Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-06 / 156. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. JÚLIUS 6„ SZERDA 13 MEGYEI KÖRKÉP Az idén Bozsó és a Ráday volt a legnépszerűbb Kecskeméten Palackból készül a stég újrahasznosították A tőserdei holtág vízminőségét is javítják Ma kezdődik Kalocsán a XIX. Duna menti Folklórfesztivál A kecskeméti Bozsó Gyűjtemény volt az idei Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat legnépszerűbb vidéki helyszíne - olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának közleményében. Vidéken és Budapesten közel 330 ezren voltak kíváncsiak a Múzeumok Éjszakája majd 2000 rendezvényére. Budapesten a három leglátogatottabb intézmény az Iparművészeti, a Mezőgazdasági és a Közlekedési múzeum volt. A három legnépszerűbb vidéki helyszín pedig a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény, a Ráday Múzeum, valamint a Herendi Porcelánművészeti Múzeum volt. Kecskeméten több helyszín és program volt, mint valaha, s ezzel együtt a látogatók száma is csúcsot döntött. 40 helyszínen összesen 58 ezren fordultak meg, ami azt figyelembe véve is óriási szám, hogy egy-egy látogató átlagosan 3-5 eseményt keresett fel egymás után. Idén már egyértelműen családi rendezvénnyé vált ez az éjszaka: a retro busz kora esti járatain az utasok 30 százaléka 6 év alatti gyermek volt. Az érdeklődők összesen 191 különböző program közül választhattak. . . Ti T Népszerű volt a Bozsó Gyűjtemény A Múzeumok éjszakájának statisztikáját az európai gyakorlatnak megfelelően két eltérő számítás alapján állítják össze. Egyrészt számolják az egyes helyszínekre belépők számát, másrészt feljegyzik azt is, hányán vesznek részt a helyszíneken található programokon. Utóbbi szerint Kecskeméten ösz- szesen 116 ezer 842-en éltek a különböző lehetőségekkel, ami nem csak országos összehasonlításban imponáló szám. Annál is inkább, mivel az országos részvétel elmaradt a tavalyitól, Kecskeméten viszont jelentősen meghaladja a 2010-es 108 ezres látogatószámot. ■ R. ]. Nem a szemétbe kerül az a több mint 6500 műanyagpalack, ami egy közel 60 négyzetméteres stég alapanyagául szolgál a tőserdei holtágon. Rajtmár István A lakiteleki Szendrey Mihály és barátai gondoltak egyet: száraz fából tutajt építenek és lecsorognak vele a Tiszán. Később úgy döntöttek: inkább műanyagból készítik el az általuk elképzelt vízi közlekedési eszközt. Az alapanyag - sajnos - ott hever a legtöbb parton és vízben. Emberek hagyják ott üresen, pedig az üres műanyagpalack tömege mindösz- sze negyvened része a bontatlannak, mégis: odavinni köny- nyű, hazafelé üresen már túl nehéz. Pedig a műanyag nem szemét, hanem kiváló nyersanyag - vallják Szendreyék. Ki- ötlötték, hogy miként tudnának példát mutatni a továbbhaszno- sításra.- A felhajtóerő kihasználása egy lehetőség erre, Tévén ezt a műanyagot az UV-sugárzáson és a tűzön kívül a természetben más nemigen bontja le, a sérü- | léseknek pedig jól ellenáll. Ez- 1 zel a gondolattal mára odáig jutottunk, hogy a korábban megvalósított 3,1 nm-es műanyagpalack alapanyagú tutaj mintájára építünk egy stéget Tős- erdőn. Felföldi Zoltán, Lakitelek polgármestere felkarolta az ötletet. Egy pályázatnak köszönhetően valósulhat meg az álmunk - mondta Szendrey Mihály ötletgazda. A palackokat mini légtartályként egy közel 60 nm-es stég kialakításához használják fel. A 160 kg/nm terhelhetőségű szerA palackok teherbírásával sincs baj kezet rozsdamentes acél keretből, rétegelt lemezből, vízálló PVC-ből és műfüves burkolattal készül. A több mint 6500 palack összegyűjtésébe a lakossá; got is bevonták, mindenki saját maga csavarhatta helyére a flakonokat, ami különösen a kisgyerekeknek okozott nagy örömöt. A kihelyezett elemek, mint speciális szelektív gyűjtőpontok működnek Lakitelek több pontján, egészen a csónakkikötő átadásának időpontjáig.- Szeretnénk hozzájárulni a tőserdei holtág vízminőségének javításához is úgy, hogy az építmény alá légbuborékokat porlasztva növeljük meg a vízben oldott oxigén mennyiségét. Ez jelentősen javítja majd a horgászni vágyók esélyeit. A víz mozgása miatt télen a stég környéke jégmentes lesz, a nyári felmelegedés során kialakuló oxigénhiány is csökkenhet - állítja Szendrey Mihály. Az úszókertekkel körülvett új tőserdei stég - amely Magyar- ország első ilyen jellegű csónakkikötője is egyben -, a július 8-10. között megrendezésre- kerülő „Széna vagy Szalma” hagyományőrző rendezvényen, tűzzsonglőrökkel a hátán, úszó színpadként debütál majd. Kalocsai viseletekről szóló kiállítással veszi kezdetét ma délután 3 órakor Kalocsán a XIX. Duna menti Folklórfesztivál. A dunai népek hagyományokat őrző folklór együtteseinek, szólistáinak, népművészeinek bemutatására hivatott fesztivál leglátványosabb mozzanata a hagyományos menettánc lesz, amely Kalocsa díszes főutcáján délután 5 órakor kezdődik. Csütörtökön Kalocsa vendégegyütteseinek gasztronómiai bemutatásával, pénteken a Csurgó zenekar gyermekműsorával várják az érdeklődőket. Szombaton igazi különlegességben lehet része annak, aki az érseki városba látogat, a sétálóutcában ugyanis felvonul a Szellemi Kulturális Örökség jegyzékében szereplő nyolc elem. így a mohácsi busókkal, a mezőkövesdi matyókkal, a karcagi birkafő- zőkkel, a magyar solymászok- kal, a mezőtúri fazekasokkal is találkozhatnak a vendégek. De a halasi csipke, a kalocsai hímzés és pingálás, illetve a népművészet mesterei is kíváncsi tekintetekre várnak majd a város központjában. Vasárnap Herczku Ágnes népdalénekes koncertjével zárul a fesztivál, melynek keretében sok más program mellett minden este nemzetközi folklórgála és táncgála várja az érdeklődőket. A rendezvény vidéki helyszínein Úszódon és Hajóson csütörtökön 5 órakor, Ordason és Dusnokon pénteken 6 órakor, Dunapatajon a Szelidi-tónál szintén 6 órakor, vasárnap 4 órakor pedig Géderlakon lesz menettánc, azt követően pedig táncelőadások. ■ Sz. B. Z. Felelevenítik az elmúlt 250 évet Kiskunfélegyházán Megőrzött múlt címmel rendeznek zenés, szabadtéri előadást Kiskunfélegyházán vasárnap este 8 órakor a Béke téren. A helyi fiatalokból, művészekből verbuválódott társulat a Sarlós Boldogasszony-templom felszentelésének alkalmából az elmúlt 250 évet szeretné feleleveníteni. A darabot Kiss Zoltán rendezi. ■ V. R Bútorok újrahasznosított anyagokból félegyháza Különdíjat kapott a jövő fiatal vállalkozója, Győri Szabolcs Elfelejtették visszarakni a megbontott járdát „A jövő fiatal vállalkozója” elnevezésű pályázat fenntarthatósági különdíját nyerte el a kiskunfélegyházi Győri Szabolcs, aki újrahasznosított anyagokból készít bútorokat. Az egyik hazai sörgyár és az Életpálya Alapítvány idén ötödik alkalommal hirdette meg „A jövő fiatal vállalkozója” című pályázatát, melyre közel 250 főiskolás és egyetemista jelentkezett. Olyan ötleteket, újításokat vártak, ami nincs még Magyarországon. A félegyházi Győri Szabolcs Öko Style elnevezésű pályázatával különdíjat nyert. Újrahasznosított anyagokból készült bútorai nagy tetszést arattak, ugyanúgy mint, a háromfordulós pályázat zárásaként angolul tartott prezentációja. - Ez nem restaurálás. Bontásból, lomtalanításból származó anyagokat használok fel, de teljesen új bútorokat készítek. Az összegyűjtött, még felhasználható alapanyagokból emellett különböző dísz-és berendezési tárgyakat is fabrikálok - mondta el a végzős egyetemista. Az Óbudai Egyetem hallgatója, hamarosan könnyűipari mérnökként indíthatja el vállalkozását, melyhez 500 ezer forintot is kapott a kü- löndíj mellé. Ezen felül ingyenes jogi tanácsadást, és reklámfotózást is nyert. Szabolcs egyébként elsőként saját lakásukba készített bútorokat, melyek másoknak megtetSzabolcsnak a bútorkészítés inkább kikapcsolódást jelent szettek. Innen jött az ötlet, hogy talán megrendeléseket is kaphatna, hiszen környezetbarát bútorai praktikusak és ötletesek is egyben.- Bútorkészítést nem tanultam ugyan, de nyaranta kőműves, asztalos és burkoló mellett is dolgoztam szakmai gyakorlaton, tehát volt kitől ellesnem a szakmai fogásokat - meséli Szabolcs, akinek testi adottságai is megvannak a bútorcipeléshez.- A jövő fiatal vállalkozója szülővárosában Félegyházán szeretne letelepedni, ezért műhelyét is itt alakítja ki. Hosszú távú terve, hogy Budapesten és több nagyobb városban bemutatótermet nyit majd. ■ Feledékenynek bizonyultak a kecskeméti Dózsa György úti korszerűsítésén dolgozó útépítők: felszedték, majd úgy is hagytak egy járdaszakaszt a csomóponthoz közeli Poprád utca elején. Eredetileg téglával volt kirakva a járda, amióta hiányzik, majd tíz méteren süppedő, földes talajon kénytelenek közlekedni a járókelők - jelezték a közelben lakók. A 160 millióból felújított csomópontot május vége óta használhatják az autósok. Ahogy a beruházást átadták, a kivitelező levonult, a járda pedig burkolat nélkül maradt. A panaszt továbbítottuk a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. illetékeséhez. A kommunikációs osztály közölte: a megkeresés alapján megtekintették a helyszínt, átvizsgálták a kivitelezésről készült fotódokumentumokat és megállapították: a jelzett szakaszon a beruházáshoz kapcsolódóan elektromos közmű fektetést végzett egy alvállalkozó, de a munkaterületet nem állította helyre. A generálkivitelező - Duna Aszfalt Kft. - vállalta, hogy az időjárástól függő ütemezéssel, legkésőbb egy héten belül orvosolja a problémát. Mivel a felbontott burkolat régi volt, a törmelékes téglákat nem lehet újra beépíteni, ezért a generálkivitelező azokat az eredeti típushoz hasonló anyagokkal pótolja. ■ P. Zs.
