Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-25 / 172. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2011. JÚLIUS 25., HÉTFŐ FELSŐ-KISKUNSAG, DEL-PEST MEGYE Új jegyző Vecsén, kinevezték egyben az igazgatókat is az intézményekben Vezetőket nevezett ki a város in­tézményei élére, és jegyzőt vá­lasztott a múlt héten, csütörtö­kön a dunavecsei képviselő-tes­tület. A Petőfi-iskolában az eddi­gi igazgató, Zádoriné Squor Má­ria kapott bizalmat újabb 5 évre. Augusztus 1-jétől dr. Pándi Ottó vezeti főállású státusban az egészségügyi és szociális intéz­ményt. A fül-orr-gégész, onkoló­gus szakorvos korábban a duna­újvárosi kórházban gyógyított. Egyébként elődje, dr. Harmos István nem pályázott az intéz­mény irányítására. A város elő­ző jegyzője, Kovács Éva közös megegyezéssel az önkormány­zattal, megvált hivatalától. Utód­ja dr. Schindler Andrea lett, aki ezelőtt Pécs környékén vezetett körjegyzőséget. ■ Számba veszik a rezsiköltséget, pályán a focisták Elképzelhető, hogy a kunszent- miklósi döntéshozók a jövőben figyelembe veszik a civilszerve­zetek támogatásakor, hogy az egyletek hozzájárulnak-e az álta­luk használt önkormányzati in­gatlanok rezsiköltségéhez. Állító­lag a városban vannak egyesü­letek, melyek ingyen használják például a sportpályákat, és a fenntartásukhoz sem járulnak hozzá.. .Ezért az önkormányzat, pénzügyi bizottsága felkérte a vá­rosházát, tisztázza ingatlanjai használatának feltételeit. Konk­rétan a Miklósi Gyerek Foci Egye­sülettel kapcsolatban került szó­ba a képviselő-testület legutóbbi tanácskozásán a támogatások és a közüzemi költségek egyezteté­se. A focistákról is úgy tudták, nem járulnak hozzá a sportpálya használatához, de ennek éppen az ellenkezőjéről számolt be Bá­bel Péter képviselő. A focisták nyírják a füvet, s elvégeznek min­den olyan karbantartást, ami nem igényel szákiparost. Az egyesület azért szerepelt név szerint a tanácskozáson, mert ké­relmezte az önkormányzatnál, hogy a 2011/2012. évi Bács-Kis- kun megyei bajnokság hazai mérkőzéseit az epreskerti sport­pályán bonyolíthassák le. Zöld utat kaptak. ■ Szalkon tudják a titkot életmód Mindenkit bevonnának az egészségügyi kampányba A Petőfi-iskola diákjai már ismerik az egészséges ételeket. Mindig szép salátástálakkal remekelnek a gasztronómiai foglalkozásokon. Az egész falut bevonnák a hamarosan indítandó élet­módprogramjukba a szalkszentmártoni egész­ségvédők. Miklay Jenő Közel 10 millió forint központi tá­mogatást nyert nemrég Szalk- szentmárton az egészségre neve­lő és szemléletet formáló életmód­programok szervezésére. Az ön­kormányzat, különösen pedig az általános iskola és az óvoda peda­gógusai régóta kihasználnak minden lehetőséget az egészsé­ges életmód propagálására, a jó példák minél szélesebb körben valóJjemutatására. Többnyire a szalkiakra is jellezmő, hogy csak akkor gondolnak komolyan egészségükkel, ha a felhívják fi­gyelmüket a helytelen életmód, a rossz táplálkozás veszélyeire. A település egészségügyi statiszti­kája az országos átlagot mutatja, túlnyomórészt a szív- és érrend­szeri megbetegedésekkel. A falu­beliek körében az utóbbi évtize­dekben gyakoribbá váltak az emésztőrendszeri panaszok és más, az életmóddal is összefüggő megbetegedések. A egészségügyi szakemberek azzal magyarázzák ezt a kedvezőtlen állapotot, hogy a faluban rendkívül lassan vál­toznak a táplálkozási szokások, ma is a hagyományos paraszti ét­rend a jellemző. A főleg fizikai munkát végző régiek egészségét valószínűleg nem rongálták oly mértékben a nehéz ételek, mint a maiakét, akik jóval kevesebbet mozognak. Ezért a hamarosan út­jára induló életmódprogrammal a táplálkozási szokásokat is sze­retnék kedvezően megváltoztatni az egészségvédők. Ennek megfe­lelően tartanak majd olyan ren­dezvényeket, melyeken - remé­nyeik szerint - a résztvevők több­ségét meggyőzik arról, hogy az étrend megválasztásával, a rend­szeres testmozgással, a káros szenvedélyek elhagyásával jó közérzetben sokáig élhet az em­ber. Ennyi a hosszú élet titka. Felújítják a hizlaldákat, javul a levegő Javul majd Csemő levegője, újabb szakaszába ért ugyanis a sertés- hizlalda korszerűsítése. A 22 ezer állatot számláló telep tulajdono­sa, a Dél-Pest Megyei Mezőgaz­dasági Rt. a gazdasági épületek felújítását tűzte napirendre. Fel­adatuk most az is, hogy csökkent­sék a hizlalda környékén a kelle­metlen szaghatást. Egyébként a gazdaság még jóval Magyaror­szág uniós csatlakozása előtt hoz­zálátott csemői telepe rekonst­rukciójához. A hízók tartására használt, a hetvenes években francia mintára emelt 14 épület­ből 10-nek a felújítását azóta be is fejezték. Most az utolsó négy épü­letet modernizálják. Teljesen új héjazatot, tetőt emelnek rájuk, va­lamint új oldalfalakat, külső és belső válaszfalakat, hőszigetelést építenek. A hagyományos trágya­kezelés helyett áttérnek az úgy­nevezett lagúnás technológiára. Az eljárás lényege, hogy a meden­cékben összegyűjtött hígtrágya felületét speciális filmréteg zárja le, ezért gázok nem távoznak a te­lepről. Ezenkívül automata önete­tőket, szellőztető- és klimatizáló- berendezéseket helyeznek el. Ezt követően várhatóan jóval keve­sebb kellemetlenséget okoz a csemőieknek a szél, amikor a hiz­lalda felől fúj. ■ Jobb árat várnak a gazdák, aki megteheti, magtároz Elégedettek a hozamokkal is, a felvásárlási árakkal is a kalászo­sokat termesztő Dél-Pest megyei gazdák. Szerencséjüknek tart­ják, hogy még a zivatarok előtt sikerült betakarítaniuk a ter­mény nagyobb részét. A búza öt tonna körül termett náluk hektá­ronként, az árpa átlagosan 5,5 tonnát adott. A szemek minősé­ge azonban helyenként változó, főleg a búzánál, melynek sikér­tartalma nagy szórással 20 és 34 százalék közötti. A mélyebb fek­vésű, vizesebb talajokon lénye­gesen gyengébb lett a gabona, de az összességhez képest ez nem számottevő. A termesztők többsége úgy gondolja, hogy a jó minőségű kenyérgabonát érde­mes kitartani, hiba lenne most tonnánként 50 ezer forint alatt értékesíteni. A takarmánybúzá­nak, az árpának az ára most 40 ezer forint körül van, de fizetnek a kereskedők ennél néhány ezer forinttal többet is. Úgy néz ki, a gabonapiacon most ráfizetnek az állattenyésztők, ők ugyanis a szemes takarmányok ilyen be­szerzési árával nem tudnak ren­tábilisan gazdálkodni. A kistérségben a rozs és a tri- tikálé zöme még a földeken van, ezekben a növényállományok­ban jelentős kárt okoztak az utóbbi napokban a viharok. A kukoricát, a napraforgót is lefek­tette a szél, a jég. A károk felmé­rése jelenleg is tart. ■ Kiadnák, de nem kell senkinek mátyás tér Aki bevásárol, egy kilométert kénytelen utazni A lakóközösség, illetve a honvéd­ség képviselőinek legutóbbi kon­zultációján sem jutottak közelebb a felek annak megválaszolásá­hoz, hogy mikor nyílik meg újra a szabadszállási Mátyás téren a vegyesbolt. A kereskedést 2008. januárban zárták be, azóta a lakó­telepiek egy kilométert kénytele­nek utazni a legközelebbi boltig. Az ingatlan honvédségi tulajdon, a FIM Infrastrukturális Ügynök­ség bérbe adná élelmiszerbolti hasznosításra, de nincs rá jelent­kező. Füleki Imrét, a lakótelep közös képviselőjét úgy tájékoztat­ta legutóbb a kecskeméti repülő­bázis parancsnoksága, hogy a fe­lettes szervekkel elősegítik keres­kedés letelepedését. ■ Rács mögött. Egyelőre nincs kereskedő, aki kinyitná. Városi oldalak a Petőfi Népében Hétfő FELSŐ-KISKUNSÁG DÉL-PEST MEGYE Kedd KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE Szerda BÁCSKA Csütörtök KECEL, KISKÖRÖS ÉS SOLTVADKERT Péntek KISKUNHALAS ÉS KÖRNYÉKE Szombat BAJA FELSŐ-KISKUNSÁG ÉS DÉL-PEST MEGYE Szerkesztő: MIKLAY JENŐ Telefon: 76/518-234 Nem jutottak előbbre, visszajár a közpénz fele nagykörös Visszakéri a Nagykőrösi Sólymok Ko­sárlabda Egyesülettől a ko­rábban megítélt támogatás felét az önkormányzat. A sportklub 500 ezer forintot kapott közpénzből azzal a feltétellel, hogy feljut az NB I/B-be. Eddig nem si­került teljesítenie a válla­lást. A legelőről lopták el a borjakat kocsér Három, legelni ki­pányvázott borjút loptak el Kocséron az V. dűlőből a múlt héten. A 10-11 hóna­pos, egyenként,300 kilós állatok összértéke mintegy félmillió forint. A rendőr­ség keresi a tetteseket. Új műszereket kapott az egészségház LAjosMizsE Új defibrillá- torral és egy EKG-készülék- kel gyarapodott az egész­ségház. A műszereket az egészségügyi ügyelet autó­jában használják. Az eddig alkalmazott készülékek használhatósági ideje lejárt, de tartalékba tették azokat szükség esetére. Tárlattal, koncertekkel nyit a Ladik Fesztivál apostag Szamosvári József válogatott fotóiból nyílik kiállítás július 30-án, szombaton délután 2 óra­kor a Faluházban. A tárlat­avató része a Ladik Feszti­válnak, melynek program- sorozata ugyanaznap dél­után 3 órakor Römer Ká­roly zenéjével, 4 órakor pedig Tóth Bence koncert­jével folytatódik. Tudni akarják, honnan származik a portéka LAJOSMizsE A vásárlóknak feltűnt a helyi piactéren, hogy egyre több kereskedő árul külföldi zöldségfélé­ket, gyümölcsöket és egyéb cikkeket. A városi képviselő-testület tanács­kozásán elhangzott: köte­lezni kellene az árusokat, írják ki, mely ország ter­mékeit értékesítik. A vá­rosházán most számba ve­szik a piaci tájékoztatásra vonatkozó magasabb jog­szabályokat, és elképzel­hető, hogy helyi rendeletet vezetnek be erre vonatko­zóan a hetipacokon. További hírek a BA0N.hu hírportálon

Next

/
Thumbnails
Contents