Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-06 / 156. szám
2011. JULIUS 6., SZERDA 7 KÖZÉLET Strasbourgban az alaptörvényről ep Határozatban bírálják az új magyar alkotmányt - Orbán: Nincs jelentősége Az Európai Parlament (EP) elfogadta az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét bíráló állásfoglalását. Orbán Viktor szerint ennek nincs jelentősége. Vég Márton Magyarország módosítsa alkotmányát, és úgy alkossa meg az alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvényeket, hogy azok összhangban legyenek az európai demokratikus normákkal - áll az Európai Parlament által tegnap megszavazott határozatában, amelyet Orbán Viktor kormányfő strasbourgi meghallgatása után fogadtak el. Az EP- határozat a magyar kormányra nézve azonban nem kötelező érvényű. A jelenlévő 659 képviselő közül 331 szavazott igennel, tehát szűk többség fogadta el az indítványt (274-en ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak). A több mint 50 szavazatnyi különbség jelezte, hogy a többségben lévő jobboldali, néppárti frakció sem kívánta teljes mértékben támogatni Orbán Viktor tevékenységét. A magyar alaptörvényről szóló indítványt négy frakció - a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és egy kisebb baloldali csoport - nyújtotta be, mert az „alkotmányozási folyamat nem volt átlátható, és az új alaptörvény kidolgozása és elfogadása rendkívül gyorsan történt, ami nem biztosított elég időt a tervezett szövegről szóló alapos nyilvános vita lebonyolításához”. Kiemelik a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának fontosságát. Külön pont foglalkozik az igazságszolgáltatás függetlenségével, amit a határozat szerint az Alkotmánybíróság hatáskörének visszaállításával kell elérni (hogy ismét vizsgálódhasson költségvetési kérdésekben). „Semmilyen jelentősége nincs annak, hogy a magyar alkotmányról milyen határozatot fogadnak el az EP-ben” - mondta a keddi vita után sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, mivel szerinte a nemzeti alkotmányokba semmilyen beleszólása nincs az Utánunk jönnek a lengyelek az EU-elnökségben. Orbán Viktornak gratulál Jerzy Buzek, az Európai Parlament (lengyel) elnöke ■ A magyar alkotmány ellen baloldali, liberális, zöldpárti frakciók (3£J. vqk£) 1V \ i Tartózkodott: Elvetette a bírálatot: a jobboldali néppárti frakció többsége (274 voks) 54 képviselő EU-nak, amelynek alapszerződése is kimondja ezt. Kijelentette: az új magyar alaptörvény megfelel az európai elvárásoknak, és felolvasta a velencei bizottság jelentésének azt a részét, amely elismerően szól a törvényről. Kifejtette, a baloldallal bizonyosan vitában fognak állni, de a tényleges életfogytiglan, az egyneműek házasságának tilalma és az adósságkorlát például benne marad az alaptörvényben, mert a magyarok ezt akarják. „A magyar alaptörvény modern, európai alkotmány, az éleVisszakapunk 35 millió eurót visszautal az Európai Unió 4,54 milliárd eurót a tagállamoknak a tavalyi EU-költ- ségvetés többleteként. Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a többletből 2,72 milliárd euró az uniós programok keretei között megmaradt forrásokból fakad, míg a maradék az unió által beszedett bírságokból, késedelmi kamatokból és a devizaárfolyamok változásaiból tevődik össze. A többletnek köszönhetően az EU közel 36 millió euróval csökkentette Magyar- ország idei hozzájárulását is az uniós költségvetéshez. tét, a családot, a nemzetet és az emberi méltóságot állítja középpontba, ezért mi büszkék vagyunk erre az alkotmányra” - fogalmazott Orbán. A határozatban a képviselők kifogásolják, hogy a Fidesz választási kampányában nem említette az alkotmányozási törekvéseit. Ezzel szemben a kormányfő arról beszélt, hogy húszéves tartozását rótta le kormánya az új alaptörvény elfogadásával, kiköszörülve a korábbi kormányok okozta csorbákat hazánk renoméján. „Az EP szocialista, liberális, zöld és kommunista többsége csúsztatásokat és súlyos tárgyi tévedéseket tartalmazó politikai indíttatású határozatot fogadott el az alaptörvényről” - közölte a magyar néppárti képviselőcsoport. Szerintük az MSZP EP- delegációja ismételten bizonyítja, politikáját nem a magyar polgárok érdekeinek képviselete, hanem egyes nemzetközi elvárásoknak való szolgalelkű megfelelési kényszer határozza meg. „A határozat csattanós válasz volt Orbán Viktor kocsmai stílusú dicsekvésére, miszerint az EP-ben kiosztottunk néhány kokit és leesett néhány saller” - vélte Kovács László, az MSZP al- elnöke. Mérlegen a magyar elnökség munkája „EURÓPA MOST ERŐSEBB, mint fél éve, de a választópolgárok ezt egyelőre nem így érzékelik az euróövezet helyzete és a görög válság hírei miatt” - állapította meg Orbán Viktor az EP- ben. jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is az eredményeket sorolta a magyar EU-elnökséget értékelve. Joseph daul néppárti frakció- vezető köszönetét mondott a magyar elnökségnek azért, hogy erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás ügyének előmozdításáért. A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda üdvözölte a romastratégia elfogadását, bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alaptörvényt. Daniel Cohn-Bendit, a zöldek képviselőcsoportjának vezetője szerint a magyar elnökség tisztviselői szép munkát végeztek, Orbán Viktor viszont szerinte egy olyan politikus, aki rombolja Európát. „Mindketten lázadók vagyunk, csak ön a polgári demokrácia, én pedig a diktatúra ellen lázadtam” - válaszolta a zöldpárti politikusnak a magyar miniszterelnök. CECSSCl Most az egyiptomi fííszermag a gyanúsított egy 2009-ES egyiptomi fűszermagszállítmány lehetett a forrása a német hasmenésjárványnak az EU élelmiszer-biztonsági ügynöksége szerint. A görögszéna nevű növény magjáról van szó, amelyből 15 tonna érkezett Németországba és ami miatt több ezren megbetegedtek, és 48-an meghaltak. Az EU betiltotta az egyiptomi magimportot. Dávid Ibolya: „Csípjenek meg...!” az MDF volt elnöke tagadta bűnösségét az UD Zrt.-vel összefüggésben indult büntetőperben. Dávid Ibolya koncepciósnak minősítette a vádiratot a Pesti Bíróságon tegnap tett vallomásában. „Csípjenek meg, hogy én lettem ebben az ügyben vádlott! És én lettem” - mondta Dávid Ibolya. Személyes adattal való visszaéléssel és kényszerítéssel is vádolja az ügyészség. Megerősítik a körzeti megbízotti rendszert a belügyminisztérium megerősíti a kistelepüléseken a körzeti megbízotti rendszert - közölte Pintér Sándor a T. Ház önkormányzati bizottságában. A tárcavezető elmondta, 1542 településen erősítik meg a körzeti megbízotti szolgálatot, továbbá 550 olyan településre fognak vezényelni körzeti megbízottat, ahol eddig nem volt iroda. Pintér szerint nincs szükség sem önkormányzati rendőrségre, sem pedig csendőrségre. Pintér Sándor: Rendet ígértünk Labore is szabadlábon védekezhet államtitok A bíróság szerint megalapozott a gyanú a bűnügyben Kiemelt ügyek: a védő ott lehet az első kihallgatáson Szabadlábra helyezte Labore Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa kedden - közölte Labore Sándor ügyvédje (Szilvásy György volt titokminisztert hétfőn helyezték szabadlábra). Zamecsnik Péter hozzátette: az ügyész fellebbezett. Közölte: védence ellen bűnpártolás bűntette a gyanú. Semmi mást nem mondhat, mert az államtitok részét képezi. Tájékoztatása szerint Labore Sándor kijelentette, nem követett el bűn- cselekményt. Hozzátette: egyértelműen nem politikai, hanem szakmai ügyről van szó, így egyetért a titkosítással. Elmondta azt is: a bíróság szerint a gyanú megalapozott. „Egy normál büntetőügyről van szó” - hangsúlyozta. Hétfőn több napilap is azt írta, a katonai ügyészség bűnpártolással gyanúsítja Labore Sándort a kémkedéssel meggyanúsított Galambos Lajos ügyében. Gyurcsány Ferenc legfrissebb Fácebook-bejegyzése újra a volt NBH-s vezetőkkel kapcsolatos hírekkel foglalkozik. „Orbán bajban van. En nem vagyok börtönben, pedig megígérte. Szilvásy nem kém. Ebben biztos vagyok. Ugyanezt gondolom La- | boréról is. Galambost nem isme- £ «5 rém eléggé. De annyit tudok, ä hogy ez az ember évtizedek óta | szolgálta hazáját” - írta a volt £ kormányfő. ■ Rendőrök kísérik a szabadba a volt nemzetbiztonsági főnököt A jövőben sem lehet meggátolni, hogy kiemelt ügyekben a védő jelen legyen a gyanúsított kihallgatásán. Még akkor sem, ha a kihallgatás az őrizet első 48 órájában történik, s a terhelt és védőjének találkozását az ügyész erre az időszakra megtiltotta. A T. Ház hétfőn a fideszes Lázár János zárószavazás előtti indítványát elfogadva így változtatta meg a büntetőeljárási törvény módosításának szövegét. Kiemelt jelentőségű ügynek számítanak a közélet tisztasága elleni, az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és -rablás súlyosabb esetei, a bűnszervezetben részvétel. Az eljárást soron kívül kell lefolytatni, és a nyomozás lezárultával az ügyész maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat. A kiválasztott bírót megbüntetik, ha nem ítélkezik elég gyorsan. Kiemelt ügyekben 72 helyett 120 óráig tarthat a gyanúsított! őrizet, de a fogva tartottat 72 órán belül ki kell hallgatni. Az MSZP szerint a büntetőeljárási törvény hétfői módosításával a kormánytöbbség az ügyészséggel karöltve koncepciós perek alapjait rakta le. Az ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az államfő aláírja a jogszabályt. ■ ■ Az eljárás menetét akarják felgyorsítani.
