Erzsébetváros peremén, a Zsinór utca, Zöldfa utca és a Li­ba sor végénél a hajdani lezárt Gödrös temető mellett terült el a cigányváros, melynek az 1930- as években mintegy 2000 lakója volt. Az ott élők a házaikat vi­szonylag egyszerűen és olcsón építették fel. Ástak egy nagyobb gödröt, majd gerendavázas fal­technikával felhúzták a falat, és rátették a nádtetőt. Ablaka nem­igen volt, vagy nagyon kicsi. A házak szorosan egymás mellett helyezkedtek el. Röviden így jel­lemezhetnénk az akkori cigány­város látképét. A kecskeméti Katona József Könyvtár helytörténeti gyűjte­ményében található évkönyvek­ben azonban ennél sokkal több információ megtalálható, mely segít elkalauzolni a közel száz évvel ezelőtti kecskeméti ci­gányvárosba. Ennek még élet- hűbb elképzeléséhez illusztrá­cióként néhány képeslapot is bemutatunk Sebestyén Imre gyűjteményéből. A cigányváros történetének teljes megismeré­séhez azonban sokkal több év­századra kell visszatekinte­nünk. Elkülönült, érdekes területe volt mindig Kecskemétének a cigányváros. Ez a kis lakóegy­ség a város legdélibb részén, a mai Dankó és a Zsinór utca ke­leti végénél helyezkedett el. A kis lakóterület északi oldala szo­rosan ráépült az 1779-ben a ka­tolikus halottak eltemetésére megnyitott, úgynevezett Göd­rös temető árokkal és bakháttal védett határára. Déli oldalon a város hatalmas kaszálója terült el, ahonnan már csak a szinte végtelen puszta volt látható. Az évkönyvből az is kiderül, hogy a cigányváros kialakulásá­nak kezdetét - adatok hiányá­ban - nem ismerjük. Egy 1704. évi adólajstrom arról ad számot, hogy 25 cigány háztartásból négy család a nem cigány lakos­ság között élt, emellett 21 család elkülönült közösséget alkotott. Az viszont biztos a történelmi források szerint, hogy már 1596-ban voltak cigányok. Szór­ványos feljegyzések arról is be­számolnak, hogy közülük töb­beknek háza is volt. A magyar családokhoz hasonlóan adóztak is, és 1717-ben 321 adófizető ci­gány család létezett az összeírá­sok szerint. A forrásokból az is megtudha­tó, hogy a cigányvárosban élők­nek nem kellett megküzdeniük a magyar lakossággal. Mindezt alátámasztja, hogy hosszú időn át a cigányok dominalis adót fi­zettek, melyet a város legjelentő­sebb területtel rendelkező, Ko- háry földesúri családnak az itt élő cigányok fizettek, valószínű­leg a számukra adott telkek után. Okmányokban minden­nek nyoma is van 1730-tól. Az idők folyamán mind a he­lyi magisztrátus, mind az orszá­gos hatalmi szervek részéről többször kísérletet tettek a ci­Képeslap 1915-ből gányság magyar lakosságétól el­térő szokásainak, életmódjának megváltoztatására. Ennek keretében III. Károly király 1725-ben elrendelte a ci­gányság letelepítését azzal a fe­nyegetéssel, hogy a vonakodó- kat kitoloncoltatja, a visszatérő­ket pedig lefejezted. A kecske­méti tanács évekkel később, 1749-ben megültotta, hogy ci­gányok vajdát tartsanak. A helytartó tanács 1759-ben ki­adott rendeletével is a cigányok letelepítésére és az ezzel össze­függő életmód gyakorlására tett intézkedést. , sq joraói Mária Terézia uralkodása alatt több rendeletet is alkottak azzal a céllal, hogy ezt a népré­teget a földművelésbe, a terme­lőmunkába bekapcsolják. Ezt szerette volna elérni a kecske­méti magisztrátus is. Egy 1769-ben kiadott rende­lettel tudatosították, hogy a ma­gyarok életmódjához alkalmaz­kodó cigányokat földterülettel jutalmazzák. Természetesen a cigányság asszimilálására irá­nyuló törekvések - az erősza­kos eszközök alkalmazásával - sorra kudarcot vallottak. A sikertelen kísérletezések után 1804-ben a város maga osztott ingyen 30x20-as telke­ket, hogy a szétszórt, városszéli letelepedéstől vagy vályogvetők­ben épített putrilakásoktól eltilt­hassa őket. Ez a telekadományo­zás azt a célt szolgálta, hogy tűz­biztonság szempontjából igen veszélyes házaikat, a polgárok hajlékaitól elkülöníthesse. A cigányság létszámát az ak­kori összeírásokból ismerhetjük meg. Eszerint 1768-ban Kecske­méten 21996 fő magyar és 304 fő cigány lakos élt. A cigányok közül 83 fő volt kereső, míg az eltartottak száma 221 fő volt. 1893-ban már 453 cigány élt a városban, akik 72 putriban és 6 házban laktak. Több mint 15 év múlva, 1909-ben már 136 ci­gány családot tartanak számon 563 fővel. Közülük 35 család 172 lélekkel rendes lakóházak­ban, míg 101 család 391 fővel putrikban élt. Ekkor a cigányvá­rosban 106 családot írtak össze 413 fővel. A város lakosai köré­be elvegyülve 30 család élt -150 fővel. Az évkönyvből azt is megtud­hatjuk, hogy mivel foglalkoztak a cigányok. Foglalkozásuk sze­rint volt közöttük cigány ko­vács, vályogvető, lócsiszár, ószeres, muzsikus, napszámos, edényárus, kőműves, szobafes­tő és asztalos. A felmérés szerint a cigányok a gyermekeiket rendesen isko­láztatták. A tanulók legtöbbje a Kuruc téri iskolát látogatta, de egy-két jó zenei képességű gyermek a Városi Zeneiskola növendéke volt. Mind a cigányváros fekvése, elégtelen közegészségügyi, zsú­foltsága miatt a lakótelepet 1873 óta többször fel akarták szá­molni. Ebben a kérdésben külö­nösen nagy elszánást mutatott a város 1902-ben. Ekkor a legtöbb indokot a tüdővész nagy arány­ban való előfordulása, minden­féle betegség állandó tanyájának megszüntetése, valamint a vá­ros szépítésének és vagyonbiz­tonságának emelési szándéka szolgáltatta. A cigány lakossá­got tíz év alatt tervezték a város lakosai között elvegyülve kitele­píteni, és a putrikat lerombolni. Ezt a tervet azonban nem sike­rült megvalósítaniuk. Hasonlóan nagy gondolatok születtek még 1938-ban. Egy új cigányváros felépítésének szük­ségességét ekkor a telep egyik putrijának halálos áldozatot is követelő beomlása vetette fel. Az új telep terve már 1936-ban elkészült, amit a cigány lakos­ság összeírása vezetett be. Az összeírás szerint az anyaváros 192 putrinak ekkor összesen 848 lakója volt. A cigányváros területe 2 hold 386 négyszögle­tet tett ki. A putrikban 213 szo­ba, 142 konyha, 2 üzlet és két is­tálló volt. Minden szobára négy ember jutott. Az új telepen háromlakásos házak felépítésére tettek javasla­tot, melynek megvalósítására 150 ezer pengőre lett volna szükség, de pénz híján ezt a ter­vet sem hajthatták végre. A több sikertelen nekifutás után a cigányváros felszámolásá­ra csak 1963-64-ben kerülhetett sor. A cigány családok részére a város különböző pontjain, így az Alsószéktóban, a Rendőrfalu­ban, a Méhesfaluban, a Hunya­divárosban, a Matkói úton, és a Tatár soron összesen 156 darab szoba-konyhás lakást építettek ikerház kivitelben. Ezután a put­rikat eldózerolták és megszün­tették a cigányvárost. Folytatjuk ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SEBESTYÉN HAJNALKA A cigányváros részlete egy 1918-ban postára adott képeslapon Mindannyian ismerjük azt az embert, akinek az országban a legrosszabb a marketingje. Ez a szeptember. Kevés hónapot vár­nak ilyen kevesen. Jó, a szülőknek némi köny- nyebbség, hogy nem kell a gye­rekeket ide-oda kihelyezni. A gyerekek ellenszenvét kár ma­gyarázni. Olvastam, hogy a köz­hiedelemmel ellentétben nem karácsony környékén követnek el legtöbben öngyilkosságot, ha­nem augusztusban. Nem akar­nak megérni még egy szeptem­bert, bár nyilván semmi mást sem. Jómagam idén sokkal na­gyobb szorongással tekintek a szeptemberre, mint eddig bár­mikor. Nem tudom elképzelni, hogy a megemelkedett törlesztő­részletek mellett hogyan tudják majd százezrek fizetni a fűtés költségeit. Embertelen időszak lesz. Szeptembertelen. :( IDŐJÁRÁS Nyár a javából CSÜTÖRTÖK DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: min. 16, max. 29 Ceisius- fok. A szél: 11 km per órás, keleti irányú. PÉNTEK DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: mini­mum 16, max. 31 fok. Szél: 11 km per órás, délkeleti irányú. SZOMBAT DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: min. -ly ( 19, max. 32 fokuSzél: 14 km per órás, nyu- gaü irányú. VASÁRNAP DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: min. 16, max. 27 fok. Szél: 7 kilométer per órás, északkeleti irányú. HÉTFŐ DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: min. 15, max. 28 fok. Szél: 7 kilométer per órás, keleti irányú. KEDD DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: mini­mum 18, max. 29 Celsius-fok. Szél: 11 km per órás, északi irányú. SZERDA DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Min. 18, max. 27 Celsius-fok. Szél: 11 kilométer per órás, északi irányú. VICCEK Két ügyvezető igazgató beszélget:- Te fizetsz az embereidnek?- Én nem.- Én sem. És bejárnak?-Be.- Az enyémek is. Te, nem kéne ezektől belépő­díjat szedni? * * * Egy tűzoltóságon a laktanyaparancsnok ké­nyelmesen lesétál a beosztottaihoz, leül, iszik egy kávét, majd megszólal: - No, fiúk, lassan lehet szedelődzködni, ég az APEH. * * *- Ritkán adódik, hogy összeköthetem a hasz­nosat a kellemessel - de ki van rúgva! * * *- Mit mond a frissen végzett állás nélküli böl­csész a frissen végzett állást kapott bölcsésznek?- Egy BigMacet és egy kólát kérek. * * * A székely meg a fia az érett gyümölcsöket sze­di össze a kertben. A fiú megkérdezi:- Mi lesz ebből a sok gyümölcsből, édes­apám?- Hát... Ha anyád meggyógyul, lekvár; ha nem, akkor pálinka. Süteményeskönyv olvasóink receptjeiből j />£• »T / A Petőfi Népe idén elkészíti a Kpíftll |\J PÍ1P Süteményeskönyv olvasóink receptjeiből 1 ■. >*? i V VJJI. című kiadványát. A beküldők a recept és portrékép elküldésével önkéntesen hozzájárulnak ahhoz, ho^ receptjük, fényképük a későbbiekben bármikor ellenszolgáltatás nélkül megjelenhet a magyarországi Axel Springer Cégcsoport érdekeltségébe tartozó cégek (Axel Springer-Magyarország Kft, Axel Springer-Budapest Kiadói Kft, Hartequin Magyarország Kft, Zöld Újság Rt, Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft, Népújság Kft) online és print termékeiben. Amennyiben a további közléshez nem járul hozzá, úgy azt kérjük, jetezze részünkre postai úton vagy az izvadaszat@petofinepe.hu email címen. Várjuk olvasóink receptjeit - a hozzávalók és az elkészí­tés módjának leírásával - a következő kategóriákban: vendégváró sós, édes tea- és kávékínáló aprósütemé­nyek, tepsis, formában sült, gyümölcsös sütemények, pudingok, habok, ünnepi torták, tányérdesszertek. A beküldött receptek mindegyike megjelenik a Petőfi Népében és a BA0N.hu hírportálon. A könyvben szereplő receptek beküldői között értékes nyeremények találnak gazdára. Nagyon fontos, hogy a receptet beküldők 4x4 cm-es portréképet is mellékeljenek, ezt elküldhe­tik e-mailben is az izvadaszat@petoflnepe.hu címre, hasonlóan a recepthez. Postacím: Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft 6000 Kecskemét Széchenyi krt 29. A borítékra írják rá: Receptverseny. TRAFRPAX AUGUSZTUS 18. 8.50-11.50: Mátyás király krt-lstván király krt 12.00-13.00: Pihenő 13.10-15.20: 441-es út, Ceglédi út 15.30-17.00: Tilos jelzésen áthaladók forga­lomból történő kiszűrése AUGUSZTUS 19. 8.50-11.50: Tilos jelzésen áthaladók forga­lomból történő kiszűrése. 13.10-15.20: III. Béla krt. 15.30-17.00: Nyugati elkerülő. AUGUSZTUS 20. A sebességellenőrző berendezés egyéb közlekedésrendészeti tevékenység miatt nem üzemel. AUGUSZTUS 21-24. A berendezés a tiszakécskei rendőrőrsön üzemel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents