Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-13 / 189. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Blézertapasztó ünneplés kecskémét Vízicsata volt a főtéren, nem csak fiataloknak Az augusztusi locsolkodás majdnem olyan, mint a nyári Mikulás Kiskunhalas egy lépéssel közelebb jutott a hitelhez A csütörtök délutáni rendkívüli testületi ülésen Kiskunhalas képviselőinek többsége elfogad­ta a bank által szabott feltétele­ket, így a jelenleg likviditási gon­dokkal küzdő város közelebb ke­rült ahhoz, hogy folyószámla-hi­telkeretét 500-ról 800 millió fo­rintra emelje a pénzintézet. A hi­telkeret megtoldásához a bank először 1,5 milliárd, majd a vá­ros szempontjából sikeres tár­gyalások lefolytatása után 800 millió forintos ingatlanfedezet felajánlását is elvárja. Jelzálog kerülhet többek között a társas­házakra, a strandra és a város jellegzetes épületeire is, úgy­mint a Szélmalomra, a Végh- kúriára vagy a Csipkeházra. Az önkormányzat azontúl, hogy folyószámlahitelének és munkabérhitelének visszafizeté­sét beépíti az idei és a jövő évi költségvetésbe, hozzájárult bevé­teleinek engedményezéséhez is a bank részére. Ezeket az össze­geket a bank a meglévő tartozá­sok törlesztésére fordíthatja. A15 fős testületből 13 képvise­lő volt jelen a rendkívüli ülésen. Az előterjesztést végül 8 igen, 3 nem és 2 tartózkodás mellett fo­gadták el. Gyovai István polgár- mestertől úgy tudjuk: ha sikerrel zárulnak a további tárgyalások is a bankkal, akkor szeptember kö­zepén kaphatja meg a város a pénzt. ■ Zs. D. Rendkívüli ülést tartott tegnap a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés. A testület négy napirendi pontot tárgyalt zárt ülésen. Erről a saj­tó sem kapott hivatalos értesí­tést, sőt az ülést megelőzően az önkormányzat honlapjára sem került fel tájékoztatás annak idő­pontjáról és napirendjéről. Ez pedig azt a látszatot keltette, mintha a testület nem is zárt ülést tartott volna, hanem egye­nesen titkosat. A találgatás - ahogy ilyenkor lenni szokott - azonnal megindult. A két és fél órán át tartó zárt ülést követően dr. Szigeti László főjegyző ismertette a határoza­tokat. Tegnap volt a fiatalok világnap­ja. Ezt vízicsatával ünnepelte a két éve alakult Kecskeméti Fia­talok Társasága a hírős város fő­terén. Mindenki számára nyitott volt a küzdelem. A locsolkodás- Az első napirendi pontban Bányai Gábor tájékoztatta a köz­gyűlést a kincstári számlaveze­tés lehetőségeiről. Ezt követően a testület döntést hozott a köt­vény egy részének működési cé­lú felhasználási lehetőségéről. A harmadik napirendi pontban a közgyűlés döntött egyes önkor­mányzati tulajdonú ingatlanok jelzálogfedezettel történő terhe­léséről, illetve annak feloldásá­ról, majd szintén döntés szüle­tett egyes intézményi alapfeladat ellátásához nem szükséges in­gatlanok használati, illetve ke­zelői jogának változásáról - mondta tájékoztatójában a fő­jegyző. idei mottója így hangzott: „Le a hétköznapokkal!”. Ezt sokan úgy ejtették: „A lényeg, hogy tapad­jon a blézer”. Kétszázan locsolták egymást kisvödörből, flakonból, vízi­Az ülést követően Bányai Gá­bor megyei elnököt kérdeztük a rendkívüli ülés összehívásának okáról. - Az új önkormányzati törvény alapvetően megváltoztat­ja a megyei önkormányzatok fel­adatkörét. 2012-től az Intézmény­fenntartás elkerül a megyéktől, és legfontosabb feladatunk a te­rületfejlesztés lesz. A rendkívüli ülés összehívására elsősorban azért volt szükség, hogy meghoz­zunk a törvényi változás miatt szükségessé váló döntéseket. Az elnök cáfolta, hogy a főként vagyongazdálkodási kérdéseket sorra vevő ülés összehívására a megyei önkormányzat pénzügyi helyzete miatt volt szükség. pisztolyból. Néhányan vízzel teli lufikat csapkodtak egymáshoz, aki ezzel sem készült, az a sörut­cából szerzett műanyag pohárral szállt harcba. A gyerekek és fia­talok mellett néhány bátor szülő- Nincs Magyarországon ta­lán egyetlen önkormányzat sem, amelynek ne lennének anyagi gondjai - reagált az el­nök. - Bács-Kiskun megye va­gyoni helyzete egyelőre kiváló, a vagyonúnkat nem éltük fel, nem adtunk túl rajta. Ingatlangazdál­kodásunkat példaértékűnek tar­tom, hiszen megdupláztuk in- gatlanvagyonunkat az elmúlt öt évben. A pénteki rendkívüli ülé­sen a közgyűlésnek azért kellett döntést hoznia a kötvény egy ré­szének működési célra való fel- használásának lehetőségéről, mert ha októberben nem kap­juk meg az önhikit (önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetben is vállalta, hogy csuromvizes le­gyen. Marincsák Éva kilenc és fél éves lányával plusz egy egész tánccsoporttal fröcskölt a főtéri szökőkútnál. Ők száraz ruhával is készültek. ■ P. Zs. lévő önkormányzatok támogatá­sa), akkor 500 millió forint hi­ányzik majd a költségvetésből. Ezt pótolni kell. Mindeddig el tudtuk kerülni, hogy működés­re használjuk fel ezt a forrást, és továbbra is ez a célunk. Az el­múlt években történt forráski­vonás azonban rendkívül nehéz helyzetet teremtett. Az elnök sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy a harmadik napirendi pont érin­ti a honvédkórház épületét. Azt az Információt viszont cáfolta, hogy az ülésen a Cifrapalota múzeumi funkciójának meg­szüntetéséről született döntés. ■ R. J. Lelki sebek gyógyítására lélektanilag is fontos pil­lanatok előtt állnak a hazai szőlészek. Elkezdődött a szüret, ezekben a napok­ban dől el, hogy egész év­ben mennyiért dolgoztak odakint az ültetvényeken. Tavaly 80-90 forintot fizet­tek a gyümölcs kilójáért, ami nem lett volna rossz pénz, csakhogy az özönvíz- szerű esőzések miatt a várt mennyiség fele, har­mada termett. Tavalyelőtt meg jó volt a termés, de ki­lónként oly gyalázatosán alacsony volt a felvásárlási ár, hogy arról jobb nem is írni. Sok embernek el is ment a kedve a termelés­től. Aki csak tehette, sza­badult a szőlőtől, kivágási támogatást kért, hogy rit­kítsa a hazai gazdasági életteret. Aki viszont kitar­tott, az - el ne kiabáljuk - lehet, hogy az idén nem zár veszteséggel, talán nye­reséget is elkönyvelhet. De bennünket, borkedvelőket nem is annyira a szőlészek gazdasági helyzete érde­kel, mint inkább az, mi­lyen is lesz majd az idei új bor. A zseniális író - Ham­vas Béla - könyve alapján, bízhatunk abban, hogy meglepetést okoznak a ho­moki borászok. Álljon itt egy részlet A bor filozófiá­ja című írásából, mely jel­lemzi a vadkerti borokat. „A SOLTVADKERTI duhajabb és hangosabb. Egy-szóla- mú bor, korcsmabor, a hi­deg ételeket szereti, a kol­bászt, a hagymát. Ivási ideje főként a késő ősz, amikor kint köd van, esik az eső és a sár feneketlen. A legjobb újborok közé tartozik. Azzal, hogy korcsmabor, nincs szándé­komban lebecsülni. Sőt. A korcsma civilizációnknak egyik legfontosabb intéz­ménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.” Rendkívüli és zárt volt, de szinte titkosnak tűnt közgyűlés Vagyongazdálkodási kérdésekről tárgyaltak a képviselők a megyeházán Jó az idei termés, de a búza ára nem csökken emiatt magtár A tehetősebb termelők valószínűleg kivárnak az értékesítéssel, nem kótyavetyélik el a terményt Hiába termett több és jobb minő­ségű búza idehaza, nem valószí­nű, hogy csökken a kenyér ára a következő hónapokban. Nemzetközi gabonapiaci elem­zők szerint nem csökken a búza világpiaci ára. Ezt erősíti meg Vancsura József, a felsőszent- iváni FEB Agro Felső-bácskai Zrt. ügyvezető igazgatója, aki a Ma­gyar Gabonatermesztők Orszá­gos Szövetségének az elnöke is. Azaz hiába jobb az idei termés mind mennyiségileg, mind mi­nőségileg, mint a tavalyi; jelentős kenyérárcsökkenésre nem szá­míthatunk. Az aratás 97 százalé­ka befejeződött idehaza, s úgy négymillió tonnányi terméssel fi­zettek a kalászosok. A mennyi­Már a magtárakban pihen a búza ség 70 százaléka étkezési minő­ségű, és 1-2 millió tonna vár ar­ra, hogy külföldre szállítsák. Az­az bőven marad itthon annyi, hogy a pékek megsüssék a vá­sárlók napi friss kenyerét, pék­áruját. Az üzletember azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a világpiac alakítja nálunk az ára­kat, így hiába termeljük meg a hazai gabonaigény akár három­szorosát, a kenyérbe sütött liszt árát nem a hazai, hanem a világ­piac diktálja. Itt a becslések sze­rint 645 millió tonna búza terem, ebből 4 millió a hazai kalászos termés. Szegner Imre bajai gabonake­reskedő sem számít csökkenés­re. Azt mondja, hogy ennek több oka is van: Németországban megfelelő mennyiségű malmi búza termett, és exportálni fog­nak. Az oroszok tavaly nem szál­lítottak, de az idén 16-17 millió tonnányi gabonával árasztják el vélhetőleg a mediterrán piaco­kat, ahol szívesen fogadják a ma­gyar búzát is. Illetve az is igaz, hogy a hazai hatalmas tárolóka­pacitásokkal rendelkező terme­lők kivárnak, s nem sietnek érté­kesíteni a terméket. A soltvadkerti Király István, egy családi péküzem tulajdono­sa azt mondja, hogy információi szerint csökkenhet a liszt - me­lyet most 85-90 forintért árul­nak a malmok - ára. Érzése sze­rint a kenyérnek való alapanya­ga akár 75 forintra is lemehet ki­lónként. Ez azonban döntően nem változtat a mindennapi be­tevőnk árán. A csökkenésre ak­kor kerülhet sor, ha az ukránok beindítják a búzaexportjukat. Király Istvánnal szemben nem számít csökkenésre Csikász Já­nos, a Kiskunfélegyházi Malom Kft. ügyvezető igazgatója. Azt mondja, hogy a pontos termés­adatokat még nem látni, csak annyit lehet tudni, hogy jobb a búza minősége. Ötven forint kö­rül alakul a búza felvásárlási ára, vagyis nem esett vissza, ahogy az szokott ilyenkor aratás idején. Ami gondot jelent: a szállítási költségek emelkedése. ■ Barta Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents