Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-27 / 174. szám

14 PETŐFI NÉPE - 2011. JÚLIUS 27., SZERDA Bemutatkozott a telefonban a robbantással fenyegetőző férfi Felrobbantással fenyegette meg a Kecskeméti Városi Bíróságot egy 82 éves férfi, aki megelőző­en udvariasan bemutatkozott a telefonban. Kétszer is telefonált, mindkétszer kilátásba helyezte, hogy robbantani fog, azonban er­re irányuló előkészületeket nem tett. Most közveszéllyel fenyege­tés miatt emelt vádat ellene a Kecskeméti Városi Ügyészség. Nem lesz olcsó a telefonálga­tás a kecskeméti nyugdíjasnak, akit - a számára legkedvezőbb esetben - „csupán” próbára bo­csátanak, azonban ki kell majd fizetnie legkevesebb 28 ezer fo­rint bűnügyi költséget. Ameny- nyiben persze bűnösnek talál­ják. Az ügyészség szerint első al­kalommal 2010. november 26- án délelőtt telefonált otthonról, vezetékes vonalon amiatti elke­seredésében, hogy egy polgári pere nem zárult számára kedve­zően. A központostól a városi bí­róság elnökét kérte. Ám az elnö­ki iroda vezetője vette fel a ké­szüléket, az elnök ugyanis nem volt akkor elérhető. A nyugdíjas bemutatkozott, szidni kezdett két bírónőt, valamint a városi bí­róság korábbi elnökét, majd mondandóját azzal fejezte be, hogy Molotov-koktélt fog dobni az épületre. Délután ismét tárcsázta a bíró­ság központi számát. Ezúttal el­érte a városi bíróságon az elnök asszonyt, akinek szintén szidta a délelőtt megnevezett két bíró­nőt, és a korábbi elnököt. Végül indulatosan megismételte, hogy fel fogja robbantani az égés?, bí­róságot. A városi ügyészség most nyúj­totta be a vádat az indulatos nyugdíjas ellen. A tárgyalásra várhatóan ősszel kerül majd sor. ■ N. N. M. Kiállítással ünnepük százéves postájukat A falunapon ünnepük meg La- dánybenén, hogy száz éve nyitot­ták meg a postahivatalt a telepü­lésen. Szombaton az emlékün­nepség keretében postatörténeti kiállítás is nyílik. Az ünnepség a művelődési házban lesz, tíz órakor. ■ Művei szellemi kalandra hívnak kunszentmiklós Kiáltása messze hallott, a kúria megmenekült A Kárpát-medencei Irodalmi Tár­saságok Szövetsége nem régen Kunszentmiklósra hívta idei ván­dorgyűlését. Hazaszóh'tották a vá­ros e világból eltávozott nagyjait is, köztük Varga Domokost. A munkássága magaslatán Kossuth-díjra érdemesített böl­cselő író, a széles látókörű újság­író, Varga Domokos gyakran em­legette Kunszentmiklóst: „Sok éve elkerültem onnan, de soha el nem szakadtam." Kunszentmik­lós is ragaszkodott őhozzá, nem engedte el híressé vált szülöttét. Halála előtt három évvel, 1999- ben díszpolgárává fogadta a város Varga Domokost, hogy ne csak gondolataiban lehessen szent- miklósi, hanem a szíve csücské­Varga Domokos tői a kisujja körméig, teljes élő mivoltában. És majdan halálában is. Ma már a város művelődési, közoktatási intézménye viseli ne­vét. Azt mondják, ez a legkeve­sebb, amivel megtisztelhetik, mert segíteni akarása, odafigyelé­se, emlékezése soha sem kerülte el szeretett Szentmiklósát. A szü­lőföldet fiatalon elhagyóknál ki­vételes a szakadatlan hazavágyó­dás. „Nekem Szentmiklós s azon belül a piactéri parókia ez a fix pontom mindhalálig. Ott szület­tem, tizennyolc éves koromig ott nőttem, a világot onnan nézvést tanultam meg” - tudatta az ottho­niakkal. Az író gondolatait - s ta­lán a lelkét is - mindenki közt ta­lán Molnár Péterné értette meg leginkább. A kunszentmiklósi pedagógus-helytörténész, aki egyébiránt a Magyar Irodalom­történeti Társaságnak vezetősé­gi tagja is, érdekfeszítő elődás- sal idézte meg földije életútját a vándorgyűlésén. Átfogó, egyben részletes és új felismerésekhez vezető tanulmánya Varga Domo­v.r/jr.i Lhfmoko.­JE11JJC FALVA- ' t * *' i V I kosról egyedül­álló. Az utolsó éveiben a fővá­rosban élő, a magas irodal­mi körökben tekintélynek örvendő íróra számít­hattak a szentmiklósiak, amikor bajban voltak. Ez történt 1981- ben is, amikor áruházat akartak építeni a Bak-ér partján álló Vi- rágh-kúria helyén. Az Élet és Irodalomban megjelent, A csá­kány ellen nincs orvosság? cí­mű cikkével messzire hallat­szottak kiáltó szavai, és a lebon­tásra ítélt kúria megmenekült. Más műveiben, így az 1994-ben született Kies Kiskunság, szere­Varga Domokos: Fiúkfalva tett Szentmiklós címűben meg­őrizte az örökkévalóságnak a táj természeti szépségeit, a kiskun elődök sorsát tanulságul a mai­aknak. Édesanyám sok szép szava című regényében feldol­gozta családja történetét, és szinte karnyújtásnyi közelség­be hozta a békebeli, majd az el­ső világháborúba sodródó kis­városi magyar világot. Szellemi Varga Domokos: A világ kereke sokoldalúságát kifejezik olyan művei, mint Emlékezzünk ele­inkről, A magyarság rövid törté­nete (1996), Ritkaszép magyar népmesék (1998), Nem szület­tünk szülőnek, Tapasztalatok, tanulságok, töprengések (1999). Varga Domokos szellemi ha­gyatékával könnyebb érteni a vi­lágot, művei kalandokra hívnak. ■ Miklay Jenő Csángó sziget Újkígyóson örökség Egyedülálló néprajzi anyagot gyűjtött össze Harangozó Imre MEGYEI KORKÉP Egymilliót kaphat, aki a solti gyilkos nyomára vezeti a rendőröket Egymillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki a rendőrség annak, aki használható információval szolgál a májusi solti gyilkosság­gal kapcsolatban. Mint ismere­tes: május 5. és 8. között'saját la­kásában ölte meg valaki a 82 éves K. Gyulánét. A rendőrség azt kéri, hogy aki a Mester utcai bűncselekmény­nyel vagy az elkövetővel kapcso­latban érdemleges információval rendelkezik, hívja a 76/513-324 telefonszámot, illetve névtelensé­ge megőrzése mellett tegyen beje­lentést az ingyenesen hívható 06- 80/555-111 „Telefontanú” zöldszá­mán, a 107 vagya 112 központi se­gélyhívó számok valamelyikén. Mihályné Bornemisza Eleonó­ra, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányság sajtószóvivője azt is elmondta: az egymillió forint annak fizethető ki, aki az elköve­tő személyével kapcsolatban olyan pontos adatokkal rendelke­zik, melyeknek segítségével a gyilkos azonosítható lesz, bűnös­ségét tekintve pedig a gyanú megalapozottá válik. ■ szbz Harangozó Imre néprajzkutató a csángó kiállítást mutatja be. A gyűjtemény több mint négyezer tárgyi emléket tartalmaz. Sikeres a Hattyúkerti Zenés Esték sorozat ötven éve kutat Moldvában - és Harangozó Imre fotói egészítik ki, bepillantást nyújtva a min­dennapokba. Az anyagot né­hány éve Csongrád megye tíz településén is bemutatták, egyedülállóságát jelzi, hogy a Harangozó Imre által végzett kutatómunkára és az össze­gyűjtött néprajzi anyagra a Csángó Fórumon is példaként hivatkoztak.- Az 1980-as években sziszte­matikusan kerestem fel és ku­tattam építészeti örökségünket, népi hagyományainkat Erdély­ben. Szerencsém volt, hogy olyan értékadó emberekkel ta­lálkozhattam ekkor, mint Kal­lós Zoltán, Erdélyi Zsuzsanna, Domokos Pál Péter, Lükő Gábor vagy Halász Péter, akik felka­roltak, támogattak és segítettek - mondta a kezdetekről Haran­gozó Imre. A nyolcvanas évek­ben Romániában még a kitolon- coltatás veszélye fenyegette azt, aki a csángóknál kutatott, mivel a hivatalos szervek minden erő­vel azon voltak, hogy ne derül­jön ki: magyar ajkú népcsoport él Moldvában.- 1990-től kezdtem el a mold­vai csángók kötött szövegű val­lási imahagyományával foglal­kozni. Ezek olyan nyelvemlékek, amelyek nem csak a magyarságnak fontosak, de egyetemes értékűek. Szeren­csés vagyok, hiszen Pozsony Fe­renccel, Táncos Vilmossal, Ta­kács Györggyel együtt lehettem részese a moldvai csángó vallá­sos népköltészet feltárásának - tudtuk meg a néprajzkutatótól, aki több kötetet is publikált a té­mában. A szájhagyomány őrizte archaikus imádságokból 2002- ben jelent meg könyv, az első, amelyik ilyen gyűjtést dolgozott fel. - Az a csoda, hogy Moldvá­ban a mai napig 70-80 ezren beszélnek magyarul. Az érték­mentésben talán az utolsó pilla­natok tanúi lehetünk, hiszen a globalizáció miatt egyre inkább veszélybe kerülnek, tünedez- nek a hagyományos értékek.- Huszonöt éve még lehetett tárgyi emlékeket gyűjteni, volt, aki adott, jó szívvel. Most gyak­ran már a régiségkereskedők­től kell visszavásárolni egy-egy darabot - összegezte tapaszta­latait Harangozó Imre, aki szin­te már hazajár Csángóföldre. Nagy népszerűségnek örvend Fél­egyházán a Hattyúkerti Zenés Es­ték programsorozat. Legutóbb Zoltán Zoltán együttese, a Neu­mann Krisztina kvartett volt a ven­dége hattyúkerti koncerteknek. Neumann Krisztina A Petőfi Sándor Városi Könyv­tár nyári koncertjét az eső miatt az előadóteremben tartották meg, a rossz idő így nem befolyásolta hangulatot, és nem tántoríthatta el a közönséget. A négytagú együttes - melynek tagjai Neu­mann Krisztina (ének), Baranyi Norbert (dob), Nagy Bálint (basz- szusgitár) és Zoltán Zoltán (akusztikus gitár) - telt ház előtt muzsikált. ■ V. P. Páratlan gyűjteményt őriz Újkígyóson az Ipolyi Ar­nold Népfőiskola. Haran­gozó Imre néprajzkutató az 1980-as évek óta kutat­ja, gyűjti a moldvai csán­gó hagyományokat, tárgyi emlékeket. Kovács Attila A gyűjteményből rendezett ki­állítás több mint négyezer tár­gyat mutat be a „tisztaszobátóT’ kezdve a konyhán és a vallási élethez kötődő szent sarkon át villantva fel a moldvai csángók életének egy-egy szegletét. A tárlatot Halász Péter - aki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents