Petőfi Népe, 2011. július (66. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-20 / 168. szám

2011. JÚLIUS 20., SZERDA 7 GAZDASÁG Közbeszerzés: átlátható törvény, kijátszható gyakorlat Kevesebb a többet kereső közfoglalkoztatás Egyre inkább a részmunkaidő irányába tart Hivatalosan jó lesz a közbeszer­zések átláthatósága, a gyakorlat­ban viszont továbbra sem lesz­nek áttekinthetők a szerződé­sek. Ez az egyik legsúlyosabb probléma az új közbeszerzési törvénnyel Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem oktatója sze­rint, aki a Transparency Inter­national (TI) kérésére mutatta be a friss szabályozás érdeke­sebb elemeit. Pedig pusztán a törvény szöve­gét nézve Magyarország akár ve­zető is lehetne e téren, hiszen szinte minden adatot közzé kell majd tenni ezután. Azt azonban nem szabályozzák, hogy ezeket hogyan tegyék elérhetővé és ku­tathatóvá, az így kialakult (inter­netes) „PDF-nyilvánosság” pedig egyértelmű visszalépés a nyuga­ti példákhoz képest. A cégeket, önkormányzatokat ugyanis sem­mi nem tartja vissza, hogy az adatokat olyan formában és úgy eldugva tegyék fel a honlapjuk­ra, hogy azokat se az üzleti part­nereik, se a közvélemény ne tud­ja könnyedén megkeresni vagy más adatokkal összehasonlítani. Ez pedig „nem valódi nyilvános­ság” Tátrai szerint. A TI szerint megvan a veszé­lye annak, mivel több esetben le­het egyedi eljárástípust alkal­mazni, ezzel sokan visszaélnek. Úgy vélik, az érintettek tartanak annyira a korrupcióvádaktól, hogy inkább kockázatkerülők lesznek. Azt viszont, hogy bizo­nyos értékhatár alatt elég lesz hirdetmény nélkül meghallgatni három ajánlattevőt, egyszerűen úgy jellemezte, hogy ez „bohóc­kodás lesz”. ■ Sz. I. Ez is való világ: újabb bírság az RTL Klubnak A kiskorúak sérelmére elköve­tett vétség miatt újabb, ötven plusz tíz millió forintra büntette a Médiatanács az RTL Klubot a ValaóVilág4 január-május kö­zötti adásaiért - közölte Kiricsi Karola szóvivő. Az adó novem­ber és május között 900 alkalom­mal sértet jogot. Ezért először 144, majd 88 millió forintra, most pedig 60-ra, tehát 292 mil­lióra bírságolták a csatornát. ■ Nőtt a versenyszférában, ám - az új közmunka­program miatt - csökkent a közszférában dolgozók száma az év első öt hó­napjában. Nem várt mér­tékben nőttek a bruttó keresetek. Braunmüller Lajos Mintegy 27 ezer fővel többen dolgoztak az év első öt hónapjá­ban a versenyszférában, mint egy éve, de kevesebb közalkal­mazott volt, mint 2010 elején - derül ki a KSH jelentéséből. A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél al­kalmazásban állók létszáma 2,667 millió fő volt, májusra ez az adat 2,717 millió fölé is kúszott. A legalább ötfős vállalkozá­soknál 1,838 millióan dolgoztak, amely 43 ezer fős bővülés. Ezzel párhuzamosan éves alapon mintegy 36 ezer fővel, 727 ezer­re apadt a közalkalmazottak szá­ma, amely jelentős, 4,7 százalé­kos csökkenés. Ennek oka első­sorban a közfoglalkoztatás átala­kításából fakad, enélkül 681 ez­ren dolgoztak a közszférában. Ám az idén januártól életbe lépő rendszer hatására 70 ezerről hir­telen 13 ezerre csökkent a köz­foglalkoztatottak száma, igaz, ez májusra már ismét 74 ezer fő fö­lé nőtt. Fontos változás: a közfoglal­koztatás egyértelműen a rész- munkaidő felé tolódik el, napi 8 órában mindössze 18 ezren dol­goztak a program keretében. A kormányzati célkitűzések sze­rint a részmunkaidő felé való el­tolás azt eredményezheti, hogy a korábbiaknál többen végezhet­nek tényleges munkát, így job­ban érvényesülhetnek a gazda­sági és szociális célok. Bírálói szerint azonban a néhány órá­ban végzett közmunka nem biz­tosít a megélhetéshez szükséges jövedelmet, csak a statisztikai adatok felerősítésére alkalmas. „Egy közfoglalkoztatási prog­ram számos célnak felelhet meg, elvileg ilyen lenne a munkavég­zőképesség javítása is. Egy vo­natkozó tanulmányunk szerint azonban kérdéses, hogy a prog­ram jelen formájában képes-e ja­vítani a munkavégző képessé­A közfoglalkoztatásban alkalmazottak létszáma teljes, illetve részmunkaidő szerint (ezer fő) 24,3 3,9 23,2 23'2 22,0 48,0 S6>2 2010. 2010. 2010. 2010. jún. júl. aug. szept. ■ teljes munkaidőben foglalkoztatottak VGCRAFIKA 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. 2011. 2011. 2011. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak Forrás: KSH (kerekített értékek) get, akár részmunkaidős, akár nyolcórás foglalkoztatásról van szó” - mondta el lapunknak Scharte Ágota. A Budapest Szak­politikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: a munka­végző képesség javítására haté­konyabb eszköz lenne a sze­mélyre szabott rehabilitációs szolgáltatások rendszerének fej­lesztése. Szerinte a közmunka­program a szegénységet sem ké­pes enyhíteni számottevően, hi­szen ha az érintettek többsége részmunkaidőben dolgozik, jö­vedelmük alig haladja meg a se­gély összegét. Igaz, míg szociális segélyben csak családonként egy ember részesülhet, a köz­munkaprogramban többen is részt vehetnek, így a család össz­jövedelme kedvezőbben alakul­hat - teszi hozzá Scharte Ágota. Az év első öt hónapjában 3,4 százalékkal nőtt a bruttó kere­setek átlagos szintje a nemzet- gazdaság egészében, ennek nyo­mán a nettó keresetek értéke 5,1 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához ké­pest. Igaz, a statisztika továbbra sem veszi figyelembe a családi kedvezményeket, márpedig az az új adórendszerben vélhetően még tovább növelte a munkavál­lalók ténylegesen kézhez kapott átlagos jövedelmét. A nettó kere­setnövekedés azonban legin­kább a magasabb keresetű több gyermeket nevelő alkalmazot­takra jellemző. Elemzők szerint a lakosság megtakarítási hajlan­dósága nőtt, így a magasabb net­tó jövedelemnek csak kis részét fordítják belső fogyasztásra. Elemző: csalókák az adatok EGYÉRTELMŰEN nincs infláci­ós nyomás a bérek felől - nyi­latkozta lapunknak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint csalókák a májusi számok. A hónap so­rán több munkanap volt, ami egyes szektorokban hatással van a keresetekre is. Emellett a közszférában is csak látszó­lagos volt a béremelkedés, ugyanis a közmunkaprogra­mokban átmenetileg keveseb­ben vettek reszt, így kevesbe is húzták le az átlagot a jellem­zően minimálbér környékén keresők. Júniusban viszont éppen ezekkel ellentétes egy­szeri hatások lehetnek: a sta­tisztikai hatások miatt alacso­nyabb lehet a kimutatott bér- emelkedés. A rendszeres kere­setek emelkedése 4 százalék körül ingadozik, és ez Sup­pan szerint a jövőben is így maradhat. tmm Szétkapkodták a kincstárjegyeket csökkenő hozam és csak­nem háromszoros kereslet mellett értékesítette az Ál­lamadósság-kezelő Köz­pont a tervezett 50 milli­árd forint értékben a 3 hó­napos kincstárjegyeket. Az átlagos hozam 3 bázispont­tal, 5,72 százalékra csök­kent az előző kibocsátás­hoz képest. A minimális hozam 5,68, a maximális 5,75 százalékon alakult. Euróövezeti bankadóval mentenék a görögöket az euróövezet bankjainak megadóztatása, az állam- kötvények futamidejének meghosszabbítása szere­pelhet az újabb görög men­tőcsomagban - tudta meg a Reuters egy a csütörtöki rendkívüli uniós csúcsra készült bizalmas tervezet­ből. Olyan javaslat sem ki­zárt, amely Görögország részleges államcsődjét je­lentené. Távközlés: eljárás 20 EU-tagállam ellen az uniós előírások meg­sértésének gyanúja miatt eljárást indított az Európai Bizottság 20 tagállam, köz­tük Magyarország ellen, mert nem ültették át nem­zeti jogukba a távközlési ágazat új szabályait. Május 25. volt az eredeti határidő - emlékeztetett az EB alel- nöke. Az új szabályok bő­vítik a fogyasztók és cégek jogait mind a telefon-, mind a mobilszolgáltatá­sok, mind az internet­hozzáférésben. Kroes: Két hónap van válaszra Haza tart. Kedden reggel elindult vissza a Földre az amerikai Atlantis űr­sikló, hogy fedélzetén négy amerikai űrhajóssal a tervek szerint csütörtö­kön landoljon a floridai Kennedy űrközpontban. Hazatérésével lezárul a 30 éves amerikai űrrepülőgép-program. Márciusban a Discovery, má­jusban pedig az Endeavour űrsikló hajtotta végre utolsó útját. Fotónkon az Atlantis a Bahamák fölött. Kemény költségvetésre számíthatunk 2012-Es terv Az egyik legnagyobb vesztes jövőre az egészségügy lehet Igen szigorú költségvetést készít a kormány 2012-re. A bevételek alig 1,9, a kiadások pedig 1,2 szá­zalékkal emelkednek - vagyis reálértéken csökkenek. A romló gazdasági helyzet teszi indokolt­tá a nagyon fegyelmezett költ­ségvetési politikát. Á kormány számai szerint az államháztartás bevételei 1,9 szá­zalékkal nőnek az ideihez képest, a kiadások 1,2 százalékkal, mind­ezt 4 százalékos inflációs várako­zások mellett - vagyis a bevételek reálértéke 2,1 százalékkal, a ki­adásoké 2,8 százalékkal csökken - idézi több hírportál a kormány közzétett rendeletét. Az államháztartás hiánya az idén 1184,2 milliárd forint lesz. Ezt a felére, 606,4 milliárd fo­rintra csökkentenék. 2012-ben folytatódik a költségvetési szi­gor, s újabb megszorításokra le­het számítani. Ez tükröződik vissza a Munkaerőpiaci Alap ter­vezett számaiban is: az idei 337,2 milliárd forint után jövőre már csak 282,9 milliárdot költ az alap - ami bő ló százalékos csökkenés. A szociális ellátásokon is spó­rolnának. A családi támogatá­sokra az idei 628,3 milliárd után jövőre 610 milliárdot költené- nek. Kevesebb jutna a fogyasztói árkiegészítésre is - ez az elő­irányzat a közlekedési cégek ál­lami támogatását takarja -, ahol a januártól megvonnának szá­mos kedvezményt. A hiány csök­kentése érdekében lefaragják az elkülönített pénzalapok kiadá­sait - csökkentve a kutatás-tech­nológia alap támogatását is. Kevesebb adóbevétel A gazdálkodó szervezetek adó- befizetései a terveknek megfele­lően csökkennek, amit a lakos­ság által fizetendő adók és a fo­gyasztási adók növelésével igyekszik a kormányzat ellensú­lyozni. Itt elég csak a nemrég bevezetett chipsadóra utalni, de nem került le a napirendről a dohánytermékek adójának nö­velése sem. Hasonló a helyzet az egészség­ügyben: az egészségbiztosítási alap kiadásai nominálisan 5,1 százalékkal csökkennek - ez a négy százalékos inflációt is fi­gyelembe véve reálértéken ki­lenc százalékos lefaragást jelent. A kormány a tervek szerint je­lentősen a gyógyszerkiadásokon spórolna a Száll Kálmán-terv szerint. A közmédia támogatása ugyan­akkor 10,4 százalékkal nőhetne: 64 milliárd forintot szánnak rá. A kulturális alap támogatásai is növekedhetnek, igaz szerényeb­ben, hisz négy százalékos növe­kedés után is erre a területre 9,2 milliárd forint jutna az idei 8,8 milliárd után. ■

Next

/
Thumbnails
Contents